Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-03 / 27. szám

1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 115. oldal. — Jubileum. A sárospataki főiskola igazgató-tanácsa üdvözölte Dókus Gyula gondnokot 40 éves gondnoki jubi­leuma alkalmából junius hó 21-én. Csontos József közigaz­gató felolvasta Révész Kálmán püspök úr üdvözlő sorait, majd Janka Károly egyházi gondnok az igazgató-tanács és az egyházkerület nevében, Csontos József közigazgató a tanári kar nevében, Benke Kálmán főiskolai szénior pedig az ifjúság nevében köszöntötte ünnepeltet. Ad multos annos! — Gyászhir. Szabó Kálmánná szül. Tarczy Lenke, Szabó Kálmán soponyai ref. lelkésztársunk felesége, a nagy Tarczy Lajos unokája, életének 58-ik életévében, sok szen­vedés után jun. 24-én elhunyt. Az Úr vigaszta’ja meg hátra­maradt szeretteit. — Új theólogiai doktor. A kolozsvári református theológiai akadémia helyettes tanárát, Nagy Gézát, a deb­receni Tisza István tudományegyetemen junius 11-én avat­ták a hittudományok doktorává summa cum laude. Szivből üdvözöljük. — A csurgói ref. főgimnázium hősi halottainak emléktábláját folyó hó 16-án leplezték le nagyszámú ünneplő közönség jelenlétében. Az ünnepi beszédet dr. Matolcsy Sándor, az igazgató-tanács elnöke tartotta, ki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a csurgói gimnázium hősi halott tanáráról és 14 elesett tanulójáról. — A tiszáninneni egyházkerületi református lelkész­­nék szövetsége julius hó 11-én, hétfőn d. e. 10 órakor, Miskolcon, a ref. leánygimnázium tornatermében Főtiszteletü és Méltóságos dr. Révész Kálmánná elnöklése alatt tart alakuló közgyűlést. A gyűlés sorrendje: Ének és imádság után az elnökné a gyűlést megnyitja. Forgács Gyuláné ismerteti a szövetség célját és szervezetét. Megalakulás. Tisztikar és választmány megválasztása. Gesztelyi Nagy Béláné előadást tart „A lelkész felesége, mint férje munka­társa“ cinien. Az előadást eszmecsere követi. A gyűlés be­rekesztése imával és énekkel. Az előadás és az eszmecsere zártkörű, férfiak nem lehetnek jelen. — A budapesti Külső Lipót-Terézvárosi ref. egyház­részből jun. 16-án egésznapos kirándulásra mentek, amelyen Fövenyessy Pál vezető-lelkész és Székely István helyettesítő lelkész is résztvett. A kirándulást M. Mórocz Sándor h. gondnok vezette. 100 résztvevő volt, felnőttek és gyermekek. A kirándulásnak főcélja az volt, hogy hegyi istentiszteletet tartsanak. Áhitatos csendben zendült fel a hivő sereg éneke: „Szivemet hozzád emelem“ ; utána Székely István lelkész imája és prédikációja következett. Majd a gyülekezet éneke („Mennyben lakóén Istenem“)zárta be a lélekemelő ünnepélyt. — A sárospataki egyházközség vezetősége junius 12-én este 6—8 óráig tartó templomi összejövetelen számolt be a gyülekezet tagjainak az 1926. és 1927. évi pünkösd közt lefolyt esztendő egyházi életének nevezetesebb mozza­natairól, a presbitérium végzett munkájáról, a belső szellemi és az anyagi helyzetről, az iskolai, az énekkari munkáról, a hitoktatásról és az orsz. ref. nagygyűlésen szerzett be­nyomásokról. Az összejövetel Kiss Érnő esperes bibliama­gyarázatával záródott be. E beszámoló gyűlés módot nyújt a gyülekezet minden tagjának arra, hogy az egyház anyagi és szellemi állapotát, a benne folyó munkát közelebbről megismerje. — A tótvázsonyi református egyház junius 6-án, pünkösd ünnepén tartotta két új harangjának felszentelési ünnepélyét. A felszentelő imádságot és magasan szárnyaló, ékes szavakba öntött megáldást, valamint az egyházi beszé­det Szűcs, József a veszprémi ref. egyházmegye esperese tartotta. Elmét világosító, akaratot jóra ösztönző és a lelket szent és maradandó elhatározásokra késztető előadásában Ján. 6:63. alapján szólott a gyülekezethez, buzdítván őket tovább is Istennek szeretetére, a templomnak látogatására és intvén őket a lelki szolgálatra, mert — mint mondotta — azoknak a harangoknak a szava csak hideg érc, lelkűk csak akkor elevenül meg és szólal meg szavakban, ha a gyülekezet tagjai a saját lelkűket adják át nekik. — Délután Szilassy Sándor m.-barnagi lelkész tartotta az istentiszteletet. A CX)0(VIII. zsolt. 1—2. v. alapján fejtegette az áldásokat, amelyek Isten dicséretéből származnak és áldást kért az áldozatkész gyülekezetre Istentől. A harangok ára 2563 P volt, amelyet a csekély számú gyülekezet Isten iránti szere­tettől indíttatva, közadakozásból fedezett. Áldassék az Úr! — A padragi ref. olvasókör kulturházát junius hó 12-én avatták fel. Biró László helybeli lelkész tartalmas be­széddel nyitotta meg az ülést, kiemelte Mátyás János és Simon Benő fáradozását. A megnyitó után Bábás József öcsi lelkész adta át rendeltetésének az új épületet. Az ünnepélyen megjelent Jókay-Ihász Miklós országgyűlési kép­viselő, egyházmegyei gondnok is, ki igen szép beszédet mondott a falu művelődésének előmozdításáról. Utána Má­tyás Juliska szavalt. — A Református Igehirdető júniusi száma a kö­vetkező gazdag tartalommal jelent meg: Csendes óra. B. A. : Mit mondanak az emberek ? — Igehirdetés. Vincze Elek: Megpendül a kasza. (Aratási.) — Pánczél Jenő: Föld sava, világ világossága. — Csizmadia Lajos: Figyelmezzünk Krisztusra. — Barcza József: Új parancsolat. — Gaál Fe­renc : Hol az igazság. — Barcza J.: Leszek néki atyja. (Keresztelési.) — Dizseri Sándor: Bölcs szív. (Halotti.) — Vasárnap délután. B. Major János: Csüggedés. — A hit akadályai. — A hatalmas kéz. — Molnár Lajos: Ne pa­ráználkodjál. — Ne tégy hamis tanúbizonyságot. — Gyüle­kezeti munka. Bereczky Albert: A Ref. Nagygyűlés a gyü­lekezeti munkában. — Uray Sándor: Az első ének. — Tájékoztató a presb. világszövetség budapesti konferenciájá­ról. — Az európai C. E. konferencia. — Dr. Vasady Béla; Gyülekezeti élet az amerikai reformátusok között. — A Re­formátus Igehirdető főszerkesztője Forgács Gyula, felelős szerkesztője Bereczky Albert, főmunkatársai Tildy Zoltán, Vincze Elek és B. Major János. — A lap megjelenik min­den hónap elején. Előfizetési ára negyedévre 3 pengő, fél­évre 6 pengő, egész évre 11 pengő. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tahitótfalu. A lapból mutatóban Bereczky Al­bert elmélkedését közöljük. 2 eeoc«»o«o*se eee»«e«»NM g i=jj HIVATALOS RÉSZ lj==l A dunántúli ref. egyházkerület püspökétől. J 1541/1927. sz. Nagytiszteletü Lelkész Úr! Tájékoztatásul alább közlöm a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter úrnak a lelkészi korpótlékok utalvá­nyozására vonatkozó 46.000/1927. II. ü. o. számú leiratát, melyből bárki megállapíthatja, hogy korpótlékának utalvá­nyozásánál nem történt-e valami tévedés. „Az 1913. évi XXXVIII. t.-c. alapján engedélyezhető korpótlékok 50%-os összegei a 17.000-es szorzószám, illetve az 1 a. k. = 1 P 36 fillér átszámítási kulcs alkalmazásával a következőképen állapíttattak meg: 5 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I. kor­­pótlékképen évi 200 a. k. = havi 22 P 67 f; 10 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I.—II. korpótlékképen évi 400 a. k. = havi 45 P 33 f; 15 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I.—III. korpótlékképen évi 500 a. k. = havi 56 P 67 f; 20 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I.—IV. korpótlékképen évi 600 a. k. = havi 68 P; 25 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I.—V. korpótlékképen évi 700 a. k. = havi 79 P 33 f. Ezen teljes összegű korpótlékban azonban csak a kongruás, illetve az 1600 a. k.-t meg nem haladó tiszta jövedelemmel biró lelkészek részesíthetők, mig az 1600 a. k.-t meghaladó tiszta jövedelemmel biró lelkészek korpót­lék címén a következő járandóságokat kaphatják: 5 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I. kor­pótlékképen a tiszta jövedelmüket 2000 a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50%-át; 10 évi, korpótlékra igényt adó szolgálat után I.—II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom