Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-09 / 23. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 103. oldal. melyen magyarruhás leányok szolgáltak fel s vacsora alatt az énekkar Tarczy Zoltán kántor vezetésével szebbnél-szebb dalokat adott elő. Éjjeli szállásra Püspök úr és kisérete részben a lelkészlakon, részben Kovács Béla tanító urnái volt elhelyezve. A mezőföldi egyházmegye egyik lelkészi kisköre egyházainak életéből. Dégen december 2-án és 23-án tartott vallásos előadásokon, amelyeket a délutáni istentisztelet idejében rendeztek, Rébék László lelkész olvasott fel s a január 6-iki vallásos előadáson pedig Csuzi Sándor középbogárdi lelkész hirdette az igét. Iskolás gyermekek szavaltak. E téli időszakban alakult meg a református énekkar, mely K. Kis Kálmán kántortanító vezetése alatt rövid idő alatt szép előhaladásról tett tanúbizonyságot a kisköri vallásos estén való szereplésével. Az egyház által vásárolt harmonium költségeihez főtiszteletü és méltóságos Püspök úr 80 pengős adományával járult hozzá, mit egyházlátogatása alkalmával Ígért a gyülekezetnek. Szilasbalhéson adventi időszak első csütörtökétől nagycsütörtökig tartattak vallásos estélyek, amelyeken mindenkor a helybeli lelkész, Kovács Kálmán tartott bibliamagyarázatot; felváltva felolvastak Borbáth Andor és Nagy Gyula tanítók s az iskolás gyermekek pedig új dallamu énekeket énekeltek. 1929 február 3-án alakult meg a református nőegylet 58 taggal. Igaroti november—február végéig szintén csütörtök esténként voltak a vallásos estélyek az iskola nagyobbik termében, de két alkalommal a templomban s ez utóbbi estélyek szónokai Nagy Lajos simontornyai lelkész és Kőműves Dávid bécsi theol. akad. hallgató voltak, kik részben irásmagyarázatot, részben előadást (Vasárnap megszentelése, Az egyke) tartottak. A többi estéken a helybeli lelkész hirdette az igét, felolvastak Dobos Andor aljegyző 3, Zsíros Benő kántortanító 4 és lelkész 3 alkalommal. Szavaltak ismétlő-iskolások s az. énekkar egyszer szerepelt. Az esküvő párok 1929-től teljes Szentirást kapnak ajándékul az egyháztól. Simontornyán az adventi időszakban három vallásos est volt, amelyeken a bibliamagyarázatot Nagy Lajos helybeli lelkész tartotta, egy alkalommal Fülöp László igari lelkész. Felolvastak Pereczes Teréz tanítónő, Kránitz István bőrgyári tisztviselő és Zsíros Benő igari kántortanító. Iskolás gyermekek szavaltak s új dallamu énekeket énekeltek. Sáregresen december 6—március 24-ig tartattak vallásos estélyek minden csütörtök este az iskolában s egy alkalommal a templomban. Mindenkor Bózsa Sándor lelkész végezte az igehirdetést, felváltva felolvastak Molnár Lajos kántortanító s Molnárné Vida Karolin. Szavaltak iskolás gyermekek. Adventi időszakban hetenként háromszor reggel és háromszor este istentisztelet volt igehirdetéssel. Karácsony és újév közti csütörtök esti vallásos előadáson lelkész bibliamagyarázata után iskolás gyermekek adták elő »Mennyből az angyal« és »Kisértések« cimü 1 felvonásos gyermekdarabokat. Óév utolsó napján két istentisztelet volt, délután 3, és este 6 órakor, melyeken igehirdetés is volt. Pálján adventi időszaktól kezdődően minden szerdán este volt vallásos est, melyeken Kurucz Gyula helybeli lelkész mondott bibliamagyarázatot s Bézi Sándor kántortanító tartott felolvasást. Szavaltak iskolás gyermekek. »A munkásnak terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze.« ff KÖNYVISMERTETÉS T----------Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes. I—VI. évfolyam. Paris, 1923—1928. Főiskolai könyvtárunk a fenti folyóirat nagyérdemű egyik szerkesztője, dr. Baranyai Zoltán egyetemi m. tanár, a Nemzetek Szövetsége főtitkárságához Genfbe beosztott magyar titkár szívességéből megkapta reánk nézve igen kedvező csere fejében ezt az értékes és nemzetünk szempontjából felbecsülhetetlen munkát végző, francia nyelvű folyóiratot. Mindig nagy bajunk volt, hogy nyelvünk elszigeteltsége következtében külföldön nem ismertek bennünket, de most, hogy oly szomorú módon önálló, független nemzeti élethez jutottunk, szinte létkérdés, hogy a külföld tudja, kik voltunk és vagyunk. E téren sok kezdeményezés történt úgy az angol-szász, mint az olasz és francia kultúra felé. A francia felé kétségkívül a legjelentősebb ez a Revue, mely a VI. évfolyamában most már kizárólag Revue dés Études Hongroises nevet visel és értékes közleményeinél fogva nemzetközi értelemben is mindig jelentősebb tényezővé válik mindazon körökben, ahol megbecsülik a szellem értékeit és nyitva tartják szemüket az igazság előtt. A folyóirat a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelenik meg és két szerkesztője: Baranyai Zoltán és Eckhardt Sándor budapesti egyetemi tanár ismert kutatói régóta a francia-magyar szellemi kapcsolatoknak. Baranyai református és mint ilyen, értékes kutatásokat végzett és végez jelenleg is egyházunk összeköttetéseiről a francia nyelvű protestantizmussal. Ez ismertetésben bennünket főleg az ez irányú tanulmányok, cikkek érdekelnek, de hangsúlyozzuk, hogy a történet, az irodalom, a nyelvészet művelője is mind megtalálja e folyóirat hasábjain az izgató új, vagy eddig figyelembe nem vett adatok alapján készült csemegéit. Nagyon hasznosak a könyvismertetések és a Magyarországra vonatkozó francia nyelvű művek, sőt folyóiratcikkek bibliographiai összeállításai. Az első évfolyamban egyháztörténeti érdekű, Pais Dezső összeállítása az Árpádok korabeli franciamagyar kapcsolatokról, Holik Flóris forrástanulmánya Compostellai Szent Jakab és Szent Lászlóról; érdekel bennünket Baranyai Zoltán közleménye is a Rousseaut meglátogató magyarról. A II. évfolyamban olvassuk a kiváló Rousseau kutató, dr. Rácz Lajos sárospataki theol. tanár tanulmányát Rousseau és AAagyarország címen. Baranyai Zoltán a lausannei akadémia magyar diákjáról ir, közölvén eddig teljesen ismeretlen adatokat is, többek közt Blasek Mihály nevű felsőmagyarországi diák Lausanneban, 1781-ben kelt és Rádai Gedeonhoz intézett levelét. Nagy József a filozófia magyar művelőiről szólván, részletesen ismerteti Böhm Károly rendszerét, a paedagogusok között megemlíti Schnellert, mint a német idealizmus képviselőjét. Rácz Lajos Ramus hires logikai tankönyvének magyarországi sorsát ismerteti, E. Dudits Andrásról közöl adatokat.
