Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-08-19 / 34. szám

148 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928 Ezután mindjárt elsőnek az esperesi jelentés olvas­tatott fel, amelyben esperes úr szép szavakkal örökíti meg a tavasszal egyházmegyénk területén lefolyt gene­rális püspöki egyházlátogatást. Kiemelte az egyház­­községeknek azt az egymással versenyre kelő törek­vését, amellyel püspök úr méltó fogadásában buzgól­­kodtak kivétel nélkül, aminek eredménye volt, hogy a látogatás és vizsgálat körül sem a külsőségekben, sem a beléletben zökkenés, kellemetlen esemény nem történt. Ezért elismerését fejezte ki esperesével egyetértőén köz­gyűlés a gyülekezetek, annak tagjai, a hatóságok vezetői iránt. De legmélyebb háláját és nagyrabecsülését fejezte ki főtiszteletü és méltóságos püspök úr iránt, azért a nagy áldozatot tanúsító eljárásért, ■hogy időt, erőt, egészséget nem kiméivé minden egyházunkat meglátogatott és minden templomban hirdette Isten igéjét. Vajha nagy magvetésének meg lenne kívánt s megérdemelt eredménye az egyházi és hitélet terén. A püspöklátogatásról emlékkönyv kiadását óhajtja és ter­vezi egyházmegyénk. Örömmel és Isten iránti hálával vesz tudomást közgyűlésünk az országos zsinat megnyitásáról és egy­házunk sok bajának, sebének orvoslását várja tőle; de egyszersmind kifejezést ad annak a közérzésnek, amely nehezményezi azt az eljárást, hogy az elmúlt zsinatok gyakorlata ellenére a zsinati törvényjavaslatok kellő időben nem lettek nyilvánosságra hozva, így két törvény­­javaslat letárgyaltatok anélkül, hogy bármit is tudnánk róla. Azért megkeresi egyházkerületet, hogy intézkedjék, miszerint az új ülésnek törvényjavaslatai oly időben hozassanak nyilvánosságra, hogy azok gyűléseken és az egyházi sajtóban megtárgyalhatok legyenek. Ugyan­csak esperesi jelentés kapcsán köszönti egyházmegye egyházi közéletünk két vezérférfiát gróf Teleky József és Vitéz Horthy István újonnan választott főgondnokokat. Egyházmegyénk kötelezőleg s fegyelmi eljárás terhe mellett rendelte el énekkarok szervezését, amely a leg­több egyházban megalakult és már a püspöklátogatáskor szépen működött, amiért elismerését fejezi ki, ellenben vizsgálat megindítását rendelte el azok ellen, akik december 1-ig meg nem szervezik; egyes kisebb gyüle­kezeteket pedig felmentett e kötelezettség alól. A más jellegű intézetekbe járó növendékeink rend­szeres és sikeres vallásoktatásban részesültek Igar, Mór és Székesfehérvárott; a többiek is felhivatnak hasonló munkára. Kiemelendő a felekezetközi állapotok terén Nádasd­­ladányban előfordult eset, hogy a község asszonyai által gyűjtésből szerzett levente zászlót a róni. kath. plébános nem akarta felszentelni, ha az a református templomba is elvitetik s mivel az egyház hi vei ragaszkodtak ahhoz, hogy a zászló templomi megáldás után adassék át rendeltetésének, tehát a megáldás kizárólag a református templomban történt, amely ünnepségen résztvett özv. gróf Nádasdy Tamásné mint zászlóanya fiaival, a vár­megye jelenlegi és nyugalmazott főispánja és sok más előkelő felvilágosodott rom. kath. vallásé egyén, akik a szüklátkörü felekezetieskedésen felülemelkedve tettek tanúságot magyar voltukról és elitélték a róm. kath. hivatalos egyház akadékoskodását, amely a nemzeti, hazafias célú ügyekben sem tud engedni exclusiv állás­pontjából. Esperesi jelentés kapcsán kötelezte közgyűlés a lelkészeket, mindkét nemű ifjúság között az ifjúsági munkának valamilyen formában megindítására és főleg a levente ifjúsággal való intenzív foglalkozásra. A sok örvendetes esemény mellett legfájóbb sebe egyházunknak és magyarságunknak a nagy mértékben elterjedt „Egyke“, melynek következtében iskoláink el­néptelenednek, gyülekezeteink megfogyatkoznak, ha ez az öngyilkos politika tovább folyik, a halálharang kondul meg magyar fajunk egyik legszebb, legtisztább fajtája: Mezőföld népe felett. Esperes úr megbizatott, hogy a jövő kanonika vizitációkor hiteles adatokat gyűjtsön össze e tárgyban. Esperes úr jelentésével kapcsolatosan örömmel és hálával emlékezik meg közgyűlés áz egyházakban elő­fordult adományokról és áldozatkészség jeleiről. Ezek között a kultuszminiszter úrról, aki a csákberényi egy­háznak 15.000 P, a küngősinek 9000 P iskolai segélyt utalványozott, nemes Szalay Józsefné Rozs Ilka nagy­asszonynak, aki Balatonfőkajárnak új orgonát rendelt 5600 pengőért, Székesfehérvárott Akóts János kerületi tanácsbiró úrnak, aki a templom tőszomszédságában levő ház megvételére 4790 P-t, Kszantnér és Pintér Testvérek cégnek 5500 P, a Magyar Aszfalt R.-T.-nek 1500 P, Székesfehérvár sz. kir. városnak 1400 P, Sugár József bádogosmesternek 1200 P, Szabó József tégla­gyárosnak 600 P, Krumpl Kálmán szénnagykereskedő­nek 416 P adományaikért, melyet halottasház építési céljaira pénz, anyag és munkában juttattak, — Csók István középbogárdi egyházi gondnoknak, aki 65 kg.-os harangot öntetett önköltségen. Felhívást intézett esperes úr a pápai főiskola kö­zeledő 400 éves jubileumának maradandó módon meg­ünneplése tárgyában. Az e tárgyban keletkezett közgyű­lési határozatot külön közöljük hasonló, vagy még jobb példa követésére. Egyházmegyénk tanítói karából nyugalomba vo­nult Kazó Imre igari és Csehné Fehéryáry Mária csőszi tanító és tanítónő; megerősítést nyertek Zsíros Benő igari, Varga Jenő enyingi, Vargha Jolán kálozi, Kulifay László fülei, Donáth Dénes sárkeresztesi, Ványi Benő siómarosi, Molnár Lajos sáregresi, Nyolczas Erzsébet csőszi tanítók választása, akiket mint új munkásokat szeretettel és bizalommal fogad kebelébe egyházmegyénk, akik közül az újonnan működők esküvel el is kötelez­ték magukat hűséges munkásként. Ólé Sándor elbúcsúzott az egyházmegyétől, az egyházmegye fájó szívvel látja távozását, mert hű mun­kás és szerető kartárs volt, éppen azért örömére szol­gál többre bizatása, amely nagyobb munkakörben adja Isten, hogy megelégedését és lelke nyugalmát is meg­találja, s olyan megbecsülésre és szeretetre találjon, mint Mezőföldön és Móron volt. Helyébe Ábrahám János székesfehérvári állandó hitoktató választatott meg, aki­nek egyhangú választása megerősíttetett. Új tanítókép­viselők lettek: Kallós Béla és Varga Jenő. A felsőbb egyházhatósági leiratok közül a levél­tári anyagnak a kerületnél elhelyezése és az itthon le­vőnek rendezése elfogadtatott, — a főiskolai pénztár elértéktelenedett alapjainak reintegrálása tárgyában hozott kerületi határozatra közgyűlés akként intézkedett, hogy egyházak, lelkészek és tanítók a legközelebbi kanonika vizitáció során kötelezőleg jelentsék be vállalandó hozzájárulásukat. Kultuszminiszternek a nyugdíjas tanítók reaktiválása és megválasztása tárgyában kiadott rende­leté alkalmazkodás végett közzététetik. Lelkészválasztási törvénytervezetet az ehm. köz­gyűlés a tárgyalás alapjául sem tarthatja elfogadhatónak, előadónak e tárgyban készített javaslata alapján, amely külön közzététetett, ellenben fenntartandónak tartja a mai törvényt megfelelő módosításokkal és szigorítások­kal. Az e tárgyban előterjesztett előadói javaslat máso­dik részének megvitatására elég idő nem lévén, úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom