Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-08-05 / 32. szám

136. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928 és Löké Károly esperes bensőségteljes imája után Szabó György egyházmegyei gondnok nyitott meg. Megnyitó­ját az öröm és fájdalom hangja hatotta át, mert bú­csúzott Czeglédy Sándor tb. esperestől, amely búcsú­szavakban a fájdalom húrjai rezdültek meg, az öröm, mert előmenetelét látja annak az országosnevü lelkész­nek, akit a mi egyházmegyénk állított először a kor­mány élére s aki ittműködése alatt volt megteremtője a Hit és Szolgálat Mozgalmának. Az ellenünk irányuló nagy harcban, mint leghatásosabb védőfegyvert aján­lotta a hitélet mélyítését a lelkészt kar figyelmébe. Czeglédy Sándor meghatott szavakban köszönte meg az egyházmegye iránta megmutatott szeretetét és ragasz­kodását s áldás-kivánások között tett Ígéretet, hogy bár távozik körünkből, de lélekben velünk marad. A dr. Virágh Gyula halálával megüresedett világi tanácsbirói állásban helyét elfoglalta az új tanácsbiró: Balázs József, ki esküjének letétele után, mint ősi kálvinista család sarja, közvetlen szavakban tett Ígéretet arra, hogy tanács­birói kötelességének egyházmegyénk javára mindenkor teljes odaadással igyekszik eleget tenni, két új tanító letette a törvényes esküt. 6 új, állását a múlt évi gyű­lés óta elfoglalt lelkészt erősített meg, üdvözölt köz­gyűlés tagjai sorában. Azután tárgyalásra került az esperesi jelentés, mely egyházi életünknek minden fon­tosabb mozzanatára hivatkozott, rámutatott mindenütt a követendő jóra és kimutatta a hibákat, a bajokat, egy szent célt tartva szem előtt, hogy Isten országa épüljön a mi munkánkkal is már ezen a földön. E je­lentés kapcsán irt fel a közgyűlés a zsinat-előkészítő­bizottsághoz, hogy a III. t.-c. 9. § b) és c) pontjában' a külbirtokosoknak nyújtott adókedvezményt az új tör­vényből hagyja ki, hogy annak a visszás helyzetnek és egyenetlenségnek mely e kedvezményből származik, elejét vegye. Az adósegély, tandíjkárpótló-államsegély és lelkészi korpótlék 100°/o-ra való valorizálása és a tanítói nyugdíjjáruléknak a községek általi átvállalása ügyében a fokozatos hatóságok útján a magas kormányt keresi meg a közgyűlés. A kilátásba helyezett püspöki egyházlátogatást az esperesi jelentésből lelkesedéssel vette tudomásul a közgyűlés és intézkedett, hogy az erre vonatkozó előkészületek kellő időben megtörténje­nek. Sok más dolog mellett beszámol az esperesi je­lentés arról az adakozásról, mely az egyházlátogatás alkalmával, esperesünk fáradozása következtében, pápai nőnevelő-intézetünk részére alapítvány létrehozása cél­jából történt. A 961 pengőt az egyhm. pénztára 1000 pengőre egészítette ki s az alapítólevél kiállítására el­nökségét felkérte. Elhatározta közgyűlés egy Írógép be­szerzését, mely oly régóta hiányzott már az esperesi hivatalból. Az esperesi jelentés után mintegy 46 pontja volt még a tárgysorozatnak, melyek közül kiemelkedők a következők: Á pápai főgimnázium alapítványainak reintegrálása érdekében szükségesnek tartja közgyűlés, hogy a már oly régóta hangoztatott pápai öregdiákok egyesülete minél előbb megalakuljon, melynek minden volt pápai diák felekezeti különbség nélkül tagja legyen. Egyházmegyénk alapítványainak helyreállítására a portó megtérítési összeg felhasználását mondotta ki közgyű­lés. A kér. int. biz. 18/1928. sz. határozatával kapcso­latban kimondta közgyűlés, hogy a tanítói javadalmak­nál a pénzbeli szolgáltatások valorizálásáról az illetékes közig. biz. értesítendők, de mert nem tudhatjuk, mik a valorizálandók, hatóságaink kérjék fel a kultusz mi­niszter urat, hogy a tanítói fizetések