Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-03 / 14. szám
1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 55. oldal. elvégzéséhez, amit a jövőben minél fokozottabb mértékben szándékozik kifejteni annak a nagy gondolatnak külföldi propagálása érdekében, mely eredményezheti a mai Csonka-Komáromnak ismét Nagy- Komárommá változását és legszentebb nemzeti álmunk megvalósulását. Az itt csak halvány vázlatban közölt gyönyörű beszédet áhítatos érzéssel s mélységes megilletődéssel hallgatták a jelenlevők. Utána a püspök kezet fogott az esperessel és főgondnokkal s aztán visszatért az esperessel együtt papi székébe. Az egész gyülekezet elzengte a XC. zsoltárt s ezzel a jelentős, szép ünnepély véget ért. A küldöttség tagjai ezután a püspök vendégszerető meghívására a vasúti vendéglőbe tért vissza, hol tiszteletükre fényes ebédet adott, melyen a komáromi egyház vezetősége is jelen volt. Az első felköszöntőt az ebéden Kis József esperes mondotta, meleg szeretettel üdvözölvén újonnan megválasztott lelkésztársát. Asztalos Béla ny. alispán a komáromiak borongós érzelmeit tolmácsolva lelkesen üdvözölte a pápaiakat. Szarka Lajos, Giczi Gábor és dr. Kőrös Endre mondtak még felköszöntőket, éltetve az egyház püspök-Ieikészét és kifejezésre juttatva a nagy várakozásokat, melyek általa megvalósulnak, melyekre válaszolva dr. Ántal Géza megköszönte a megnyilvánult szeretetet és az egyház áldásos szellemétől élesztett nemzeti egység gondolatát tárta ünnepi hangulatú hallgatósága elé. A délután folyamán a püspök a pápaiakat lakásán fogadta, majd kikisérte őket az állomásra, honnan a küldöttség tagjai este 8-ra érkeztek vissza Pápára. Pápai Hírlap. KÖNYVISMERTETÉS A yloy.------Enyedy Andor, miskolczi református lelkipásztor: Nekem élet a Krisztus. Egyházi beszédek. Sylvesterkiadás. A kötet tartalmaz 40 egyházi beszédet az egyházi év minden alkalmára. Aki még nem ismeri Enyedy Andort, az ebből a kötetből megismerheti. S ami még fontosabb, magát jézus Krisztust is jobban megismeri. Egy kötetnyi egyházi beszéd, melyet kívülről nézve nem is lehetne annak nevezni, mert se felosztás, se egyéb homiletikai követelmény nem található benne. Ámde ez nem azt jelenti, hogy homiletikai szempontból talán kifogásolható volna, egyáltalán nem. Enyedy Andor a legfontosabb dologra a belsőre helyezi a súlyt. Ha elolvassuk bármelyik beszédét, azonnal látjuk, hogy milyen biztosan van az felépítve. Ez a szilárd belső szerkezet megóvja őt sok minden veszélytől. Először is nem lehet skolasztikus, nem rakja békóba az életet, mely árad beszédeiből. Nem térhet el tárgyától, éppen ezért minden egyes beszédéből világosan megérti az ember, hogy mi a téma, pedig egy „rövid mondatban soha nem mondja meg. Nem a külsőre gondol, hanem a belsőre, a gondolatra, hogy azt minél tisztábban állítsa oda a modem ember elé s igy soha nem lehet üres és tartalmatlan, hisz tisztában van azzal, hogy jézusi igazságokra van szükség. Beszédei egytőlegyik textusszerüek. Mindig bele lát az ige mélységeibe és Jézus igazságainak élét, ragyogó voltát, hóditó erejét csodálatos mély meglátásokkal tudja felhozni és elibénk állítani. Stílusa egészen egyszerű, de nem köznapi. Valami különös ereje van szavainak. A titok ott van, hogy nem virágcsokorral jő elibénk, de úgy érezzük mintha valami égbenövő óriás az igazság pörölyével csapkodna a fejünkre és szivünkre. Ezekből a beszédekből élet sugárzik. Krisztus látható a maga dicsőséges arcával. Szerző Öt látja csak, Őt akarja mutatni csupán, Isten dicsőségét kívánja ragyogtatni és nem saját magát. A szinte naponként szaporodó prédikáció-irodalomban ez a kötet nagy érték. Mindenkinek ajánljuk megrendelésre. M-ás. Köpi Béla: Az Úr oltalmában. Szentgotthárd. A „Harangszó Könyvtár“ kiadása. Protestáns egyházunk viszontagságos múltjából egy kis kiszakított részt dolgozott fel Kapi püspök e történeti elbeszélésében, elmondva egy dunántúli gyülekezetnek, Szolgaházának küzdelmes történetét s egy evangélikus lelki pásztornak Rafanides Sámuelnek az evangéliumért folytatott heroikus életét. A kor, melybe elbeszélését bele illeszti, III. Károly uralkodása, mit közönségesen a protestáns egyháztörténelembena„csendes elnyomás“ korának nevezünk. Mig e történeti elbeszélésben egy oldalról fájdalommal látjuk, hogy a hivatalos közegek (a helytartó tanács, a vármegye) mindent elkövetnek, hogy bizonyos törvényekre, így az 1681. évi soproni országgyűlés becikkelyezett egyházaira való hivatkozással lehetetlenné tegyék, megfojtsák a protestáns egyházakat, addig más oldalról látjuk azt az erőnfelüli küzdelmet, melyet nem egy egyházunk fennmaradásáért, titokban sokszor még a külföldi testvéregyházak és protestáns uralkodók támogatását is keresve, folytatni kellett. E küzdelmekben látjuk az egyházhoz való ragaszkodásnak megkapó példáit, s olyan nemes jellemeknek kiformálódását, mint Rafanides Sámuel vagy Szunyogh András. Különösen Rafadines Sámuel személyének meleg szeretettel megrajzolásánál érezzük a szerzőnek a gyülekezetek és vezetőinek lelkiismeretére való hivatkozást: Legyetek olyanok, mint Rafanides Sámuel s egyházunk jövője biztosítva van, azon még a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. E mind végéig élvezetes és tanulságos könyvet meleg szeretettel ajánljuk minden egyházát szerető s érdekeit szivén viselő protestáns embernek. Kapható az egyházkerületi iratterjesztésben is. A Protestáns Szemle áprilisi száma dr. Zsinka Ferenc szerkesztésében a következő, gazdag tartalommal jelent meg: Gárdonyi Albert: Ráday Pál jogvitája a pestvárosi tanáccsal. Dr. Györffy István: A hajdúk eredete. II. Máriássyné Szemere Katinka: Mozgóképek. — Kezek. (Versek.) Móricz Pál: Az újvárosi magyarok papja. Arcképek: Tamási Áron. Németh László. Krónika: Új őskeresztyén-emlékek Pannóniából. A. A. A Kritikai Szemle ismertetéseit Bartók György, Szelényi Ödön, Karácsony Sándor, Szlávik Mátyás, Sídó Zoltán, dr. Gombocz Endre, ifj. Rácz Lajos, Szőnyi Sándor, Dóczy Jenő, Szegedi István, Ady Lajos, Kerecsényi Dezső, Németh László, Kéky Lajos, Pásztor József, Muraközy Gyula, Baros Gyula, Zsigmond Ferenc, Bodor Aladár, Marconnay Tibor, Pongrácz József, Vajthó László, Isoz Kálmán és Oroszlán Zoltán írták. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság tagsági díja (ezért a Protestáns Szemle is jár) évenként 14 P, előfizetési díj egész évre 16 P. — Szeretetvendégség túlsó Komáromban. A komáromi Protestáns Nőegylet március 27-én a kollégium nagytermében szeretetvendégséget rendezett. A szereplők között volt Zsemlye Lajos hetényi lelkész, aki Bibliát magyarázott és dr. Kenessey Kálmán, a tudós csillagász, aki szabadelőadást tartott azokról a módokról, amelyek az igaz hit és az egyház megerősítéséhez vezetnek.
