Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
164 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. tudomásul volt elnökének, Izsák Aladárnak lemondását, kinek helyébe Keresztes Gyula kaposmérői lelkészt választotta meg elnökül. Jegyzővé az egyházmegye kötelékéből távozó Györék József helyébe B. Major János választatott. Nagy érdeklődést keltett a lelkésznék értekezlete, mely most első Ízben tartatott az egyházmegyében Halka Sándorné esperesné elnöklete alatt. Az értekezleten mintegy 20—25 lelkészné és lelkészleány jelent meg, de ez a kicsiny társaság úgy mutatkozott be, mint nagyszerű fejlődésre képes, sokat Ígérő mustármag. Peti Lőrinc lekész bibliamagyarázata és imája után Halka Sándorné elnöki megnyitójában kiváló szónoki képességgel adta elő megragadó gondolatait a református lelkészné hivatásáról. Kovácsné Huszár Jolán, az országos szövetség kiküldöttje a lelkésznék szövetségének céljairól tartott lebilincselő felolvasást. Üdvözlő levelek felolvasása után megalakult az egyházmegyei szövetség, melynek elnöke Halka Sándorné, jegyzője Szabó Béláné, pénztárosa Kádár Lajosné lett. Egerházi Lajos az ORJó nevében üdvözölte a lelkésznék értekezletét és ajánlotta annak munkáját a lelkésznék támogatásába. Az értekezlet Halka Sándor esperes záró beszédével ért véget, aki a lelkészi kar nevében üdvözölte a lelkésznék társaságát és imában kérte Isten áldását a szépreményü új egyházi munkára. Egyidejűleg az egyházmegyei tanító-egyesület tartotta évi közgyűlését, melynek legfőbb tárgya volt érdemekben gazdag elnökének, a nyugdíjba vonulás folytán távozó Gál István igazgató-tanítónak hosszú és kiváló szolgálatainak ünneplő elismerése közben való elbúcsúztatása. Helyébe elnökké választották Lőczy Lajos csurgói kántortanítót. Az egyházmegyei közgyűlés Halka Sándor esperes imájával és Huszár Aladár gondnok emelkedett szellemű megnyitó beszédével kezdődött. A megnyitó beszédet lapunk vezető helyén közöljük. A nagy körültekintéssel megirt és kimerítő esperesi jelentés tárgyalása során méltán keltett nagy érdeklődést és egyúttal nagy megütközést a kultuszminiszternek az a rendelete, amely egyházkerületünkben 42 református iskola megszüntetését vette tervbe a tanulók csekély száma, illetve kedvezőtlen számaránya miatt és kívánja azokat vagy községesíteni, vagy a róm. kafh. iskolával összevonni szintén községi kezelésben, vagy teljesen megszüntetni, a ref. növendékeknek a róm. kath. iskolába való utalása mellett. Egyházmegyénk e kérdésben igen súlyosan volna érintve, mert csupán ebben az egy egyházmegyében 20 iskoláról volna szó, amelyeket a tervezet megszüntetni óhajt. Az egyházmegyei közgyűlés a tanügyi elnök jelentésével kapcsolatban is statisztikai adatok, történelmi és jogi érvek nagy számával támogatta azt a határozatát,, hogy ezt a tervezetet egyházunkra nézve sérelmesnek tartja és ellene minden törvényes eszközzel küzdeni .kész. Az indítványok során tárgy altatott az egyházalkotmányról szóló első törvénycikk reformja, melyet a közgyűlés általában elfogadhatónak tart, csupán a zsinatpresbiteri elv szigorúbb keresztülvitele érdekében tart szükségesnek néhány módosítást. Foglalkozott a közgyűlés a nyugdíjintézet reformjával és e célból szükségesnek tartja a lelkészek fizetési osztályokba sorozását a fokozatos előhaladás biztosítása mellett. A