Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-06-10 / 24. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 99. oldal. Második belmissziói értekezlet. Akik konferenciákon részt szoktak venni, tudják, hogy minden konferencián újabb és újabb áldásokban, meglátásokban részesülnek és meggazdagodnak a résztvevők. Erről a második belmissziói konferenciáról meg kell állapítanunk, hogy ez azok közül a konferenciák közül való, melyekről nem udvariasságból szokták írni, hogy áldott és áldásos volt. Áldásos volt a résztvevőkre egyénileg is, de áldásos fog lenni — tisztán látással írjuk ezeket a megállapításokat — egyházi életünkre egész terjedelmében, közelebbről az u. n. belmissziói munkák intenzív és eredményes gyakorlása szempontjából. E rövid kis tudósítás keretében nemcsak a konferencián nyert impresszióinkat nem rögzíthetjük le, sem kellőkép nem vázolhatjuk a konferencia várható eredményeit, de még a munkáját sem tudjuk ismertetni méltóképen. Azok, akik f. hó 3—5. napjain a négy egyházkerületből, kerületi és egyházmegyei előadók, továbbá az u. n. szabad egyesületek delegátusaiként jelen voltak, előzetesen megállapított Programm szerint megvitatván a ma legfontosabb kérdéseit az egyházmegyei gyűléseken igen jó szolgálatot tehetnek s értékes információkat adhatnak új és igen fontos törvénycikkünk tárgyalása során; valamint drága lelki ajándékokat is közölhetnek a vett áldások alapján a »hivatásos« munkásokkal. Nem vállalkozunk ezúttal arra, hogy a konferencia hű krónikásai legyünk — a Reformáció legközelebbi száma a konferencia munkájáról részletes részletes beszámolót fog közölni — a tárgyalt ügyek megnevezése után a belmissziói jelentőivek kitöltését szeretnők munkatársaink figyelmébe ajánlani. Folyó hó 3-án Forgács Gyula konventi belmiszsziói előadó, ki a konferenciát nemcsak egybehívta, hanem közismert elméleti felkészültséggel és nagy gyakorlati, tapasztalatokban gazdag jártassággal a konferenciát s ennek tárgysorát elő is készítette, Fekete Gyula tiszántúli egyházkerületi előadó által vezetett áhitat után ismertette a konferencia célját és munkarendjét. A tárgyalás vezetésére a négy egyházkerületi belmissziói előadót választották meg. A konferencia legfontosabb tárgya a készülő missziói törvényjavaslat volt. Úgy az előadók, mint a hozzászólók a legnagyobb elismerés hangján szólották a törvényjavaslat tudományos értékéről és általános volt a felfogás a tekintetben is, hogy szükség van a belmissziói munkáknak törvényhozásilag való szabályozására, mert ez által is dokumentáltatni fog, hogy nem olyan munkákról van szó, melyek, mint Wiehern gondolta, az egyház hivatalos szerveinek hatáskörén kívül esnek, vagyis a hivatalos egyháztól függetlenek, hanem amelyek szorosan hozzátartoznak a »hivatalos« református egyház funkcióihoz. Csupán a gyakorlati megvalósíthatóság, helyesebben a megvalósítandóság szempontjából hangzottak el a javaslattól eltérő indítványok, melyek részletesen jönnek a Reformációban s melyeket a belmissziói előadók fognak ismertetni az egyházmegyékben. Szó volt a gyermekpasztorációról, a vallásos estélyek programmjáról, a diaspora misszióról, a templomlátogatás kérdéséről és az elhagyottak gondozásáról, amelyekről tartott előadások a jövő évi Útmutatóban részletesen fognak közöltetni. A tárgyalásokat minden nap áhítattal kezdették és fejezték be. (Vége köv.) • Gy. E. ©©@©®®®®@®®©®© S@®®®®®®®®®®®®®©©@®@®®®@® ® (© 1 VEGYESEK § ® ® — Személyi hir. Czeglédy Sándor főiskolai gondnok, ehker. egyházi főjegyző június 5-én Pápára érkezett és meghallgatta a papnövendékek kolloquiumait. — Gyászhirek. A Nagykanizsai Református Egyházközség fájdalmas részvéttel jelenti, hogy egykori lelkipásztorának hűséges özvegye özv. Sarkady Titusné szül. Titl Mária folyó évi június hó 6-án,* életének 70-ik évében hosszú betegsége után jobblétre szenderült. „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki bennem hiszen, ha meghal is — él!