Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-07-15 / 29. szám
1928. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 119. oldal. előadó végzi s így terjeszti majd az egyházmegyei missziói bizottság a maga véleményét és javaslatát a közgyűlés elé állásfoglalás végett. A lelkészválasztási törvényjavaslatot a közgyűlés 10 alkotó tagja kapta meg, szintén jó előre, véleményes javaslatadás végett. A javaslatok a megbízandó előadó referálásában kerülnek bizonyára alapos és jól megfontolt indokolással a közgyűlés napirendjére. — Gyászhirek. Pásztor Elek nyug. garammikolai tanító, a barsi ref. egyházmegye világi tanácsbirája hosszas szenvedés után Zselizen elhunyt. A megboldogult közel 40 esztendeig működött Garammikolán s a tanítói mozgalmaknak egyik lelkes és kiváló harcosa volt. Temetését Akucs Lajos egyházmegyei főjegyző és Bacsa Lajos tanácsbiró végezték, a tanítóság nevében pedig Szarka Zsigmond vett búcsút az elhunyttól. — Mint részvéttel értesülünk, Soós János zsigárdi református lelkész, folyó hó 7-én, életének 63-ik, lelkipásztorkodásának 29-ik évében elköltözött az élők sorából. A megboldogult lelkipásztort julius 10-én délután helyezték a zsigárdi református sirkertben híveinek nagy részvétele mellett örök nyugalomra. — Szünidei tanfolyam. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a Budapesten rendezett továbbképző szünidei tanfolyamra Pápáról Moravecz Károly és Vargha László főgimn. tanárokat vette fel. — A veszprémi ref. egyházmegye lelkészértekezlete és belmissziói bizottsága a lelkészi kar és a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett június 29-én tartotta összejövetelét Veszprémben. Az I. zsoltár 1. versének eléneklése után Szűcs József elnök imádkozott s Luk. XI. r. 11—13. v. alapján tartott gondolatokban gazdag bibliamagyarázatot, rámutatván arra, hogy az éhező lelkeket nekünk, lelkipásztoroknak kell megelégítenünk becsületes, tiszta eledellel, mert különben a világ által bőven nyújtott kövekkel, kígyókkal, skorpiókkal fognak táplálkozni, mert aki éhes, nem válogat az eledelben. Az igazi tápláléknyujtás egyik fontos eszközéül a sajtót jelölte meg; ugyancsak erről tartott előadást Vámos Géza, kapcsolatban a református napilap kérdésével, melynek szükségességét és rendkívüli fontosságát az egész értekezlet tisztán látván, felkérte az összes lelkészeket a napilap minél hathatósabb propagálására. — Ezután az egyházmegye kebelében működő missziói körök elnökei tették meg jelentéseiket a múlt évben végzett munkáról. .A balatonfüredi kör Balatonkövesden, a várpalotai kör Inotán és Mohán rendezett konferenciát. Ez utóbbi körtől érkezett az egyházmegyei belmissziói bizottság elé az az indítvány, hogy az egyházmegyei hatóság tegyen lépéseket a vasárnapi vásárok és piacok megszüntetésére, mivel az a hitéletnek határozottan kárára van. A magyarbarnagi kör ez évben még karöltve dolgozott a füredivel, a sédmehékiek vallásos ünnepélyek közös rendezésével ápolták a lelkeket, a veszprémi kör a jövő évadban fog munkához. — Kátay István javaslatára a lelkészválasztási törvénytervezetet az értekezlet elvetette s meghagyandónak határozta a régi törvényt azzal a hozzáadással, hogy a visszaélések a legszigorúbban biintettessenek. — A belmissziói munkáról szóló törvénytervezetet Vámos Géza referádája s javaslata alapján azzal a változtatással fogadta el az értekezlet, hogy mivel a missziói szövetségek fokonkint való megszervezése nehézségekbe ütközik és felesleges is, mert az egyesült erővel való működést s az egyházzal való kapcsolatot formáikban is biztosítják az eddigi belmissziói szervek, szövetségek helyett maradjanak meg a gyülekezeti, egyházmegyei, egyházkerületi belmissziói bizottságok s az összefoglaló és irányító szerv legyen ezután is a konventi belmissziói bizottság. Természetesen így a missziói alap forrásai közül is kimarad az egyes szövetségek által fizetni tervezett tagsági díjak. Az értekezletet Pap Kovács Ödön lelkes, tanulságos elmélkedése s közének zárta be. — A nagyigmándi gyülekezet felemelő ünnepség keretében julius 1-én iktatta be új lelkészét, Vincze Gézát. Löké Károly, a tatai egyházmegye esperese nagyhatású beszédében ajánlotta az új lelkipásztort a gyülekezet szeretetébe. Felemlítette azokat a szolgálatokat, melyeket az új lelkipásztor Erdély történelmi emlékekkel megszentelt földjén a református egyháznak és magyarságnak tett, utalt budapesti segéd- és h.