Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-09-02 / 36. szám
158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928 alsó négy osztály tankönyveiben oly magas színvonalon álló, olyan tudományos, hogy megtanulásuk valósággal kínzó fejtörést okoz a tanulóknak, akik ezekben az osztályokban még kénytelenek képzettségük foka szerint a szöveget megtanulni és ahhoz alkalmazkodni. Nagy vonásokban részletezve a megjegyzéseket, az I. és II. osztály részére Farkas Kálmán által irt Biblia ismertetés, illetőleg „Az Ó- és Újszövetségi kijelentés története“ nem csak terjedelme, de számos helyen nyelvezete miatt is, különösen az I. osztálynál, nagy ugrást jelent az elemi iskola IV. osztálya után. A III. osztály Egyháztörténete élet- és jellemrajzokban szintén túl terjedelmes. Ezenkívül rengeteg adathalmaza és majdnem kizárólag apró, alig néhány szóból álló mondatokban szerkesztett elbeszélései miatt valamennyi tankönyv között a legtöbb munkát adja a tanulónak. Talán nem lesz érdektelen a tanulók véleményét is e tankönyvről ide írni, mely röviden ennyi: „Mindent meg tudunk tanulni, csak ezt nem“. írója Révész Imre, mint volt tanár, csak felnőtteket tanítván, nem ismerheti eléggé a kisebb tanulók lelki világát, felfogási képességét. Egyébként a tankönyv mint olvasmány nagyon szép és érdekes. A IV. osztály Hit- és erkölcstanának — Lie. Rácz Kálmántól — terjedelme ellen talán kevésbbé tehető kifogás, de irálya több helyen nagyon is tudományos ízű, egyes meghatározások pedig nehézkesek. Az V. osztály számára szintén Lie. Rácz Kálmán által irt Vallástörténet terjedelmes volta miatt a maga j egészében megfelelő eredménnyel aligha dolgozható fel. ' Más észrevételem ezzel szemben nincs is. A VI. és VII. osztály számára szintén Révész Imre irt nagy történeti felkészültséggel tankönyveket. De épen a bőséges történeti adatok, az apró részletességig menő előadás és tudományos fejtegetések teszik kemény dióvá a tananyagot még e felsőbb osztályú * tanulókra nézve is. A VIII. oszt. tankönyve még nem került használatba. A használatban levők pedig mintha annak a közmondásnak akartak volna kifejezői lenni: Aki sokat markol, az keveset szorít. Hangsúlyozom, hogy az elmondottak ugyan egyéni véleménynek tekintendők, de amellyel — tudtommal — vannak, akik egyetértenek; tehát az összes tankönyvek revideálást kivánnak, különösen a III. o. Egyháztörténete. Hangsúlyozom még azt is, hogy a felsorolt észrevételek nem egy kezdő, tapasztalatlan hitoktató nézetei; mert Isten kegyelméből már közel 40 év óta foglalkozom középiskolai hitoktatással s így jól tudom, hogy a cél érdekében mit, mennyit és hogyan kell a növendékekkel közölni, hogy a hittani óra várva-várt kedves alkalom legyen, ne pedig egy félelmetes, vagy épen rettegett összejövetel. És még egyet nem hallgathatok el. Köztudomású, hogy tekintélyes számú református növendék községi és főleg állami tanintézetbe jár, akik legtöbb helyen 3—4, 5—6, sőt 8 osztály összevonásával heti 1 órában részesülhetnek csak hitoktatásban, vagyis hetenként egyszer van alkalma a hitoktatónak a növendékekkel foglalkozni. Hogy ilyen esetekben ezek a túlságosan terjedelmes tankönyvek még kevésbbé használhatók, azt minden hozzáértő beláthatja. Szemelvények kiválasztása pedig nem vezet célhoz, illetve a tananyagnak legalább nagy vonásokban rendszeres megismerését nem segíti elő. Ezek számára tehát kívánatos, hogy az Egyetemes Konvent megfelelő, rendszeres, rövidkivonatu tankönyvekről gondoskodjék. Fülöp József körmendi lelkész. Püspöki egyházlátogatás a mezőföldi egyházmegyében. Május 23-án délután 4 órakor indult Püspök úr Lepsényből Mezőszentgyörgy felé. Mezőszentgyörgy határában a község bírája Czeczey Béla üdvözölte. Á 36 tagú, egyformán öltözött lovasbandériumot vitéz Berta József vezette. Az egyenruhás leventék lobogójuk alatt mentek a lovasok után. A falu szélén felállított díszkaputól a többi levente állt sorfalat. A harangok zúgnak, a templom fellobogózva. A lelkészlak előtt újabb diadalkapu. Eötvös Sándor lelkész üdvözli a Főpásztort, Eötvös Ella pedig csokrot ad át formás beszéd kíséretében. A szép, rendben levő templom puritán egyszerűséggel, de rendkívül nemes ízléssel díszítve. Az orgona is egészen jó állapotban. A jövel óh áldott Szent Lélek eléneklése után főéneknek CXXIIj, 3-t énekelte a gyülekezet. Püspök úr III. Móz 242 alapján hirdette az Igét, kifejtvén -a református ember kötelességét önmaga, családja, egyháza, nemzete és a mindenható Isten iránt. Kimenőre LXXXVI0, 8-t énekeltük. Örömmel láttuk, hogy itt sok a gyermek. A küldöttségek fogadása a villannyal világított, erre a célra szépen berendezett iskolateremben történt. Á község képviselőtestülete nevében dr. Eötvös József, a róm. kath. egyház nevében Czeczey Károly nyug. jegyző mondott beszédet, ez utóbbi, mint a legmagyarabb vallás főpapját üdvözölvén Püspök urat. A presbiteri gyűlésen Vargha Kálmán egyházkerületi aljegyző mondott megnyitó imádságot. Püspök úr megnyugvással látja, hogy bár az egyházi épületek újításra szorulnak, a gyülekezetben meg van a készség az építkezésekhez, amit bizonyít az is, hogy a lelkészlaképítéséhez 15 vaggon vörösberényi terméskövet már az udvarra hordtak. Örvendetes a gyermeksereg növekedése. 1911-ben 85 tanköteles volt, 1927/928-ban 102, 1928 szeptemberre pedig 125 körül lesz a tankötelesek száma. A hívekben áldozatos buzgóság él, egyházi adót 43°/o-°t: fizetnek. Örömmel említi meg Püspök úr, hogy a gyülekezet vezetői mily nagy gondot fordítanak a pápai főiskolára, amelynek céljaira többször adtak jelentékeny természetbeni adományokat is. A leventék lelkiéletének beható gondozására Püspök úr presbitérium figyelmét felhívja. A gyűlést Pongrácz József egyházker. képviselő imádsága zárta be. A lelkészlakon elköltött vacsora alatt az énekkar Pivnik István kántortanító vezetésével énekelt. Ahol olyan világi segítőtársai vannak a lelkésznek, mint itt Kálmán Imre, Keresztes János és Nagy Imre presbiterek személyében, ott a gyülekezet csak fejlődhet és virágozhat. Május 24-én reggel 15 tagú bandérium kisérte el Püspök urat. A presbitérium nevében Eötvös Sándor lelkész köszönte meg a látogatást. Siómaros határában 14 tagú lovasbandérium várta Püspök urat, akit Takács Kálmán balatonszabadi körjegyző üdvözölt, Wertheim Pál négyesfogatán, harangzúgás közben vonult be Püspük úr Siomarosra, ahol Kossuth Lajos szobránál volt felállítva a diadalkapu, itt álltak sorfalat az iskolásleányok és leventék is. Megkapó volt, amint az összesereglett gyülekezet elénekelte a szabadban: Megáldjon Téged az Isten ! Póka Juliska csokrot adott át, a leányok virágszőnyeget varázsoltak. Cseresznyés Sándor lelkész beszédében abból indult ki, hogy a siómarosi Kossuth szobor volt az első szobra Kossuthnak, a szabadság nagy apostolának, szeretettel köszönti Püspök urat, aki szintén szabadságot hirdet, a keresztyén erkölcsi szabadságot, felszabadulást a bűnnek a jobbágysága alól. A 1 fogadásra megjelent Mészáros János balatonszabadi
