Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám
182. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. tatásokat rövidesen keresztül vigye s így mód és alkalom nyílik minden egyes iskolánál külön-külön megfontolás tárgyává tenni azt, hogy egyházunk az iskolát esetleg a leíkésztanítóság alkalmazásával fenntartani kivánja-e vagy pedig hajlandó hozzájárulni azok községesítéséhez, vagy -államosításához, esetleg ahhoz, hogy gyermekeink más felekezetű iskolába utaltassanak át. Legfontosabb kérdéseink közé tartozik népiskoláink megtartásának kérdése s külföldi hittestvéreink, akikkel érintkezni alkalmam volt, egyhangúan vallják, hogy mennyivel szerencsésebb helyzetben vagyunk mi, akik elemi iskoláinkat egyházunk kezében megtartottuk, mint ők, akik az elemi iskolai nevelést kiengedték az egyház kezéből, amely így surrogatumokkal kénytelen dolgozni a vallásos hit és érzület megerősítésére a gyermeki lelkekben, holott ez minálunk az elemi iskolákban megfelelő vezetés és ellenőrzés mellett közvetlenül, minden különös eszköz igénybevétele nélkül biztosítható. Kérem a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, hogy a maga részéről is támogassa azt a törekvést, hogy összes elemi iskoláink megtartassanak s azokon a helyeken, amelyeken az elemi iskolás gyermekek száma oly csekély, hogy ott annak fenntartása az eddigi módon nem biztosítható, a lelkészek utasíttassanak, hogy megszerezve öt éven belül a tanítói oklevelet, a gyermekek tanítását saját maguk vegyék kezükbe. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. A tanfelügyelők megkeresésére esperes a komáromi járásban megszervezendő tanítónyugdíjbizottságba Galambos Zoltánt és Lakatos Károlyt rendes-, Május 9-én ragyogó napfényben indult el Püspök űr Tatabányára. Kíséretéhez csatlakozott Troykó Béla főbíró, Besser Béla csendőrszárnyparancsnok, Barcza Jenő csendőrszázados. Bánhidán jelentkezett Siposs Tibor rendőrtanácsos, a tatabányai m. kir. államrendőrség vezetője. Az egyházmegyét Lőke Károly esperes, Szabó György gondnok, Tapsonyi Sándor és dr. Virágh Zsigmond képviselte. Felejthetetlen volt a látvány, mely a bányatelepen várta Püspök urat. Magyar ruhás leányok, diszruhás bányászok, leventék és iskolásgyermekek hosszú sorfala élén Rehling Konrád bányaigazgató fogadta a Főpásztort a hatalmas diszkapu alatt. A község nevében Borza Ferenc községi főjegyző, egykori pápai diák köszöntötte meleg szavakkal, Fekete Mariska pedig a protestáns iskolás gyermekek nevében csokrot adott át. Püspök úr és kísérete itt a Magyar Általános Kőszénbánya Társaság pompás fogataira szállt át és így vonult a menet a református lelkészlakra, ahol diadalkapu alatt dr. Bányay Lajos lelkész fogadta a presbitérium élén lelkes beszéddel Püspök urat. A református templom ez alkalommal kicsinynek bizonyult. Az iskolásgyermekek, leventék sorfala közt nagy tömeg hivőtői kisérve ért a templomhoz Püspök úr 10 órakor. Az istenitiszteleten felállóra a lv versét, derekaséneknek XCls 9. versét énekeltük. Dr. Bányay Lajos helybeli lelkész bensőséges imája után az egyházi vegyeskar énekelte a Zsoltáros ajkunk kezdetű éneket lelkeket emelőn, Kovács Béla tanító vezetése alatt. A vegyeskar női tagjai mind magyar ruhát viseltek. Püspök úr Csel. 313 alapján szólott nagy erővel arról, hogy miként dicsőülhet meg az emberi élet, ha megtelik