Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-02-05 / 6. szám

22. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928 Károllyal nem volt alkalmam hosszabb ideig beszél­getni, mert épen Afrikába készült az ottani vallások helyszíni tanulmányozására. Annál több alkalmam volt arra, hogy a református dogmatikai tanszéken működő Bohatec Józseffel gon­dolatainkat kicseréljük. Bohatec a német theológusok közt a legkiválóbb Kálvin-ismerők egyike. Izig-vérig református theológus. Több, Kálvinnal foglalkozó ta­nulmánya jelent meg. Most dolgozik nagy munkáján, amely »Kálvin államtanáról« fog szólani és nemso­kára elhagyja a sajtót. E munkájában a kálvinizmus állam- és társadalomformáló erejére fog igyekezni rámutatni. Bohatec minden évben előadást hirdet Kál­vin hittanáról is, amelyet az evangélikus theológusok közül is nagyon sokan látogatnak. Vallásfilozófiai elő­adásain pedig néha több a másfakultásbeli és katho­­likus hallgató, mint a theológiai hallgató. Mint mon­dotta, szívesebben hallgatják az ő előadásait, mint a kath. theológiai professzor vallásfilozófiai előadásait, amely természetesen a tomizmus keretei közt kényte­len vesztegelni. Bohatec professzor nagyon melegen érdeklődik a magyar református egyház iránt. A közel jövőben számít eljönni Magyarországra, hogy főisko­láinkon előadásokat tartson a kálvinizmusról. Egy kicsit magyarul is ért. Bécsi tartózkodásom alatt látogatást tettem dr. Zw er ne matin Gusztáv református szuperintendensnél és Egli másodlelkésznél is. Mindketten jelen voltak a budapest-debreceni presbiteri világszövetségi konfe­rencián is és nagy elismeréssel szóltak a magyar ref. egyházról és ennek vezetőiről. Nemes haraggal lel­kűkben emlékeztek meg a cseh református testvérek »Hussz« nevű lapjáról, amely oly durva beállítással emlékezett meg a budapesti konferenciáról, attól min­den komoly vallási jelleget megtagadott és magyar nemzeti propagandának mondotta az egész konfe­renciát. Zwernemann szuperintendens a legmelegebb hálával emlékezett meg megboldogult dr. Good Ja­kab Izsák amerikai theológiai professzorról, aki vala­hányszor Európában járt, mindig meglátogatta a bécsi reformátusokat is. »Sajnos, folytatta a szuperinten­dens, az ügyes cseh propaganda folytán az amerikai egyházi képviselők újabban rendesen meg sem állnak nálunk, Bécsben, hanem htjuknak célja rendesen Prága és a cseh testvérek. Pedig mi is és az önök nagy egyháza is képviselnek akkora értéket, mint a cseh testvérek egyháza.« Jogos ez a panasz, mert hiszen köztünk és cseh testvéreink között csak az a különb­ség (külföldi viszonylatban), hogy ők jobban értenek ahhoz, hogy a köztudat kirakatában tartsák azt, ami­­jök van. Bécsben tizenkétezer református él. Egy temp­lomuk van és több imaházuk. Öt »református klub« működik. Mindegyik két hetenként tartja barátságos összejövetelét. Az egyik ily összejövetelen én is meg­jelentem. Ez alkalommal Egli lelkész Jtartott nagyon érdekes előadást a kiváló bécsi, zsidó vallást!, modern költőről, regény- és drámaíróról, Werfel Ferencről, különösen »Paulus unter den Juden« cimü drámájá­ról, amely a mult év folyamán oly nagy sikert ért el a bécsi »Burg Theater«-ben. Werfel e drámájában azt a pillanatot örökíti meg drámai erővel, amikor a zsidó vallás alkonya a keresztyénség hajnalává di­csőül. Gamáliel és Pál állanak a központban. A darab­ból azonban kiérezhető, hogy zsidó ember irta. Egli lelkész ügyes és lendületes, objektiv kriti­kai éllel