Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-14 / 33. szám
138. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927 giában szereplő nehézkes és hosszadalmas bünvalló imádság rövid és könnyen érthető tartalmaként szerepelne. Nagy fontossága épen abban rejlik, hogy mindenki, a nép legegyszerűbb gyermeke által is könnyen érthető, azonnal felfogható, átérezhető s épen ezáltal a gyülekezet állandó és elévülhetetlen lelki kincsévé válik, mint a „Mi Atyánk“, vagy az apostoli hitvallás. Természetes tehát, hogy kötött és állandó jellege megköveteli, hogy tömör rövidségében és egyszerűségében is olyan tökéletes legyen, hogy a tömeglélek általa e földi világból szorosan, szinte elválaszthatatlanul kapcsolódjék bele a tisztább és magasabb isteni világba. Szolgáljon gyarló mintaképül a debreceni liturgia bünvalló imádságának rövid és tömör foglalata: „Mindenható Isten, mennyei édes Atyánk ! a Te hivó szavadra ismét egybegyültünk, hogy szent Felséged előtt alázattal ismerjük és valljuk be, hogy mi szegény bűnösök vagyunk és nap-nap után megbántunk Tégedet. — Óh! de Uram! mi szivünkből fájlaljuk, hogy nem vagyunk hűséges gyermekeid, azért alázatosan esedezünk Hozzád, légy segítségül nékünk bűnös nyomorúságunkban és a Te szent Fiadnak, a mi megváltó Urunknak, a Jézus Krisztusnak érdeméért bocsásd meg a mi bűneinket. Ámen.“ A 9 és 10. pontok között pedig az egyetemes keresztyénség hittartalmát kifejező klasszikus tömörségű apostoli hitvallás gyülekezeti közös előimádkozásával, mig egy felől az aktivitás másodszor is áldást hozóan érvényesülne, másfelől ez az ősi nagy és drága örökségünk, mely ez idő szerint az iskolák padjai közé van szorítva, kultuszunkban ismét elfoglalná méltó helyét és: az egyetemes keresztyénséggel való, téren és időn átterjedő lelkiközösségünk nyomatékos kifejezője lenne“. (Debreceni liturg.) Mint tapasztalati tényt kívánom még megemlíteni, hogy vasárnapi iskolai munkámban az aktivitás térfoglalásának messze kiható, áldásos eredményét tapasztaltam. Amig csak én imádkoztam s hosszabb bibliai tanítást tartottam, — gyermekeim nyugtalankodtak, figyelmük nem volt lekötve, s ebben a szétszóródó gondolati csapongásban nem támadt sóvárgás lelkűkben a biblia után, — amikor azonban az uri-ima s apostoli hitvallás mellett kötött és állandó jellegű imákat a közös imádkozás központjába állítottam, a leckéül felvett bibliai szakaszt pedig versek szerint a kérdező módszerrel fejtegettem, tehát a gyermek lelkét munkába állítottam, aktivitásra késztettem, gyermekeim örömmel jöttek, a munkát megkedvelték s boldogan tanulták a biblia aranymondásait. Ha az aktivitás ebben a formában is érvényesülni fog kultuszunkban, én erősen hiszem, hogy a gyülekezet lelkének élettevékenysége fokozódni, ezáltal a templomi buzgóság erősödni fog, s akkor egy lépést ismét tettünk az ősi kálvinista kegyesség megújításához. Réthy László ref. lelkész. A drégelypalánki egyházmegye közgyűlése. A drégelypalánki egyházmegye folyó évi július hó 26-án tartotta rendes évi közgyűlését Nagymaroson Nagy István esperes és dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A közgyűlést rövid istentisztelet előzte meg, melyen dr. Makay Sándor nógrádverőcei lelkész imádkozott. A gyűlés tárgysorozatának kiemelkedő része a nagy gonddal összeállított s az egyházmegye egy évi életét híven visszatükröző esperesi jelentés volt, melynek kapcsán a közgyűlés kegyeletes