“ — Gál István belvárdi nyugalmazott református tanító folyó hó 2-án, 84 éves korában az Úrban elhunyt. Az elhunytban Gál István rinyaszentkirályi tanító édesapját gyászolja. Az igazak emlékezete áldott! — Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesületbe 57 lelkész tömörült eddig. Elnökké id. Kalassay Sándort, ügyvezető titkárrá Bogár Lajost választották. Kisérje teljes siker a szép kezdeményezést. — Rövidesen folyósításra kerülnek a protestáns egyházi kölcsönök. Az evangéliumi egyházak hiteligényeinek kielégítésére megindult akcióról alig néhány héttel ezelőtt számoltunk be. Már akkor hangoztattuk annak rendkívüli jelentőségét és ismertettük azokat a nagy célokat, amelyek ennek az immár elodázhatlanná vált kérdésnek a megoldásával végre elérhetők lehetnek. Most örömmel vettük az ügy lebonyolítására alakult Központi Protestáns Hiteliroda értesítését, mely a nagy kérdés gyors s hiteles és a legkedvezőbb megoldásáról számol be. Áz amerikai pénzcsoporttal több mint egy hónapig tartó tárgyalások után sikerült az egyházak összes kölcsönigényét kielégítő összeget 5,000.000 dollárt erre a célra biztosítani, amely már a jövő hét első napjaitól kezdve rendelkezésére áll az igénylő egyházaknak. Ä Protestáns Hiteliroda (Budapest, IV., Ferenciektere 3., I. em. 1.) ezúton is azt a kérelmet intézi az összes egyházakhoz, hogy amelyek igényeiket bejelentették, a közeli napokban kiküldendő körlevelek értelmében legsürgősebben küldjék be a kívánt adatokat, amelyek pedig még eddig nem igényeltek, ne szalasszák el ezt a talán soha vissza nem térő alkalmat, hogy kölcsön szükségletüket ezen az úton szerezzék be. Később minden valószínűség szerint jelentékenyen drágább úton juthatnak pénzhez. Most még két hete van minden egyháznak arra, hogy igényét bejelenthesse. — Az osztrák protestantizmust súlyos veszteség érte Haberl Hans bécsi tanár elhunytéval. Haberl a bécsi középiskolákban vallástanárként működött. — Egyike volt az osztrák belmissziói mozgalom leglelkesebb támogatóinak. Az ifjúsággal az Ifjúsági Keresztyén Egyesületekben és a Keresztyén Diákmozgalom révén állandóan foglalkozott, de buzgó barátja volt a Vasárnapi iskolának és a külmissziónak is. Jézus Krisztusban vetett mélységes hite megragadó szónokká tette. Hazánkban is sok barátja volt. Áldott legyen emlékezete! — 15 éves találkozó. Június 3-án 15 éves találkozóra gyűltek össze azok, akik pápai főgimnáziumunkban az 1912/13. tanévben érettségiztek, A délelőtti istenitiszteleten Tapsonyi Sándor ászári lelkész látta el a szent szolgálatot, ugyancsak ő üdvözölte az iskolát és a tanári kart. Ä hivatalos találkozó után virágot helyeztek elhunyt tanáraik sírjára. A találkozó alkalmával összegyűltek 1000 P-ős alapítványt tettek volt osztályfőnökük, Fejes Zsigmond nevére. A találkozón résztvettek: Dr. Buxbaum Sándor orvos Pápa, Csömör Gyula főjegyző és neje Piszke, Dömötör Sándor m. kir. postafőtiszt Budapest, Fürst Iván gépészmérnök Budapest, dr. Horváth Elek bányafőorvos és neje Felsőgalla, Kis Ferenc hírlapíró London, Kovács Gyula városi állatorvos és neje Szombathely, dr. Maller József körállatorvos Dad, Mayer Zoltán főiskolai tanársegéd Sopron,
