Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-15 / 37. szám

1929

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

183. oldal.

®®@®®®®®©@®®®®@@®®®®®®®®®®®®®®®@®@®®@®©

©

VEGYESEK 1

@©®@®@®®®@®®®@®@®©®@®®@®®®®@®®®S®@®®®®

— A marbiirgi colloquium négyszázadik évfordulója alkalmából Marburgban rendezett protestáns ünnepélyre a magyar református egyház képviseletében dr. Antal Géza püspök úr és dr. Kováts István dunamelléki lelkészi főjegyző mentek ki a konventi elnöki tanács megbízásából.

— Az egyházkerületi lelkészértekezlet folyó hó 21-én délután az istentisztelet végeztével fog megtartatni a kaposvári egyházközség gyülekezeti házában a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó beszédet mond dr. Antal Géza püspök úr, az értekezlet elnöke. 2. Egyházunk védelme címen előadást tart Ólé Sándor pápai lelkész, az értekezlet alelnöke. 3. „Miért nincs kellő hatása igehirdetésünknek?“ Előadás, tartja Izsák Aladár somogyjádi lelkész. 4. Egyházmegyei lelkészértekezletekből beérkezett indítványok.

— A Nagykárolyban tartandó Károli Gáspár emlékünnepre a konventi elnöki tanács a magyar református egyház képviseletével a négy egyházkerület kiküldötteiből álló küldöttséget bizta meg. Á küldöttség vezetői: Cziáky Endre esperes és dr. Gaál Endre egyházmegyei gondnok, tagjai: Varga Sándor esperes, Pongrácz József theol. akad. igazgató, Farkas Elek gönci lelkész és Sipos József esperes.

— Vallástanári vizsga. A vallástanári vizsgára négyen jelentkeztek, akik közül hárman : Nagy Gábor tatai, Rácz Béla gyulai és Tóth Dezső mezőtúri hitoktató lelkész kitüntetéssel nyert tanári oklevelet, a negyedik jelölt egyszerű képesítést nyert. A szept. 6—7-ikén lefolyt vizsgálaton dr. Antal Géza püspök úr elnökölt és az egyetemes konventet dr. Kováts f. István dunamelléki lelkészi főjegyző képviselte.

— Theologiai akadémiánkon a tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 12-én volt a főiskolai díszteremben. Közének után Tóth Lajos theol. tanár olvasott Bibliát és mondott buzgó imádságot; Pongrácz József theol. igazgató Jézus csodáiról olvasott fel tanévnyitó értekezést. Bakos Lajos szénior az iskolai törvények fontosabb pontjait olvasta fel. A megnyitást Vargha Kálmán főiskolai gondnok végezte, aki lelkes beszédben serkentette a theologus ifjúságot a szellemi téren való többtermelésre, szorgos, kitartó munkára. A jelenlevő ünnepélyt a XC. zsolt. 9. versének eléneklése zárta be.

— Iskolaszentelés a berhidai egyházban. Bensőséges ünnep keretében avatta fel a 11.500 pengő költséggel felépített új iskoláját a berhidai református egyház 1929. év szeptember 1-én. Az ünnepély templomi istentisztelettel kezdődött, mely alkalommal Istennek igéjét Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró hirdette. Ennek végeztével a templomi közönség átvonult a nemzeti zászlóval felékesített iskolaépülethez, hol a 90. zsolt. gyülekezeti éneklése után Molnár Gyula balatonkenesei lelkész avató beszédet és imát mondott. Az ünnepi szónokok szent szolgálatait Bakos Dezső lelkész köszönte meg, tolmácsolva egyszersmind gyülekezete örömét. Az egyszerű, de megható ünnepi órákat a gyülekezeti énekkar jól sikerült énekszáma és Himnusz eléneklése zárta be. — Itt említjük meg, hogy ez év virágvasárnapjára a berhidai egyház egy 9 változatú pompás orgonát állított be a kiváló Angster R.-t. pécsi orgonagyár készítésével. Ára közadakozásból folyt be. Istené a dicsőség!

— Fehérvárcsurgó örömünnepe. A veszprémi református egyházmegyének egyik legkeletibb egyházközsége Fehérvárcsurgó. A hívek itt mindig minden külső támogatás nélkül tartották fenn egyházukat. Az ősi, törhetetlen hitnek ereje lobbant fel most itt, midőn a túlnyomórészt egyszerű sorsban lévő hívek önkéntes adakozásából egy Á hangú 357 kg-os harangot rendeltek a soproni Seltenhofer cégnél. A harangot augusztus 28-án zsoltárénekléssel hozták haza a bodajki vasútállomásról és mikor elhelyezték az urasztala körül, istentiszteletet tartva, örvendezve adtak hálát, hogy mindeddig megsegítette őket az Úr. A felszentelés szept. 8-án történt. A szent szolgálatot Szűcs József, a veszprémi

ref. egyházmegye nagyérdemű esperese végezte. Mikor az urasztala előtt mondott megható, megáldó és megszentelő imádsága után megkondult az új harang, sok könnyes szem mutatta a meghatódottságoí, mely úrrá lett a gyülekezeten. A hívek buzgó éneklése után Esperes úr a szószékre ment és Ján. 6/63. alapján hirdette Istennek szent igéjét oly erővel, hogy azt el nem felejthetik a csurgóiak. A templom zsúfolásig telve volt, szűk volt és mikor a roppant sok nép a Himnusz és a CXXII. zsolt. 2. versének éneklése után kivonult a templomból, gyönyörködve hallgatta a hősök emlékére meghúzott harangok szavát s dicsérőleg említették, hogy az új harang a többivel mily tiszta összhangot ád. Délután Bakó Zoltán bodajki lelkész hirdette az igét hatással és a délelőtti megjelenésben akadályozott Tánczos Béla iszkaszentgyörgyi lelkész gyönyörködtette a híveket szóló énekével. Áz ünnepségen résztvettek a helybeli ev. egyház, a politikai község és uradalom képviselői is. Délben közebéd volt, melyen Szűcs József esperes Főméltóságu Kormányzó Úrunkra mondott lelkes felköszöntőt.

— A győrszabadhegyi református elemi iskola felavatása. Folyó hó 8-án avatta fel a győri református egyház győrszabadhegyi új elemi népiskoláját. A szerény keretek között tervezett ünnepélyt impozánssá tette az egyház örömében osztozó díszes sereg. Az egyházközség presbitériumán és az egyháztagokon kívül nagyobb számú küldöttséggel képviseltette magát az ág. h. ev. egyház Szabó József püspöki másodlelkész vezetésével s megjelent a győrszabadhegyi r. kath. hitközség küldöttsége is. Győr várost maga dr. Szauter Ferenc polgármester képviselte, kinek kiséretében voltak Koller Jenő tanácsos és dr. Tóth József polgármesteri titkár. A tanfelügyelőség részéről dr. Boldis Dezső vezető tanfelügyelő vett rész az ünnepélyen. Az avatást Lőke Károly, a tatai egyházmegye esperese végezte, aki Pldb. 22 :6 alapján felépített tartalmas beszédében rámutatott az iskola hármas feladatára: tanítani, nevelni Isten, emberek és haza iránti kötelességek teljesítésére. Az építés történetét Győry Elemér lelkész ismertette és tolmácsolta az egyházközség köszönetét mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal az iskola megépítésénél segítségül voltak az építtető egyháznak. Az ünnepélyre K. Kiss Sámuel presbiter alkalmi költeményt irt, melyet Csapiár Katica adott elő. A lélekemelő ünnepély a XC. zsoltár 1. és 9. versének eléneklésével kezdődött, a Himnusz és a 39. dics.

7. versének eléneklésével fejeződött be. A tanítás az új iskolában már kezdetét is vette.

— A két nagy skót református egyház egyesítését ünnepélyesen kimondó egyházi közgyűlés — general assembly — október 1., 2., 3-án lesz Edinburghban. A gyűlést a 12.000 embert befogadó Iparcsarnokban tartják, melyet most rendeznek be és díszítenek fel e célra.

— Ilyeneké a mennyek országa — a messiási szavak óriási feladatokra kötelezik a keresztyénséget gyermeki nevelésben, hogy azoknak lelkében az Isten országa befogadására való feltételeket elpusztulni ne engedje, hanem még inkább fokozza. A vallástanítás, vasárnapi iskola, gyermekistentisztelet, az egyháznak a gyermek vallásos nevelése felé fordult figyelme mind-mind ennek a munkának áll a szolgálatába. Ezen a munkatéren nyújt segítőeszközt az a vállalkozás is, mely a hires angol Hastings gyermekistentiszteleti beszédeiből a harmadik kötetet nyújtja most „A szemünk fénye“ címen Erdős Károly dr. debreceni £gyet. tanár fordításában a magyar ref. lelkipásztorok kezébe. A munka megrendelésére, beszerzésére szolgáló nyomtatványok most mennek szét a lelkészi hivatalokba. A magunk részéről is melegen ajánljuk „A szemünk fényé“-t.

Dunántúli református püspöki hivataltól.

1575/1929. sz.

M e g h i v ó.

A dunántúli református egyházkerület belmissziói bizottságának tagjait tisztelettel meghívom a folyó évi