Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-08 / 36. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 177. oldal.

alkothatják. Kisebb egyházközségben ennek így is kell lenni. ,

85. §. Az egyházmegyei bíróságot kiveszi az önkormányzati, felügyeleti és igazgatási szervek közül. Helyesen. A bíróság működése más lapra esik. Egyházmegyei tanácsnak sincs itt helye az általánosan elmondott észrevételek alapján.

86. §. Üj, az egyházmegye tisztviselőit sorolja fel.

87. §. Űj. Az egyházmegyei tisztviselővé választhatóság feltételeit adja. Helytelen az, hogy egyházmegyei jegyzővé 24 éven aluli egyháztag is megválasztható a javaslat szerint. Ilyen kivételt tenni nem szabad egy tisztségnél sem senki kedvéért.

88. §. Új, a tisztújításról az egyházmegyén. Az általában előadottak szerint helyes intézkedés.

89. és 90. új §-ok az egyházmegyei tisztviselők választásáról, a tisztség elfoglalásáról s megszűnéséről. Kifogástalan és nem felesleges §-ok.

93. § i) pontja az esperes belmissziói hatáskörére utal.

99. § b) pontban elírás van. Az egyházmegyei gondnok hivatalánál fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek és bíróságnak.

100. § a mai 153—157. § helyett. Az új sokkal

jobb.

101 —104. §-ban semmi lényeges újítás nincs.

105—112. §-ig említésre méltó a 105. § e) pontja, mely az egyházmegyéhez kebelezett önálló vallásoktató és intézeti lelkészeket stb. is az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjai közé sorozza.

113. §. Az egyházmegyei tanácsról — felesleges.

114. §. Új, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekről. Ide kellene felvenni az elnökségileg elintézhető adminisztratív ügyeket, mint azt az általános észrevételekben az egyházmegyei tanácsról mondottaknál említettem.

115—117. §-hoz észrevételem, mint a 85. §-hoz.

118—120. új §-ok, de jók és nem feleslegesek. 119. § utolsó bekezdését törölni kell.

121—126. §-okban új a 122. § azon intézkedése, mely szerint, ha nem lelkipásztor (gyülekezeti lelkész) választatnék püspökké, a választás jogerőre emelkedésétől számított fél év alatt lelkipásztori állást kell elfoglalnia —; továbbá a 124. §-nak a püspök napidíjára — a püspöki állás terhére — vonatkozó megállapításai. Kifogás alá nem eshető intézkedések. A 125. § helyesen részletezi a püspök helyettesítésének eseteit és megoszlását a főjegyző és legidősebb esperes között. 126. § f) helyett azonban a mai, sokkal jobb 185. § e) teendő.

127. § első bekezdése jól írja körül, hogy kit kell egyházkerületi főgondnokká választani; csak egy szerencsétlen szó (nagytekintélyű) van benne, melyet ha kihagyunk is, az értelme a többiben már bennfoglaltatik.

A 137. § n), o), p), r) új, tulajdonképpen azonban csak az o) pont foglal magában új meghatározást a kerületi gyűlés hatáskörére nézve, a missziói munkások és vallásos egyesületek felett való felügyeletről, — igen helyesen.

A 139. és 140. §-ra nézve a 113. és 114. §-ra mondottak megfelelően alkalmazhatók.

141 —150. §-ok az egyetemes konventről szólanák.

Bármilyen nehéz is alkotmányjogi szempontból egyházi szervezetünkbe beállítani a zsinat-presbiteri — helyesebben presbiter-zsinati — elvek alapján a

konventet, a javaslat — tekintettel a . konventnek a múlt tapasztalatai szerint jól bevált működésére — meghagyja azt a mai szervezetében. Olyan történelmi adottság ez, melyet nem volna tanácsos az újítás szellemének szétrombolni, mert nagyon kétes, vájjon a helyette — mert a munkáját valamilyen szervnek végezni kell — létre .hozott új alakulat megtudna-e úgy feleni feladatának? Új intézkedése a javaslatnak a szervezet dolgában az, hogy a konvent elnökeit maga választja; ez ellen nem is lehet kifogást emelni. A javaslatnak a többi újnak látszó része (149. g), k), 0, rn), n), p), r), s), v), 150. §) eddig is meglevő konventi tevékenységének ad törvényes alapot. A 150. § a konventi iroda meglevő szervezetét írja1 le.

151 —174. §-ok a zsinatról. Említésre méltó a zsinati tagok számának új meghatározása, melyre a sajnosán változott viszonyok között szükség volt. A zsinati tagok 12 évre választatnak, a zsinat 12 évenként tartatik. Veszedelmes a 174. § g) pontja, mely szerint a zsinat a konventet felhatalmazhatja törvényt helyettesítő jogszabályok alkotására. Magyar református egyházainknak mai, részint az állammal, részint az elszakított részek reformátusaival való viszonyai azonban ezt szükségessé teszik, csak a zsinatnak kell éberen őrködni a felett, hogy ezzel törvényalkotó joga csorbát ne szenvedjen.

Nagytiszteletü Értekezlet! Érzem, hogy a törvényjavaslat bírálatánál igen sok állításomat, kategorikus kijelentéseimet részletesen meg kellett volna indokolnom, de — tekintve az anyag nagyságát — ez oly hosszú időt vett volna igénybe, hogy az Értekezlet tagjainak úgy is nagyon próbára tett türelmét teljesen kimerítettem volna, másrészről azonban a mai törvény és a javaslat megfelelő §-ainak egymás mellé állítása azonnal megadja az indokolást akár egyik, akár másik javára vagy kárára szóljon is az összehasonlítás eredménye.

Határozati javaslat:

Egyházmegyei Lelkészegyesület az egyházalkotmányról és kormányzatáról szóló I. t.-c. revíziója tárgyában az egyetemes konvent közjogi bizottsága által készített javaslatot általánosságban elfogadhatónak tartja, annak egyes §-aira nézve a következő módosításokat, illetve törléseket kívánja:

10. §. A t.-c. végén külön fejezetbe foglalandó.

14. §. Első mondata marad. A többi helyett a mai 10. § a), b), c), d), e) pontja teendő.

17. § helyett a mai 10. § a) s második bekezdése a javaslat 17. § utolsó és utolsóelőtti bekezdésének hozzátoldásával.

21. §. Első bekezdése törlendő.

27. § a) pontjául betoldandó: választó és választható a jelen törvény korlátái között.

28. § helyett megtartandó a mai 18. § a következő toldással: Jogosult választó............házasságra lépett, ha konfirmáltatott és az egyházi és iskolai közteherviselésben az egyházi törvényes szabályok mértékével részt veszi

Választójogot nem gyakorolhat az:

a) a mai;

b) a mai;

c) aki házasságkötésnél és gyermekei vallásos neveltetésében a református egyház iránt való kötelességeit nem teljesíti;

d) a mai c).

29. § törlendő.

30. és 31. § helyett a mai 19—21. §, de a