-lelkészi és vallástanári működésére, s kifejezést adott, annak a nagy várakozásnak, mely az új lelkipásztor működését megelőzi. Az új lelkipásztor lépett ezután a szószékre s mondotta el általános figyelem közben a Gál. 5. r. 22—25. versei alapján beszédét a mai magyar református lelkipásztor és gyülekezet hivatásáról. Áz istentisztelet sorrendjébe pompásan illeszkedtek be a helybeli református énnekkar énekszámai. Istentisztelet után a tisztelgések következtek. Egymásután jelentek meg az egyházmegye, egyházközség, református tanítótestület, különböző egyházak és felekezetek képviselői, a vármegye képviselete Palkovics alispánnal az élén, a politikai község, a bíróság, a helybeli Hitelszövetkezet Szijj Bálint felsőházi tag vezetésével. Az új lelkész az üdvözlésekre külön adott válaszában különösen hangsúlyozta a magyar falu és földművelő nép fontos szerepét a magyar jövendő újraépítésében, a társadalmi osztályok és felekezetek egyetértésének és együttmunkálkodásának szükségét s különösen mély hatást keltett, mikor utalt arra, hogy itt a felekezetek egyetértésének vérrel megszentelt tradíciói vannak, az osztrák önkényuralom ugyanis itt Ítélte golyó általi halálra s végezte ki a református parochia kertjében 1849 julius hó 12-én Szikszay János csákberényi és Mansbart Antal római katholikus lelkészeket, amint azt a református templom előtti emlékoszlop tanúsítja. Délután fél 2 órakor közel 100 terítékes bankett volt, ahol Lőke Károly esperes Horthy Miklós kormányzót, Besse Lajos egyházmegyei főjegyző a távollevő Antal Géza püspököt köszöntötte fel. Dr. Virágh Zsigmond egyházmegyei ügyész az egyházmegyére és esperesre, dr. Végh Kálmán honvédelmi államtitkár az új lelkészre mondott felköszöntőt, Palkovics alispán a hivatalos elfoglaltsága miatt el nem jöhetett dr. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt, a pápai ref. főiskola gondnokát és dr. Végh Kálmán honvédelmi államtitkárt köszöntötte fel. Ebéd alatt Zsemlye Gyula ig. tanító által vezetett református dalárda adott elő énekszámokat s az üdvözlő sürgönyöket olvasta fel, közöttük Czeglédy Sándor dunántúli főjegyző, Takách László, a Nagypénteki Társaság gondnoka, sok budapesti egyháztag, a győri egyház, s.az uj lelkész sok személyes ismerőse és jóbarátja, Balázs Árpád, Ady Lajos stb. üdvözlő sürgönyeit. A nagyigmándi Ielkészbeiktatáson örömmel tapasztaltu kritka megnyilatkozását a társadalmi egyetértésnek. Nemcsak a nagyigmándi reformátusság, hanem a komárommegyei magyarságnak is ünnepe, melynek igen sok számottevő egyénisége, magas társadalmi állású tagja jelent meg. Jelen volt azon a fentebb említetteken kívül a kerület országgyűlési képviselője, a komáromi polgármester s a környékbeli intelligencia és kisbirtokososztály felekezeti különbség nélkül. Bízvást elmondhatjuk, hogy a nagyigmándi ünnepnap egy megújhodást jelentő református és magyar ünnepnap volt, s emléke sokáig élni fog a jelenlevők lelkében. Igmándi. — A csőri ref. gyülekezetnek julius 15-én nagy örömünnepe van, ekkor szentelik fel fényes ünnepség keretében, rendkívüli áldozatkészséggel beszerzett új orgonáját, dr. Vass Vince theol. tanár, Kántor Gyula inotai, Árokháty Béla budapesti orgonaművész, Tánczos Béla iszkaszentgyörgyi lelkészek közreműködésével. — A barsi ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését Léván tartotta Patay Károly esperes elnökletével, aki áhítatos imában kért áldást a gyűlés munkájára s azután megnyitotta azt. Az egyházmegye újonnan megválasztott gondnok káért, dr. Demény Gyuláért küldöttséget küldött a közgyűlés, majd megérkezése után beiktatta tisztségébe. Patay Károly esperes, mint elnöktársát üdvözölte, Akucs Lajos egyházmegyei főjegyző az egyházmegye és Nagy Sándor a tanítói kar nevében üdvözölte az uj gondnokot, aki székfoglaló beszédében ígéretet tett arra nézve, hogy minden erejével és lelkesedésével fogja szolgálni az egyházmegye érdekeit. Az esperesi évi jelentést Akucs Lajos főjegyző terjesztette be s az egyházmegye életét tárta fel hű képben. Ezt követték a különböző bizottságok jelentései, melyeket tárgyalás után elfogadott a közgyűlés. Áz esperesi jelentés kapcsán sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a ref. egyház