szeretettel, Istenbe vetett rendületlen hittel. Püspök úr szívből jövő szivekbe találó prédikációja és imádsága után Schubert Teremtőhöz cimü nehéz, de felségesen szép darabját adta elő pompás összetanulással a vegyeskar. Kimenőre a Himnusz után a 24510-t énekeltük. A presbiteri gyűlés szintén a templomban volt. Ezen Pongrácz József theol. tanár, ehker. tanácsbiró imádsága után Nagy Mihály bányafelügyelő, egyházközségi főgondnok széles távlatokat feltáró beszédben köszöntötte Püspök urat a gyülekezet nevében, rámutatván a nagy igazságra, hogy a magyar munkásokban sáraranyhoz hasonló értékeink vannak. Ezek a munkások sokszor önerejükön felül adakoznak. Püspök úr válaszában amerikai emlékeit idézte, ahol látta, hogy a magyar bányamunkások mily buzgó tagjai egyházuknak. A generális vizitáció során Püspök úr megígérte, hogy a megfelelőbb istentiszteleti helyiség ügyében meg fogja keresni a bányaigazgatóságot. Örömmel vette tudomásul Püspök úr, hogy karácsonykor 1500 P-t költött a gyülekezet gyermekek és elaggottak segélyezésére. A banyatársulat valódi szociális érzékkel bánik a munkásokkal és az egyházat minden munkájában támogatja. Tóth Miklós bánhidai adóügyi jegyző a környéken szétszórtan élő református hívek kívánságait tárta fel Püspök úr előtt, aki megígérte, hogy ezek állandó gondoskodása tárgyát fogják képezni. A sok reménységet nyújtó, biztatást nyújtó gyűlést Bányay Lajos imádsága zárta be. Fényes külsőségek között vonult Püspök úr a lelkészlakra a bányatársulat által rendelkezésre bocsátott fogatokon, ahol már gyülekeztek az üdvözlő küldöttségek. A református egyház küldöttségét dr. Bányay Lajos lelkész, a róm. kath. egyházét Seedoch Károly plébános, pápai praelátus, az izraelita hitközségét dr. Szabó Ignác egészségügyi tanácsos, bányafőorvos vezette. A hatóságok, állami és községi hivatalok nevében Siposs Tibor rendőrtanácsos, a bánya tisztviselői kara nevében Leskó Béla bányafőfelügyelő, a tanítótestület nevében Tóth Sándor isk. igazgató, az altiszti kar nevében Kostyák Nándor alelnök, a tatabányai munkásság nevében Dékányi Sándor, a Prot. Ifjúsági Egyesület, a bibliakör, a Leányegylet és a vegyeskar nevében Mura-Mészáros Dénes mondott szép beszédet. Egy órakor a bányatisztviselői kaszinóban a bányatársulat fényes bankettet adott Püspök úr tiszteletére, melyen Rehling Konrád mint házigazda, dr. Bányay Lajos a gyülekezet nevében köszöntötte Püspök urat, Nagy Mihály pedig az egyházmegyei elnökséget éltette. Délután Püspök úr látogatásokat tett és a bányatelepet tekintette meg. Este dr. Bányay Lajos lelkész adott vacsorát Püspök úr tiszteletére. Vacsora alatt a vegyeskar a Himnusz az éjhez c. darabot énekelte Kovács Béla mesteri vezetésével és a vegyeskar nevében Hojcska Ilus mondott köszöntőt, ékes virágcsokrot nyújtva át Püspök urnák. A nagy hozzáértéssel, minden apró részletében gondosan megrendezett fényes ünnepségnek méltó befejezése volt a kedves családias vacsora, ahol meghitten beszéltek a gyülekezet vezetői terveikről, reményeikről. Késő este volt, amikor dr. Bányay köszöntőjére válaszolva Püspök úr a házigazda családját éltette. — Délafrikában sokat beszélnek most egy kis wesleyanus egyházról,amely visszautasította egy ismert szerencsejátékos nagyobb adományát, mert a kártyából szerzett pénzt nem tartja tisztességesnek. A sajtó élénken tárgyalja az esetet.
