Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-28 / 30. szám

136. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. panaszkodását, mert a kései gyülekezet elszokott a templomtól is, mert nem volt előbb vasárnapi iskola, S még egy dolog meggondolásra int. Manapság az ellentábor szivgárdákba, kongregációkba és ehhez hasonlókba tömöríti a gyermekeket. Amig ők harcos katonákat nevelnek, mi még azon vitatkozunk, hogy szükséges-e vagy ajánlatos-e, vagy bevezethető-e a vasárnapi iskola. S abban a harcban, melyet a túlsó tábor előkészít, a szokásokon, tradíciókon élősködő álmodozó tábor el fogja veszíteni a csatát. Csak egyet mondhatok. Vezessük be a vasárnapi iskolát falun is. Ne holnap. Még ma! Sulaesik Zoltán. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Ugyanaznap d. u. fél 4 órakor indult el Püspök úr a kisbéri ménesbirtok négyes fogatán Ászárra. Kisbér határán lovasbandérium várta és fogadta s ki­sérte a községig, hol a diadalkapu előtt a szakadó esőben is nagyszámú közönség gyülekezett össze; ki­vonult a községi képviselőtestület, melynek élén Tóth Jenő helyettes főjegyző mondott üdvözlő beszédet, Ászár községnél pedig Ágoston Dezső főjegyző. A lelkészlak előtt felállított diadalkapunál ott volt az egész gyülekezet, hol Tapsonyi Sándor lelkész frap­páns beszédben köszöntötte az érkező főpásztort, kinek Kálmán Gizi az ászári ifjúság nevében szívből jövő szavak kíséretében szép virágcsokorral kedveskedett. Az ászár-kisbéri gyülekezetnek Püspök úr nagyon ki­mért idejéből egy egész napot ajándékozott, aminek áldásai azt hisszük, hogy kihatással lesznek ennek a szépen dolgozó gyülekezetnek az életére. Szombat dél­után Ászáron az elemi iskolában presbiteri gyűlés volt, melyen megnyitó imát Lóké Károly esperes, bezáró imát pedig Tapsonyi Sándor lelkész mondott, aki a gyűlés bezárása előtt külön is üdvözölte Püspök urat. A gyűlésen semmi különösebb utasítás adására nem volt szükség, Püspök úr mindent rendben talált s megelégedését fejezte ki az egyházi élet felett. Pres­biteri gyűlés végeztével fogadta Püspök úr az ászári küldöttségeket a lelkészi hivatalban; a róm. kath. egy­ház küldöttségét Horváth János plébános, az evan­gélikus egyházét Molnár Gyula bakonymagyarszombat­­helyi ág. h. ev. lelkész, Ászár község elöljáróságát Nagy Lajos adóügyi jegyző vezette s fejezték ki hódo­latukat Püspök úr előtt. Délután 6 órakor foglalta el Püspök úr és kísé­rete lakosztályát a ménesbirtok kastélyában, melyet Thaly Dezső igazgató kormányfőtanácsos, a tatai egy­házmegye világi tanácsbirája a legnag3^obb előzékeny­séggel bocsátott Püspök úr rendelkezésére, aki egyéb­ként is a fogadtatás előkészítésében igen tevékeny részt vett. Püspök űr lakosztályának díszes csarnoká­ban fogadta a kisbéri küldöttségeket. Küldöttségileg járultak Püspök úr elé s üdvözölték: a róm. kath. egyház Szohurek Antal esperes-plebános vezetésével, a kisbéri evangélikus gyülekezet Turcsányi Géza fel­ügyelő vezetésével, az izr. hitközség Moskovitz Sán­dor rabbi vezetésével, a kisbéri ménesbirtok tiszti­kara Ketzán Emil ezredes-parancsnok vezetésével, a kisbéri ménesbirtok igazgatósága és tisztviselői kara Thaly Dezső igazgató vezetésével, a »Vízcsepp« jó­tékony nőegylet Ruisz Gyuláné vezetésével, a protes­táns jótékony nőegylet dr. Turcsányi Józsefné elnök és Tapsonyi Sándor lelkész vezetésével, a kisbéri dal­egylet dr. Gulyás József orvos, elnök vezetésével, a kisbéri református társegyház Tapsonyi Sándor lel­kész vezetésével. Püspök úr mindegyik küldöttségnek külön válaszolt az üdvözlésekhez alkalmazott beszéddel. A kisbéri társegyházban eltöltött s eddig is na­gyon mozgalmas órák után este fél 8 órakor követke­zett a gyülekezet és Kisbér társadalmának leikébe mé­lyen bevésődő, építő erejű ünnepély a kaszinó nagy­termében, melynek különös jelentőséget kölcsönzött az, hogy az ünnepély előadója fáradhatatlan Püspö­künk volt s mellette egyházkerületünk másik kiemel­kedő, markáns alakja, Medgyasszay Vince egyházkor, főjegyző, mezőföldi esperes költeményeiből olvasott fel. Áz ünnepélyt Tapsonyi Sándor lelkész nyitotta meg, aki rámutatott azokra az értékes szolgálatokra, melyeket Püspök úr tett az egyháznak és nemzetünk­nek részint bent az országban, részint külföldön. Tap­sonyi lelkész, aki különben minden egyes számot szellemesen konferált be, felkérte püspök urat előadá­sának megtartására. Végtelenül kedves jelenség volt, hogy a dobogón megjelenő főpásztor előtt, mintha az égből szállott volna alá, megjelent Molnár Zsuzsika, 5 éves kis leány — Thaly Dezső unokája — mosoly­gós arccal és csillogós szemekkel mondott néhány köszöntő szót s adta át a nőegylet virágcsokrát. Püspök úr a jelenés hatása alatt kezdette el előadását »A tengerről«. Érdemes volna egész terjedelmében leközölni ezt a gyönyörű, vallásos gondolatokban gaz­dag előadást már csak annak illusztrálására is, hogy mit lát meg a tengerben egy hivő vallásos lélek. Elő­adásának filozófiai mélysége, vallásos ereje megra­gadta a hallgatóság lelkét, metaforikus befejezése szűnni nem akaró tapsot váltott ki az ünneplő közön­ségből. Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző legújabb verseiből olvasott fel a »Szeretnék még so­káig élni...«, »Farkasgvepünél...«, »Hazavágyás...« (a legutóbbi zsinat alkalmával irta Budapesten) és a »De kár megvénülni...« cimü diákköri reminiscenciák­­ból fakadó kedves költeményeit. A közönség igen lel­kesen ünnepelte a kiváló poéta-papot, vagy mondjuk így, hogy a poétában a lelkészt, mert minden költe­ményének van vallásos értéke és szavainak szárnyakat ott is a hit ereje adott. Tapsonyi Sándor, feleségének finom harmoniumkisérete mellett a 201. és 263. di­cséreteket énekelte, Pongó Lenke Sajó Sándortól (Magyarnak lenni) és Farkas Imrétől (A protekció) szavalt egy-egy költeményt mély átérzéssel. Lőke Ká­roly esperes zárószavai fejezték be az ünnepélyt, aki méltatta azt a rendkívül buzgó tevékenységet, me­lyet a kisbéri protestáns jótékony nőegylet egyház­megyéjében kifejt. Végül a közönség elénekelte a Himnuszt. Püspök úr tiszteletére a kaszinóban Kisbér társa­dalma bankettet rendezett, melyen mintegy hetvenen vettek részt. Felköszöntőt mondottak: Lőke Károly esperes a kormányzó urra, Ketzán Emil ezredes püspök urra, ugyancsak őt köszöntötte Verestóy Domokos is; Püspök úr Kisbér társadalmára, Tapsonyi Sándor a vendégekre. Vacsora alatt megjelent a Kisbéri Dal­­egylet, mely a járás dalosversenyén az első díjat nyerte s szebbnél szebb dalokkal szerzett nagy lelki gyönyörűséget az éjféli órákig együtt maradó társa­ságnak. Május 5-én d. e, 10 órakor püspök úr az ászári templomban istenitiszteletet tartott; a 63. dicséret és a XC. zsoltár 1—1 versének eléneklése után Tap­sonyi Sándor lelkész imádkozott s a 7. dicséret 6. versének eléneklése után püspök úr lépett a szószékre s végezte az istenitisztelet további részét. Az efézus­­beíiekhez írt levél II. 19—22. alapján mondott pré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom