Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-26 / 21. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 95. oldal. mint egy test tagjai szolgálják és erősítsék a református hitet és a nemzeti érzést. Györék József alsósegesdi lelkész titkári és H. Nagy Sándor kisasszondi lelkész pénztárosi jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Kovács József kaposszentbenedeki lelkész terjesztette elő a választmány indítványát a tisztújítás tárgyában, mely indítványt a közgyűlés elfogadva, megválasztotta a tisztikart a következő módon. Elnökök: Izsák Aladár somogyjádi lelkész és dr. Szigethy Gyula Sándor igazgató-főorvos, egészségügyi főtanácsos; alelnökök: Kovács József kaposszentbenedeki lelkész és dr. Matolcsy Sándor vezérigazgató; titkárok: Györék József alsósegesdi lelkész és dr. Magay Ferenc törvényszéki biró; jegyzők: B. Major János őrei lelkész és dr. Bene Kálmán reálgimnáziumi igazgató; pénztáros: H. Nagy Sándor kisasszondi lelkész; ellenőr Csicskár József állami tanító, énekvezér. Választmányi tagok: 40 lelkész és 40 polgári egyén. A tisztujítás után Petri Pál kultuszállamtitkár tartott nagy érdeklődéssel várt és fogadott előadást »A református egyház és az állam közti viszony kialakulása a háború után« címmel, melyet bő kivonatban lapunk vezető helyén közlünk. Petri Pál nagy tetszéssel és lelkes ünnepléssel honorált előadását Izsák Aladár egyházi elnök köszönte meg, kiemelve azokat a személyes érdemeket, amelyeket az előadó egyházunk érdekeinek odaadó szolgálatában szerzett. Az indítványok során Kovács József javaslatára az egyesület állást foglalt a vasárnap megtörése ellen, melyet mind gyakrabban tapasztalhatunk, midőn hatósági engedély teszi lehetővé a vasárnapi munkát, midőn vasárnap vásárok tartatnak, levente-versenyek rendeztetnek, anyagi érdekekből, a hitélet rovására. Elhatározta továbbá a közgyűlés egy időszaki egyesületi lap megindítását, melynek megvalósítására Izsák Aladár, Halka Sándor, Kovács József, Györék József, Szabó Bálint és B. Major János személyében szerkesztőbizottságot küldött ki. B. Major János. ®@®®©@®®®®®®@®®@®®®®®®®®®@®®®®®@®@®®®(3@ 1 VEGYESEK I @ © @©@®@®@®®®©®®®©®@®S)®®®©®®@®®©®®S®®®@®®® — Dr. Révész Kálmán tiszáninneni püspök úr, pápai theol, akadémiánk volt jeles tanára, e lap megindítója és első felelős szerkesztője, a lap megindítására vonatkozó, birtokában volt érdekes okmányokat és nyomtatványokat megőrzés végett a főiskolai könyvtárnak ajándékozta. Az értékes adományért és a kitüntető, kedves figyelemért e helyen is hálás köszönetét mondunk Öméltóságának, aki oly sokszor mutatta már meg főiskolánk és kerületünk iránt érzett szeretetét. Ad mulíos annos! — Az Országos Református Tanáregyesület f. hó 21. és 22. napján tartotta meg évi közgyűlését Hajdúböszörményben dr. Dóczi Imre elnöklete alatt. A gyűlésen nagy számmal jelentek meg, különösen az alföldi középiskolákból, főként a közeli Debrecenből és Hajdúnánásról. 21-én a különböző szakosztályok tanácskoztak a maguk körébe tartozó szakkérdésekről (vallástanárok: a konvent által kiadott tankönyvek használhatósága, az Erő; nyelv-történeti: hogyan védekezhetünk a túlterhelés ellen a magyar, görög, német nyelvek és a történelem tanításánál a mai tanterv keretén belül? mennyiségtan-természettudományi: módszertani kérdések, a matematika tanításához szolgáló taneszközök bemutatása; tanítóképzői: a kántorképzés ügye; polgári iskolai: prot. szellemű tankönyvek és ifj. iratok, a polgári iskolák állami felügyelete és a ref. tanárság). Maga a közgyűlés istentisztelettel kezdődött, amelyen Almássy Márton helybeli vallástanár végezte a lelkészi szolgálatot. Az elnöki megnyitó a már három évtizede megszokott határozottsággal tartott szemlét pedagógiai életünk mezején, különösen éles bírálatban részeltette a közoktatásügyi kormány tanügyi politikáját. A szokásos üdvözlések után a gyakorlati életet közelről érdeklő két értékes előadás hangzott el; dr. Bessenyei Lajos debreceni tanár alelnök az óratervről beszélt hosszabb tapasztalatainak nagyon megszívlelendő eredménye gyanánt és vitéz Kőszeghy Frigyes, a Kálvineum igazgatója a Kálvineum nevelési módszerét mutatta be sok eszméltetéssel. Az előadások után az egyesület ügyei kerültek napirendre. Nagy erővel kapcsolódik bele a ref. tanárság abba az országos küzdelembe, amelyet folytatni kell az anyagiakért is meg az erkölcsi megbecsültetésért is, remélve a sérelmek fokozatos megszüntetését. A Prot. Tanügyi Szemlét csupán a tagdíjak 500/o-os emelésével lehet fenntartani s ezt a közgyűlés megszavazta. Több határozat az egyetemes konvent elé kerül majd javaslat alakjában. A hajdúböszörményiek igazi magyaros, alföldi bőkezűséggel látták el vendégüket, az egyház vacsorával, a város közebéddel, a Mansz uzsonnával és buffet-val kedveskedett, ami természetesen fokozta azt a jó emléket, amelyet elvitt magával minden tanár a hajdúság ezen virágzó városából. Pápáról lie. Rácz Kálmán vallástanár volt jelen a gyűlésen. — Skóciában most folynak a nagy egyházi közgyűlések, melyek dönteni fognak a legnagyobb két skót egyház: az Egyesült Skót Szabad Egyház és a Skót Államegyház egyesüléséről. A király a gyűlések nagy fontosságára való tekintettel maga akart résztvenni a Skót Államegyház gyűlésén, de betegsége ebben megakadályozta és maga helyett királyi Főmegbizottul másodszülött fiát, York hercegét küldte ki, aki skót származású felesége révén is nagy népszerűségnek örvend Skóciában. Ez lesz Skócia és Anglia personalis unióba jutása óta (1603) az első alkalom, hogy a királyi ház valamely tagja hivatalosan megjelenik az egyház közgyűlésén. — Orgonaavatás. A magyaregresi református gyülekezet hősies áldozatkészséggel 5350 P-ős orgonát rendelt Magyarország legelső orgonagyárában Pécsett. A 6 változatú, erőteljes zengésű, monumentális alkotásnak pünkösd második napján volt a felavatása. A helybeli, valamint a közelből s távolból idezarándokolt hívek óriás tömege zsúfolásig megtöltötte a templomot. A 63. ének után Csuzy Sándor somogyaszalói lelkész imádkozott és megáldó szavaival átadta az orgonát rendeltetésének. Ekkor megszólalt az orgona. Mózs Kálmán kántortanító művészi játékában hosszabb praeludiummal gyönyörködtette a közönséget. Az alkalmi felavató beszédet a XCVÍII. zsoltár 1. v. alapján Szabó Bálint egyházmegyei főjegyző mondotta, aki időt, fáradtságot nem sajnálva szaktudásával s bölcs tanácsával sokat segített a gyülekezetnek a szent ügy győzelemre juttatásában. A délutáni vallásos ünnepély változatos műsorát Luther éneke nyitotta meg. Szabó Bálint buzgóságos imája után Balogh Árpád szabási lelkész, mint a község szülötte, lelkes előadásában felsorakoztatta a gyermekkori évek könnyfakasztó, változatos képeit és szólott az orgonának, mint művészi zenének a jelentőségéről. Szabó Ilonka VII. gimn. tan. tiszta kellemes csengésű, sopránján énekelt, a dalárda szépen sikerült darabot adott elő, Réthy Klárika szavalt. Végül a helybeli lelkész ismertette a gyülekezet évszázados történelmét a megalakulás első idejétől 1652-től az orgonaszentelés napjáig.