értékegységét bo­csássa rendelkezésünkre, mert e nélkül teljes tájékozat­lanságban vagyunk. A szendi lelkészi állás az 1929-ik évben kerül betöltés alá. A tanügyi biz. alapos és rész­letes munkálata egész terjedelmében megerősítve kerül a kér. tanügyi biz. elé. Egyházmegyénk tanügye örven­detes képet mutat, sok jó, hivatásának magaslatán álló tanítónk van, kiknek nevét itt elhallgatom, de majd az egyházmegyei jkvben olvashatják. Az esztergomi egy­házba segéd lelkész beállítását mondta ki közgyűlés. Régi hiány nyer pótlást ezen határozattal, mert az ex­ponált helyen fekvő, sok szórványu gyülekezetben a hittan órák nagy száma miatt egy lelkész a legmeg­­feszítettebb munka mellett sem tehet eleget a kivánal­maknak. A lelkészértekezlet javaslataival kapcsolatban térek rá Tapsonyi Sándor már említett indítványára, melyeket elfogadva kimondta a közgyűlés, hogy a főiskolai és nőnevelő-intézeti alapokat és alapítványokat értékálló anyagban helyezze el a főtiszteletü egyházkerület; pápai nőnevelő-intézetünkben levő polgári iskola, amint a pénzügyi helyzet engedi, leányliceummá alakíttassák át, de addig is adjon a főtiszteletü egyházkerület engedélyt arra, hogy az internátus, illetve nőnevelő-intézet növen­dékei — kellő felügyelet mellett — mint rendes gimn. tanulók a kollégiumba átjárhassanak. A lelkészválasztási törvénytervezetet és a Makláry-féle javaslatot közgyűlés nem fogadta el, hanem a jelenlegi törvény módosítását tartja kívánatosnak. A meghívás utjáni választás hagyas­sák meg. A pályázat utjáni választás megejtésére 5 tagú bizottság alakíttassák, ne az egész gyülekezet, hanem a presbitérium, esetleg a gyülekezet tagjaiból kiegészítve válasszon a bizottság által jelöltek közül. A megtorló intézkedések legyenek szigorúbbak, főként, hogy a vissza­élések 5 éven belül ne évüljenek el, stb. Több napirendre tűzött ügy elintézése után d. u. 1 órakor a gyűlés esperes úr imájával véget ért. A kellő előkészítés eredménye volt, hogy magán a gyűlésen nagyobb vitát nem váltott ki egy tárgy sem. Bírósági ülés egy sem volt, ami esperes úr tapintatos és bölcs eljárásának volt köszönhető. Az esztergomi egyházban merült fel egy kényes természetű kérdés, de előre­láthatólag kölcsönös megelégedésre az is simán meg­oldódik. A gyűlések alkalmával mindkét napon barát­ságos közebéd volt. Vajha a gyűlésen elhangzottak előbbre vinnék egyházmegyénket, annak gyülekezeteit, lelkipásztorait, tanítóit és tagjait Isten országa felé. II. Besse Lajos egyházmegyei főjegyző. Szűcs József esperes és Csajághy Károly világi tanácsbiró elnöklése alatt július 18-án tartotta Veszprém városában a veszprémi református egyházmegye rendes közgyűlését. Sajnálattal láttuk az idén is dr. Segesdy Ferenc egyházmegyei gondnok távollétét, aki akadályozva volt a megjelenésben. Esperes imádsága után Csajághy Károly mondott megnyitó beszédet. Találóan állapította meg, hogy való­ban harcra vagyunk kényszerítve a körülöttünk zajló, bennünket ostromló s egyházi életünket állandóan támadó események által. Mi nem keressük a harcot, de a ránk kényszerített harcot álljuk hittel, hűséggel, munká­val. Célúi tűzte ki a lelkészek, tanítók és az egyházak világi képviselői elé egyházunkat arra a virágzásra emelni fel, amely a múltban templomot épített és iskolát fundált. Hassanak oda munkakészségükkel, mondja, hogy annak a hűségnek és egyház érdekében való áldásos munkának, melyek egyházunknak fenntartói voltak a múltban, forrásai ma is felbuzogjanak, mint Makkai püspök Írja: Gérárnak vizei megnyittassanak életnek, haladásnak, erősödésnek forrásaivá. A megalakulás során az újonnan választott Kovács

Next

/
Oldalképek
Tartalom