Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-29 / 22. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ............................................................ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ............................................................ ■..........................*................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. .................................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ:' PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- ék FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®í© IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK A református nagygyűlés határozatai. 1. A Szentháromság Egy Örök Igaz Isten szentséges színe előtt leborulva és az Ő mindenekre elégséges kegyelmében bizakodva, minden bűnünk és gyarlóságunk bevallása mellett is boldogan és örvendező szívvel teszünk bizonyságot arról, hogy mi ezt a Magyar Református Egyházat, amelynek Isten kegyelméből tagjai vagyunk s amely minden vészben és viharban a mi nagy Istenünk oltalma által immár 400 év óta, mint a Sión hegye, ezen a magyar földön megmaradt, szeretjük és szolgálni akarjuk. Történelmi hitvallásaink s különösképpen a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté mellett továbbra is megállunk s azoknak a Szpntirás alapján álló igazságait élő erővé kívánjuk tenni, nemcsak egyházunkban, hanem a magunk életében is. 2. így tehát, mint a történelmi, magyar Református Egyház egész szívvel és lélekkel munkálkodni kívánó tagjai, Anyaszentegyházunk történelmi szelleme továbbfolytatásának és továbbépítésének, továbbá történelmi egysége megőrzésének érdekében mindent megteszünk. Evégből kívánjuk, hogy a trianoni béke által szétdarabolt történelmi magyar Református Egyháznak ezidőszerint különálló életet élő részei számára a szabad egyházi, szellemi és személyi érintkezés, akár a külpolitika, akár az egyházpolitika, akár a külföldi református testvéregyházak támogatása és segítsége által minél előbb lehetővé tétessék. 3. Magyar Református Egyházunk iránt való szeretetünkből kifolyólag valljuk azt is, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus Királysága akkor lesz igazán teljes és hatalmas magyar református Anyaszentegyházunk életében is, ha az mind külső, mind belső tekintetben a református keresztyénség ősi elvei szerint az állandó reformáció útján halad. Hogy úgy szellemben, mint szervezetben a református egyházideált megvalósítván, Isten dicsősége mindig teljesebb mértékben ragyogjon fel egyházunk életében. 4. Magyar Református Egyházunk iránt való szent szerelmünk megvallása mellett vallást teszünk földi magyar hazánk és magyar nemzetünk iránt érzett szent szeretetünkről is. Mert amig földi életünk tart, és porsátorunk le nem omol, édes Hazánkat szolgálni akarjuk igaz szívvel, érette munkálkodni, áldozni, küzdeni, élni akarunk testtel és lélekkel. Mert hisszük azt és megszentelt magyar történelmünk a bizonyság reá, hogy ezt a hazát nekünk az Isten adta és apáink vérét, honszerelmét és hősi kardját használta fel azért, hogy az mindig is a mienk legyen. Mindent meg akarunk tenni arranézve, hogy hazánk és„ nemzetünk életében Krisztus legyen a Király. Hogy az Ő uralma a magyar lelkek felett legyen, az a legeslegnagyobb fegyver számunkra, amellyel Magyarország történelmi egysége és nagysága, ereje és dicsősége a jövendőben, a mi hitünk és szent szolgálatunk által is biztosíttassék. 5. Miután pedig református hitünk alapján valljuk azt, hogy a keresztyénség nemcsak érzület, hanem világnézet és életprogramul is, valljuk azt is, hogy Krisztus királyságát uralomra kell juttatni a magyar földön, a társadalmi és gazdasági élet területén is. Valljuk tehát, a keresztyén egyházak stockholmi világkonferenciájával együtt, hogy „a gazdasági élet egész területén, minden minden érték felett álló érték a lélek. Sem a tőkének, sem a gépnek prédául dobni nem lehet. Az Evangélium alapján hangsúlyozzuk, hogy igazságos gazdasági rend nem épülhet fel az egyéni haszon hajhászásának az elvén, hanem csupán az egyetemes érdekeltség elvén. A gazdagok tekintsék magukat Isten sáfárainak, akik a rájuk bízott vagyonért felelősek; a talentumok forgatói ők, akik egykor azokról számot adnak. A könyörtelen bellum omnium contra omnes (mindenki harca mindenki ellen) helyett jöjjön el a testvéri munka és kölcsönös segítség országa, mert csak így támadhat az a jobb társadalmi rend, amelyben munkás és munkaadó, saját feladata szolgálatával, igazi hivatását már ide lenn betöltheti“. A kálvinizmus, amint a világtörténelem sok tanulsága bizonyítja, a társadalmi és gazdasági élet egész rendjében, nehéz válságaiban is, nemcsak a legjobb elveket, hanem a legmegfelelőbb gyakorlati megoldásokat és módszereket tudja adni a világnak. Minden erőnkkel azon fogunk tehát dolgozni mi is, hogy a református keresztyénség erői segítségével oly tisztult közvélemény alakuljon ki Magyarországon is, amely a keresztyén erkölcsi elvek uralmát követeli meg, a társadalmi és gazdasági élet minden területén. (Folyt, köv.) Püspöklátogatás Belsősomogyban. ii. Május 16-án Kutasról özv. báró Tallián Dénesné nagybirtokos négyesfogatán indult el Püspök úr Nagykorpádra. Szabás község határában bandérium várta, a község nevében Baudis István jegyző, a r. kath. hívek nevében vitéz Lédeczy Nándor kántortanító, a gyermekek nevében Bak Erzsébet, a gyülekezet nevében Balogh Árpád lelkész mondott üdvözlő beszédet. Püspök úr a templomba ment, ahol az összesereglett hívek fogadták. A gyülekezeti énekkar Arany Sándor tanító vezetésével énekelt, majd Püspök úr imádkozott és megáldotta a gyülekezetei. A r. katholikus templom harangjai is zúgtak, míg Püspök úr távozott. Itt az áldozatkészség él a hívekben. A 200 lélekből álló gyülekezet most javíttatja az egyházi melléképületeket 6400 P költséggel. Harmincnyolcadik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1927 május 29.
