Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-21 / 29. szám
1929. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 133. oldal. távolról összesereglett nagyszámú tisztelői az elhunytnak. Derülten, nyugodtan visszamosolygó őszi alkonyat volt: a múlandóság bús gondolatai közt is visszatükröztetve a boldog feltámadás reménységét. Aztán jött a bús őszi szél, hús őszi dér, hulló levelek szemfedője, kegyetlen hidegek hótakarója. Aztán — sokára bár — de mégis csak jött a diadalmas kikelet. A frissen hantolt sirhalmon még csak egyszer zsendült a fü és csak egyszer nyiltak a virágok. Még nem hült ki a baráti kézszorítás melege; még élénk emlékezetben van a mély komolyságában is szelíd, magyaros patriárkaarc; még frissen nyílnak és illatoznak a hálaérzések virágai, melyeket az elhunytnak sokféle jócselekedetei fakasztottak a megértő szivekben. S most július 7-én délután 4 órakor újra nagy sokaság jelent meg a vörösberényi temetőben, hogy felavassa, Isten igéjével, hitével, imádságával felszentelje azt a kitünően sikerült művészi síremléket, melyet az elhunytnak nemeslelkü özvegye: Rosenbach Olga a hitvestársi szeretet gazdag áldozatával emeltetett. A felavatás a temetőben végzett alkalmi istentisztelet formájában történt, melyen Isten igéjét Szűcs József, a veszprémi református egyházmegye esperese hirdette, Kathona Géza vörösberényi helyettes-lelkész pedig alkalmi imádságot mondott és az apostoli hitvallást olvasta fel. Az alapige Péter apostol közönséges második levele 1. részének 12—15. verse volt. Az esperes beszédében felmutatta, hogy az elhunytnak élete, kitűzött életcélja, ennek elérésében folytatott munkássága milyen feltűnő mértékben illusztrálja a felolvasott igék alapgondolatát. Politikai és közéleti működésében is megismerte az igazságot és az az igazság szabaddá, függetlenné tette őt. De megismerte azt a nagy igazságot is, hogy a politikai, közéleti szereplés még nem minden, önmagában véve még nem elég, mert csak az marad meg igazán az örökkévalóság számára, amit Isten országának ügyéért, Isten dicsőségére munkálkodunk. Ennek a munkának eredményét, jutalmát nem veheti el semmiféle emberi törekvés, mert amit Isten országáért dolgozunk, áldozunk, az föl van Írva az életnek könyvében, Istennél, annak jutalma nem emberektől, hanem Istentől függ, tehát el nem veszhet. Szentmihályúri dr. Horváth Gyulának is ez a munkásság lett életeszménye, élettartalma és életcélja. Azoknak az »Imádkozó magyaroknak« utódává lett, akik a nemzet gyászos napjaiban hitükkel, imádságukkal is ébren tartották népük hitét és reménységét. Mi lett nagy életcéljává, mely egészen elfoglalta lelkét? Az, ami a zsoltáriró Dávid király életcélja volt egykor: eltökélte szivében, hogy templomot épít Istennek. És mennyire ráillenek az apostol szavai, aki ezt irta egykor övéinek: Nem mulaszthatom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, noha tudjátok ezeket és erősek vagytok a jelenvaló igazságban. Hogyan sürgetett, kért, buzdított, emlékeztetett, fáradt, utazott, áldozott az elhunyt azért, hogy ha lehet, álljon minél előbb a balatonalmádi református templom. Micsoda lázas sietséggel szerette volna valóra váltani nagy életeszményét! Megtaláljuk ennek magyarázatát az apostol szavaiban, aki így ir tovább a híveknek: Méltónak vélem pedig, amig ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által élesztgesselek titeket; mint aki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, amiképpen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem. Ezért volt a lázas igyekezet. Érezte ő is, hogy hamar leteszi földi sátorát s eljő az idő — hamar jő el! —, amikor nem munkálkodhatik. S mennyire ráillenek az alapige utolsó szavai is: De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről. Szentmihályúri dr. Horvált Gyula a sírboltból is emlékeztet, buzdít, prédikál, onnan a sírboltból is templomot épít! Maga az emlékmű Gách István kitűnő budapesti szobrászművészünk alkotása. Előttünk Jézus felséges alakja. Lehajol egy emberhez, »az emberhez«, aki fáradtan, megtörtén, meggyötörtén roskad Jézus ölébe. Jézus végtelen szeretettel és irgalommal fogja fel őt, egyik kezével az égre mutatva. A kitünően elgondolt és rendkívül finoman kidolgozott művészi alkotás mély hatást gyakorol minden szemlélőre. Gyönyörűen sikerült illusztrációja Jézus e mondásának: Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. (Máté 11:28.) Sz. ®©®®@®@®®®®®®®®@®®®®@®®®®®®®®®@(e!@(G5®®®S® 1 VEGYESEK 1 @ & ®©@®®®@®®®©®®®©®®®©@®©©®®®®®®®®@S)®©®§)@® — Személyi hír. Főt. dr. Antal Géza pöspök úr Rotterdamból Berlinbe utazott, ahol 10 napot fog tölteni. Hazaérkezése e hó végére várható. — Kozma Andort egyhangúan választották meg a Kisfaludy Társaság másodelnökévé, az elhunyt Vargha Gyula utódjául. — Az ORLE közgyűlése, ORLE-konferencia, az Országos Református Presbiteri Szövetség harmadik nagygyűlése és ORLE-kirándulás folyó évi augusztus hó 22—27. napjain lesz Miskolcon. A részletes programmot testvérlapunk, a Lelkészegyesület múlt heti száma hozta. — Gyászhírek. Sárközy Antal nyug. református kántortanító, élete 68. évében, Dunaradványon elhunyt. 44 évig szolgálta mint tanító az egyház és a közművelődés ügyét. Elhunytát neje szül. Micsky Vilma, leánya, testvére és kiterjedt rokonság gyászolja. — Fájdalommal vettük a szomorú hírt, hogy búcsi Marisa Sándor alistáli református lelkész, a zsigárdi gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkésze, 42 éves korában, 16 évi lelkészi szolgálat után Pozsonyban, julius 17-én meghalt. Temetése 20-án volt nagy részvét mellett Alistálon. A hű munkás emlékezete áldott. — Nyugdíjazás. Bállá Endre csetényi lelkész, betöltött 40. évi szolgálat alapján 1930 január 1-től nyugalomba helyeztetett. Az állás betöltése iránti eljárás folyamatba tétetett. — A csurgói reálgimnázium évzáró ünnepén Galgóczy János vallástanár prédikált, Bene Kálmán dr. igazgató Körmendy Sándor esperesről emlékezett, akinek ez évben van százéves születési évfordulója. A csurgói iskola főgimnáziummá fejlődése, új épületének megteremtése nagyrészt Körmendy Sándor nevéhez fűződik. — A Kaposvár-vidéki Lelkészi Kör junius 28-án tartotta nyári értekezletét, amelyen ének és imádság után Kovács József elnök megnyitójában arra kéri a tagokat, hogy mind nagyobb erővel hirdessék az isteni örök igazságot, legyenek bizonyságtevők, akik nem szégyenük a Krisztus evangéliumát. A vendégek és tagok köszöntése után felolvasta dr. Antal Géza püspök úr köszönő szavait a 40-éves jubileuma alkalmából történt megemlékezéséért és üdvözlésért, dr. Baltazár Dezső püspök úr válaszát az
