Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. oldal. pességekkel megáldott férfiú. Van neki mondanivalója és azt érdekfeszítően tudja elénk tárni. Ha bele kezdtünk soraiba, nem tesszük le, míg végig el nem olvastuk. Lelke mélyén művész ö is, mint azok, akikről ír. Rokon velük, mert ő is igehirdető és mert ő is poéta. Bárd Miklós és Áprily Lajos a két kálvinista anonymus literator, akiknek költészetét, jelentőségét lelkes szeretettel elemzi, méltatja. Ravasz Lászlónak tanítványa volt Kolozsvárott a theológián és nagyon érdekes mozzanatokat örökít meg élete ez időszakából. Nagy vonásokban bemutatja a tlieol tanárt és áhitatos szívvel szól Ravaszról a szónokról, aki a magyar reménység élő próféciája. Nagyon kedves és megkapó, amit Czeglédy Sándorról mond. Neki káplánja volt és így alkalma nyílt közvetlen közelből szemlélni azt a nagy jelentőségű irodalmi és egyházi tevékenységet, melyet a mi egyházkerületi főjegyzőnk évtizedek óta kifejt. Vinczét különösen a győri bibliaórák ragadták meg, melyekről bevallja, hogy azokon többet tanult, „mint máskor éveken át“ s amit tanult, „az nem adathalmaz, hanem igazi, mély tudás“ s amit tapasztalt, „nem száraz okoskodás, nyakatekert bölcselkedés, hanem élet, lüktető, drága, meleg élet volt“. (55. 1.) Az ízléses külső csak fokozza a belső tartalom értékét. Ára? A Nagykőrösi Arany János Társaság Évkönyvei. Első kötet 1925—26. Szerkesztette Gaál László főtitkár. Nagykőrös, 1926. 8-r. 180 1. A magyar élniakarásnak egyik beszédes példája ez a kötet. A háború és az azt követő évek nyomasztó anyagi viszonyai, de meg a lelki nyomorúságok is lehetetlenné tették, hogy a vidék különböző, kisebb, szellemi központjai elfoglalhassák őket megillető helyüket az ország intellektuális életében. Az idők jobbrafordultának jele, hogy országszerte mozgolódás észlelhető, régi, tisztes múlttal biró irodalmi és közművelődési körök, egyesületek új erőre kapnak, sőt mint Nagykőrös példája mutatja, új, komoly társaságok alakulnak a lelkek kultúrájának művelésére. A Nagykőrösi Arany János-Társaság 1925-ben alakult meg, „célja, az Arany-kultusz ébrentartása és fejlesztése, az irodalomnak, tudománynak és művészetnek Arany János szellemében való művelése, népszerűsítése, Nagykőrös város közművelődésének előmozdítása“. Az irányításban, mint ez természetes is, nagy szerepet játszanak a nagykőrösi ref. gimnázium tanárai: az elnök Benkó Imre ny. gimn. tanár, a főtitkár Gaál László dr., szintén gimn. tanár, a titkár Tőrös László dr., ugyancsak az, a választmányban egyházunk és intézményei szintén erőteljes képviseletet nyertek. Az évkönyv első része Tájékoztató közlemények címen ismerteti az egyesületet, közli a névsort, az alapszabályokat és az ügyrendet, majd Benkó elnöki beköszöntőjét, megnyitóit, a titkári és pénztári jelentést. A kötet második része az 1925—26. évi felolvasásokból közöl 15 tudományos és szépirodalmi dolgozatot. Az írók közt elsőrangú nevekkel is találkozunk: Vargha Gyula, Lőrinczy György, Bárd Miklós, Szász Károly, de a többiek is mind színvonalasak. A Helmed István külföldi tartózkodásáról irt értekezés egyház- és iskolatörténetünk búvárainak kellemes meglepetés, mert eddig fel nem dolgozott kéziratos forrás alapján sok új adatot közöl Dunamellék e kiváló püspökének életéről,, aki 1696-ban győri lelkipásztornak iktattatott be. Hasonlólag értékes pedagógia-történeti tanulmány Váczy Ferenc emlékezése Sz. Warga Jánosról. Gyulai Pálról Voinovich Géza, az országosnevü esztétikus, Jókairól Osváth Ferenc tanítóképző-intézeti tanár írt szép tanulmányt. Patonay Dezső nagykőrösi lelkész Arany „Domokos Napra“ cimü költeményét magyarázza széleskörű tanulmányra valló alapossággal. A szépirodalmi részben nagy élvezettel olvastuk Szász Károly humoros Műkedvelői emlékeit. Kívánunk a Társaságnak virágzást és további sok Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott, boldog újesztendőt kívánunk! — Kinevezés. A Gáty Ferenc Alsóörsre megválasztásával megüresedett veszprémi hitoktatói állásra főt. Püspök úr Hajda Gyula s.-lelkészt nevezte ki. — A középiskolai vallástanárok konferenciát tartanak Rácz Kálmán pápai vallástanár vezetése alatt az egyetemes konvent 142/1927. sz. a. hozott határozata értelmében, Budapesten, az egyetemes konvent székházában (VII., Abonyi-utca 21. sz.) 1928. évi január hó 9-én és 10-én (hétfőn és kedden) délelőtt 9 (kilenc) órakor a következő tárgysorozattal: a) Első nap. (Január 9.) 1. Áhítat. 2. Vallástanításunk eszménye s jelen fogyatkozásai. (Előadó: Budai Gergely.) 3. A biblia szerepe vallásoktatásunkban. 4. Az ének szerepe vallásoktatásunkban. Lovas Aladár. 5. Mintatanítást tart a VI. osztályban Horváth József. 6. A mintatanítás megbeszélése. 7. A vallásos önképzés eszközei (egyletek, bibliakörök). (Előadó: dr. Somogyi József.) 8. Az ifjúsági irodalom. (Előadó: Csűrös István.) 9. A Missziói Tanács belekapcsolódása a vallásos nevelés munkájába. (Előadó: Galgóczi János.) 10. A konfirmáció egyöntetű végzése. (Előadó : Horváth József.) b) Második nap. (Január 10.) 1. Minta-tanítást tart az í. osztályban Demes Péter. 2. A minta-tanítás megbeszélése. 3. Cserkészet és a vallásos nevelés. (Előadó: Kis István.) 4. A középiskolások nyári konferenciája. (Előadó: Demes Péter.) 5. A Missziói Tanács anyagi támogatása. (Előadó: Pap Géza titkár.) 6. Esetleges indítványok. Valláspedagógiai szakirodalom. — A környei református leányegyház közadakozásból 104 kg.-os harangot szerzett. A nagyobbrészt gazdasági cselédekből álló gyülekezet szép jelét adta ezzel hitbuzgóságának. — Tanító választások. A kocsi gyülekezet Vincze Imrét, az érsekkétyi gyülekezet Nagy Gábor alistáli tanítót választotta kántor-tanítójává. — Molnár Mária misszionáriusnő, ki Manus szigetére ment ki térítő munkát végezni, pogány népek közé, magyar részről való eltartási költségét a ceglédi református nőegyleti bibliakör magára vállalta. Január 1-től kezdve havonta 32 pengőt juttat erre a célra a bibliakör. Ezzel az önkéntes vállalkozásával tanúbizonyságát akarja adni a Nőegylet bibliaköre, hogy komolyan szivén viseli a külmissziót s imádkozik kitartóan, hogy a misszionáriusok nehéz térítői munkáját siker koronázza. — Szeretetvendégség. A túlsó Komáromban működő Protestáns Jótékony Nőegylet január 15-én szeretetvendégséget rendez a kollégium nagytermében, melyen Vágó Ede nemeshodosi lelkész bibliamagyarázatot, Zsemlye Lajos hetényt lelkész Korunk kulturválsága címen előadást tart. Weisz Katinka polg. isk. tanárnő zongorajátékkal működik közre, Vargha Sándor pedig szavalni fog. Ezenkívül vonószenekar és vegyeskar fog szerepelni. — Bonnban a lelkészek a presbitérium jóváhagyásával megtagadták Vilmos császár nővérének, Victoria hercegnőnek egy nálánál sokkal fiatalabb orosz fiatalemberrel összekelése alkalmával az egyházi megáldását.
