Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-02-26 / 9. szám
Harminckilencedik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1928 február 26. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •....................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ........................................................ FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÄCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐFŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®ÍS IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. Megkomolyodás. A természetben fény és árny egymást váltják fel. Nem szeretnénk mindig sötétben járni, de az est homályának, az éjszaka titkos csendjének meg van a csodálatos igézete. Szeretjük a napot, epedve várjuk a tavasz meleg sugárözönét, de a rövid, hideg téli napok is Isten küldöttei. így van a lelki életben is. Az emberi szivet a Teremtő úgy alkotta, hogy megférjen benne az öröm és a bánat egyaránt. Ilyen volt Jézusnak élete is. Előttünk felmérhetetlen örömök: az Atyával való tökéletes egység, az Ö akaratának tökéletes cselekvése, a bűn nélkül való szeretet, a folt nélküli tisztaság és ezekkel nem kiáltó ellentétben, hanem véges emberi értelem által fel nem fogható kapcsolatban, emezek kiegészítéseképen: lelki és testi szenvedések rettentő árja, mely a Golgotán éri el csúcspontját, hogy itt a kettő csodálatos összhangban egyesüljön: Elvégeztetett! A keresztyénség az egyetemes élet nagy tényeit tartotta szem előtt, amikor az egyházi esztendőt az öröm és a fájdalom korszakaira osztotta be. A tekintetben eltérők a felfogások, hogy miként kell az örömöt és a fájdalmat külsőleg is megmutatni. Némelyek bőjtölnek és bizonyos ételektől megtartóztatják magukat. Református egyházunk régebben szintén ismerte és hivatalosan is elfogadta a böjtöt. Dunántúli egyházkerületünk 1749-iki közgyűlése a következő határozatot hozta: „Hogy mindnyájan igaz, megtörődött szívvel könyöröghessünk, böjtölésekkel is (a lelkipásztorok) magukat és hallgatóikat készítsék, e végre minden újhold vasárnapra böjt hírdettessék a két istenitiszteletnek végbeviteléig az ételiül és italtul magokat megtartóztassák, az Urnák szent vacsorája azon a napon kiszolgáltattassék, a két istenitiszteletnek közben vetett idejekor magok házoknál a gazdák cselédjeikkel együtt áhítatos énekléssel és könyörgésekkel és akik tudnak olvasni Bibliát, vagy más kegyességre tanító könyveket olvassanak a háznép előtt“.1 Egy most megjelent prédikációs kötet szerzője szintén mondja: „Tartsunk böjtöt! Ne mondjátok, hogy idegen dolog ez nekünk, református keresztyéneknek“. De ő már hozzáteszi: „A mi böjtünk nem eledelválogatás, a mi böjtünk az Istenben való elmerülés és önmagunknak Isten jelenlétében való komoly megvizsgálása. Tartsunk böjtöt, ismerjük meg önmagunkat és engedjük, hogy megnyilatkozzék felettünk az ég és várjunk új kijelentéseket, szívjunk magunkba új mennyei levegőt“.2 Mi ma jobban hangsúlyozzuk Jézus szavait, hogy nem az étel fertőzteti meg az embert és hogy lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit, 1 Dr. Tóth Endre barátom szives közlése. 2 Nyáry Pál: Örökkévaló szeretet. 42 1. de lényegében mi is valljuk, hogy szükség van nagy megkomolyodásra, az Isten dolgaiban való fokozottabb, igazabb elmerülésre. Megkomolyodásra int bennünket a Kereszt árnyéka. Arra figyelmeztet bennünket, hogy az életünk megváltása rettentő árba került és hogy ép ezért az életet és a váltságot nekünk is komolyan kell vennünk. Via crucis via lucis. p f Az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűlése. Az Egyetemes Tanügyi Bizottság e hét közepén, 22-én és 23-án tartotta meg gyűlését a konventi székházban dr. Baltazár Dezső püspök elnöklete alatt. Örvendetes és szomorú mozzanatok bőségesen jutottak felszínre az előadók jelentései nyomán; a lüktető iskolai élet szemlélete reményt keltett jövendőnk felől, amikor a folytonos fejlődést lehetett megállapítani, de az akadályoknak sok dologban gátló hatása figyelmeztet jogaink éber őrzésére s a kitartó és következetes erőfeszítés folytatására. 120 pontból állott a gyűlés tárgysorozata, amely szám maga is jelzi, hogy csak milyen gondos előkészület és az időnek mily takarékos kihasználása után lehetett másfél nap alatt mindent letárgyalni. A referensek voltak az általános vonatkozású ügyekre nézve Dóczi Imre dr., a theol tárgyakról Marton János, az egyetemes jogakadémia ügyeiben Sz. Kun Béla dr., a középiskolaiakról Domby László, a tanítóképzők és polgári iskolák dolgairól Veress István dr., a vallástani ügyeknél Rácz Kálmán, a népiskolaiaknál pedig Mocsáry László. A letárgyalt ügyek között különösen sok olyan fordult elő, amelyek a közoktatásügyi kormány megértőbb szándéka nélkül nem oldhatók meg és észre kell vennünk, minden mennyire kicsúszott önkormányzati jogunk alól és került a kultuszkormány hatalma alá anyagi lerongyolódásunk következtében, ami a protestáns szellemmel nem rokonszenvező irányzat esetén egyenesen veszélyt rejt magában. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy minden közérdeklődésre számítható tárgyról tudósítást közölhessünk, ezért megelégszünk annyival, hogy néhányat kiragadjunk a sok közül. Az elemi és középiskolák nyári szünidejének a miniszter által tervezett meghosszabbítását s ezzel a szorgalmi idő megrövidítését mellőzve ezután is fenntartjuk az iskolai rendtartásnak azon intézkedését, hogy az iskolai munkánkat szeptember elején megkezdjük. Az iskolai kötelező filmoktatást nem engedjük át a Holland-Magyar kulturgazdasági r.-t. üzleti vállalkozásának, ami pedagógiailag sokszor kevés értékű filmet mutat be, hanem autonom jogunknál fogva magunk, a szaktanárok iniciativája szerint rendezkedünk be, hogy