tartott előadása után megragadta az alkalmat arra is, hogy engemet, mint a magyar ref. egyház je­len lévő tagját, külön is üdvözöljön s a legmelegeb­ben emlékezhessék meg újra a budapesti konferen­ciáról. Röviden, néhán}' szóban én is viszonoztam kedves üdvözlésüket. Még megemlítem azt, hogy bécsi magyar református testvéreink közül többen össze­köttetésben állanak a német református egyházzal és gyülekezeti élettel. így pl. az általam meglátogatott református klubnak az elnöke is épen magyar ember. Magyar ref. testvéreink nagy része azonban Bécsben teljesen nélkülözi a lelki gondozást. Jó lenne, ha Egyetemes Konventünk megtenné a szükséges lépé­seket oly irányban, hogy bécsi magyar református testvéreink megfelelő lelki gondozásban részesülje­nek. Az osztrák reformátusok a legnagyobb készség­gel bocsátanák rendelkezésünkre a templomot, avagy valamelyik imaházukat, a magyar nyelvű istenitiszte­letek tartására. Bécs nincs oly messze hazánktól, hogy egy-egy közel fekvő magyarországi gyülekezet lelkipásztora, Egyetemes Egyházunk megbízásából, időnként fel ne kereshetné bécsi magyar ref. testvé­reinket. Sőt az időnként Bécsben tanuló magyar ref. theológusok szolgálatát is igénybe lehetne venni e célból. Bécsi magyar ref. testvéreink lelkigondozásá­ról való gondoskodás mindenesetre egyházunknak egyik legelemibb kötelessége és feladata volna. Ép azért ez ügyet szeretettel és teljes tisztelettel ajánljuk Egyetemes Konventünk figyelmébe. Dr. Vasady Béla. A theológiai tanárok konferenciája. A magyarországi ref. theológiai tanárok országos konferenciájukat az idén Pápán tartották meg. A február 2-ikára összehívott konferenciára február 1-én este érkeztek meg a kiküldöttek, velük együtt jött dr. Antal Géza püspök úr is, aki budapesti tartózkodá­sát megszakítva jött haza Pápára, hogy a konferenciát az egyházkerület nevében üdvözölje. A magánházaknál elszállásolt vendégek a konvik­­tus alsó termében jöttek össze barátságos vacsorára. A konferencián az egyes intézetek részéről a kö­vetkező képviselők voltak jelen: Budapest: Dr. Kováts J. István ny. államtitkár, theol. igazgató. Debrecen: a m. kir Tisza István tudományegyetem hittudományi fa­kultása részéről: dr. Lencz Géza ez idei dékán. A tiszán­túli egyházkerület lelkészképző-intézete részéről: dr. Er­dős Károly igazgató, dr. Kállay Kálmán. Kecskemét: dr. Joó Gyula, egyetemes jogakadémiai igazgató. Sáros­patak : dr. Rácz Lajos theológiai dékán, Harsányi Ist­ván, Marton János, dr. Mátyás Ernő rendes-, Szabó Zoltán h.-tanár. Pápáról az összes theológiai tanárok és Csizmadia Lajos ny. theol. tanár. A gyűlést 2-án reggel 9 órakor a főiskolai dísz­teremben közös énekkel és dr. Erdős Károly imájával nyílt meg. A konferencia elnökévé Tóth Lajos pápai igazgatót, jegyzőjévé Marton Jánost, az egyetemes kon­­vent theológiai szakelőadóját választotta meg. Tóth Lajos a megjelenteket üdvözölvén, a konfe­rencia részéről dr. Lencz Géza debreceni dékán lelkes beszédben méltatta dr. Antal Géza püspök úr megjele­nését, aki a gyűlésen mindvégig jelen volt és a tárgya­lásokban élénk részt vett. Püspök úr az üdvözlésre válaszolva ismertette azt a heroikus küzdelmet, amelyet egyházkerületünk pápai főiskolájáért végez, amidőn a teljes anyagi leromlás után nagy erőmegfeszítéssel igyekszik a főiskola szín­vonalát nem csak megtartani, de azt emelni is. A mi kerületünk gyülekezetei sokkalta nagyobb terhet visel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom