Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-03-04 / 10. szám
Harminckilencedik évfolyam. 10. szám. Pápa, 1928 március 4. DUNÄNTDLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -..................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Ä FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓt[i LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK. Nemzeti nevelésünk problémái.* Mig a múlt század 80-as éveitől kezdve iskolai tanításunkban a nemzeti szellem egyre erőteljesebb kidomborítására törekedtek a tantervkészítők, ugyanazalatt az idő alatt az ifjúság jelentékeny részének lelkében a nemzeti eszménytől való eltávolodás tüneteit lehet megállapítani. Bizonyos lekicsinylése a magyarság múltban szerzett érdemeinek, a magyarság világháború előtti szerepének és jövendő feladatainak lett úrrá a lelkeken s ezek a nemzeti eszmény s általában az eszmény szolgálata helyett az élvezetek s az ezek megszerzését lehetővé tevő anyagi javak szolgálatába szegődtek. Az idealisztikus világnézletet, mig az oktatásügyünkben uralkodni látszott, lassan-lassan felváltotta a materialisztikus világnézlet, amelynek dobzódásait volt alkalmunk a világháború végén s az azt követő időkben szemlélni. Ez a jelenség kétségtelenné teszi, hogy az iskolán kívül más tényezők is, talán még nagyobb erővel, mint maga az iskola, befolynak a szellemi élet kiképzésére s így nem elég csak az iskolai nevelést és tanítást nemzeti szellemben fejleszteni tovább, hanem szükséges, hogy ezekre a tényezőkre is kiterjesszük figyelmünket. A nemzeti nevelés problémáját épen ezért nem lehet megoldani csak az iskola révén, hanem az összes társadalmi tényezőknek összmüködésére van szükség, hogy a lelkek újra a nemzeti eszmény szolgálatába álljanak. A szellem irányítására kétségkívül nagy befolyással vannak a sajtó, egyesületek, társadalmi körök s általában a társadalmi érintkezés lehetőségei, de legnagyobb befolyással arra a család van s ezért nemzeti nevelésünk problémáinak megoldásához a család járulhat hozzá a legnagyobb sikerrel. Az újabb psychológia kétségbevonhatatlanná teszi, miszerint a gyermek, mielőtt tudatos életét megkezdené, már impressziókat vesz magába, amelyek később is egész egyéniségének, szellemi irányzatának kialakulására befolyással vannak. Ezek az impressziók természetesen a gyermekre a családi életben hatnak s ezeket őrzi meg a gyermek később is a leghüebben úgy, hogy a család szelleme az, mely a gyermek egész lelki irányát egyes kivételektől eltekintve a leghatározottabban megszabja. Családi életünknek materializálódása s* a család közszellemének megromlása teszi érthetővé a beszédje elején említett jelenséget, mert hasztalan az iskolának minden törekvése, ha az a család részéről megfelelő támogatásban nem részesül, vagy annak részéről épen ellenkező hatással találkozik. Amit a családban a gyermek, mint kívánatos célt, mint elérendő eszményt hall hangoztatni, az nagyobb hatással lesz reá, mint amit iskolai órákon különböző tanároktól, akiknek összeinüködése sokszor nem is egészen harmonikus, hirdettetni hall. A nemzeti eszmények visszafejlődésének kétségtelen oka az, hogy a családi életben a nemzeti törekvések helyébe az egyéni önös érdekek kielégítése után való törekvés lépett s a gyermek állandóan ezekről az egyéni érdekekről hall szülői körében, mint olyanokról, melynek szolgálata elsőrendű feladat. így nem csodálható, ha azok helyett a nemzeti eszmények helyett, melyek a múlt század 80-as évei serdülőinek lelkét eltöltötték s melyek az iskolai nevelésben mindvégig megmaradtak, a gyermek lelkében egészen más irányú eszmények : az élvezetvágy s az ezek kielégítésére szolgáló eszközök megszerzésére való törekvés léptek egyre erőteljesebben előtérbe. Hazánk mai szomorú állapotát csak a haza reménységének, az ifjúságnak megfelelő nevelésével szüntethetjük meg.s csak így remélhetjük visszaszerzését mindannak, amit erkölcsi, szellemi és anyagi javakban a lefolyt években veszítettünk. Ezért tekintünk bizakodóan az ifjúságra s ezért kötelességünk annak megfelelő szellemben nevelésére megtenni mindent családban, társadalomban és iskolában egyaránt. Magunknak, akik látjuk, hogy a nemzeti eszmények helyébe lépő szellem hova süllyesztette közállapotainkat, kell mindent elkövetnünk egy jobb kor megteremtése érdekében. Ha minden erőnket megfeszítjük, akkor talán valóra válik nemzeti életünkben is az, amit a nagy német festő, Kaulbach Jeruzsálem pusztulásának rajzában oly plasztikusan felmutatott, ahol az égő templom és düledező házak romjai közül a keresztyének kisded csapata angyaloktól vezettetve indul útjára az új, a tökéletesebb Jeruzsálem felé, mert ha család, társadalom, iskola egymással karöltve megteszik kötelességüket, a nemzeti eszmény csillagának vezetése alatt mennek majd gyermekeink egy új, boldogabb Magyarország felé. Dr. Antal Géza. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tudományos, irodalmi és művészeti osztálya. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság életének fontos szakához érkezett: megszervezte kebelében á tudományos, irodalmi és művészeti osztályt. A tudományos, irodalmi és művészeti osztály rendes tagjainak létszáma 100, ebből az I. szakosztályé 20, a II. szakosztályé 40, a III. szakosztályé 25, a IV. szakosztályé 15. Ezenkívül mindenik szakosztály választhat legfölebb 10 tiszteleti tagot. Jog és kötelesség tekintetében a rendes és tiszteleti tagok közt különbség nincsen. Jelenleg nincs betöltve az I. szakosztályban 1, a II-ban 2 tiszteleti, a Ill-ban 1 tiszteleti, 1 rendes, a IV-ben 6 tiszteleti és a IV-ben 2 rendes tagsági hely. * A Nemzeti Klubban február 29-én tartott előadás vázlata.