érzéssel emlékezett meg egyházi közéletünk s egyházmegyénk nagy halottairól: Darányi Ignácról, gróf Dégenfeld Józsefről, Kis József pápai esperesről és Juhász Lajos perőcsényi lelkészről, a drégelypalánki egyházmegye örökös tb. espereséről. Dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok megnyitó beszédében rámutat a róm. kath. egyház főpásztorának, Csernoch János esztergomi érsek, bíboros hercegprímásnak elhunytával a róm. kath. egyházat és a hazai közéletet ért nagy veszteségre s indítványára az egyházmegye közgyűlése jegyzőkönyvileg fejezi ki együttérző részvétét. A balassagyarmati egyház szórványainak hat fiókegyházba való tömörülését a közgyűlés örömmel veszi tudomásul. Szeretettel üdvözli közgyűlés Szenthe Kálmán egyházmegyei tanácsbirót, a balassagyarmati egyház érdemekben gazdag főgondnokát a balassagyarmati kir. törvényszék elnökévé és Pályi Pál balassagyarmati presbitert Nógrád és Hont vármegyék főispánjává történt kinevezésük alkalmából. A közigazgatási és pénzügyeket Baranyay Károly egyházm. főjegyző, a belmissziói és tanügyeket Labancz László belmissziói és tanügyi bizottsági elnök, a többi tárgysorozati pontot Kovács S. József tanácsbiró referálták. Esperes indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyházközségi számadások és költségvetések a jövőben egységes minta szerint készíttessenek, mely minták egybeállítására bizottság küldetett ki. A templomépítés előtt álló salgótarjáni egyház támogatására az egyes gyülekezetek felhivattak. Közgyűlés befejeztével az egyházmegyei bíróság tartott rövid ülést, melynek tárgya az időszaki tanács megalakítása és egy közigazgatási bírósági ügy volt. A gyűlésen megjelentek Geguss Dániel államrendőrségi főtanácsos, Lánczy Kálmán ny. pénzügyigazgató, Szenthe Kálmán kir. törvényszéki elnök és Tóth István igazgató-tanító világi tanácsbirák, a lelkészi kar teljes számban, valamint a tanítóképviselők és az egyházak kiküldöttei, köztük Lipthai Jenő salgótarjáni acélgyári igazgató, a salgótarjáni egyház áldozatkész és buzgó főgondnoka.------------------------------l KÖNYVISMERTETÉS A kV ■■■v**) Értesítő-ismertetés. A budapesti ref. theológiai akadémia Értesítőjének első tiz lapján dr. Kovács J. István theol. igazgató avatott tollából szép, méltatásszerű nekrológ jelent meg a váratlanul elhunyt dr. Pruzsinszky Pál akad. tanár tudós egyéniségéről. Az ellentétekből összetevődő csodálatos embert különösen két szenvedély hatotta át: a munka fanatikus szeretete és az igazság diadalában való törhetetlen hit. A theológiára az idén annyi I. éves jelentkezett, hogy 14-et kénytelen volt a fölvételi értekezlet visszautasítani. A fölvett hallgatók száma így is felülmúlta a békebeli évekét, amennyiben az I. félévre 91, a II. félévre 88 hallgató iratkozott be. Az előadó tanárok száma 14 volt. Külföldi főiskolákon hét beirt hallgató folytatta tanulmányait. A tanév folyamán segédlelkészi szolgálatra 12 hallgatót exmittált a püspök. Akadémiai istentiszteletek, bibliakörök, theológus-estélyek bő táplálékot nyújtottak a hallgatók lelkének. Az ifjúság erkölcsi magaviseleté teljesen megfelelő volt. A kollokviumokat év végén a hallgatók 80"/0-a tette le. Négy hallgatót félévének elvesztésére ítélt a tanári kar. Az őszi alapvizsgára 17-en jelentkeztek, kik közül jól vizsgázott 5, elégségesen 9, mig 3 javításra utasíthatott. A tanári karnak theológián kívüli tevékenysége nagy volt. Adó-