nyugdíjjárulékot 4, a fentartói járulékot 8°/o-ban véli megállapíthatónak. Ezzel kapcsolatban újból felkéri az egyetemes konventet az özvegyek A) és B) csoportjának egyenlő elbánásban való részesítésére. Sürgeti egy másik sérelmes intézkedés reparációját is, t. i. sérelmesnek tartja, hogy olyan esetben, midőn a lelkész kisebb javadalmazásu állomásra kerül, a korpótlékot utóbbi kisebb javadalmához számítja hozzá a végrehajtó bizottság abban az esetben is, ha előbbi magasabb javadalmát a nyugdíjigény szempontjából fentartotta. Foglalkozott a közgyűlés gróf Ráday Gedeon ismeretes indítványával, mely a lelkészek képviselővé választását püspöki engedélytől kívánja függővé tenni. Közgyűlés a lelkészi állást lealacsonyító és politikai jogfosztást tervező indítványt a legnagyobb megütközéssel visszautasítja. A konventi egységes hivatalos lap tervét az egyetemes magyar református egyház szellemi egysége érdekében közgyűlés helyesli. A Presbiter címmel presbiterek számára tervezett lap kiadását a közgyűlés elvileg helyesli, de annak előfizetésével a gyülekezeteket megterheltőknek nem tartja. Kívánja a közgyűlés lelkészi betegsegélyző és temetkezési intézet felállítását. A közalap reformja ügyében Ruzsás Lajos siklósi lelkésztől kidolgozott tervezetet ajánlja felsőbb hatóságaink figyelmébe elbírálás céljából. Az ORLE megkeresésére kimondta a közgyűlés, hogy minden lelkész kötelezett tagja a lelkész-egyesületnek. Egyházkerületi képviselőkké választattak Keresztes Gyula és Kádár Lajos lelkészek. A reálgimnázium igazgató-tanácsa egészében újra választatott azzal a különbséggel, hogy a megbízatásról végleg lemondó Varga Dezső darányi lelkész helyébe Varga Dezső csurgói lelkészt választotta meg a közgyűlés. A gazdag tárgysorozat figyelmes letárgyalása után, melynek részletezésére itt nem térhetünk ki, a közgyűlés a jól végzett munka felemelő érzésével oszlott szét, hogy egy újabb esztendeig ki-ki a maga őrhelyén híven végezze nemes szolgálatát. B. M. J Ötvenéves lelkészi jubileum. A lelkipásztori munka nem tartozik azon munkák közé, amelyekkel együtt jár a világ elismerése, dicsősége, sőt össze sem igen fér a kettő: az igazi munkálkodás jutalma különben sem a világ elismerésében van, hanem abban, hogy Isten meglátja és fölirja az élet könyvébe és számon tartja a hiv munkálkodónak nevét. Ritka, mint a fehér holló, az olyan eset, mikor a híven munkálkodó lelkipásztor munkáját észre veszik, meglátják, elismerik s ennek külső kifejezést is adnak. Ilyen ritka példát mutatott a hajmáskéri református gyülekezet, mikor 41 év óta szolgáló lelkészének: Jákóy Pálnak, aki immár több mint 50 éve működik a lelkészi pályán, kedves és lélekemelő ünneplés keretében adta tudtál, hogy meglátta, fölismerte, mit jelent egy gyülekezet és község életében a majdnem félszázadra terjedő hűséges lelkipásztori szolgálat. A dolog kissé nehezen ment, mert a gyülekezet ismerve lelkészének puritán felfogását, jó sokáig nem is merte a dolgot nyilvánosságra hozni, méltán félve attól, hogy lelkésze egyszerűen leszereli az egész szervezkedést. Csak amikor már minden készen volt, akkor lehetett előállni és megvallani, hogy ha lelkipásztorának nincs is szüksége ilyen megemlékezésre, de szüksége van a gyülekezetnek azért, mert a hálátlanság bélyegének még látszatát sem akarja viselni, szüksége van
