Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-27 / 13. szám
1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 51. oldal. b) A magtár hivatalnokait működésükben figyelemmel kisérni, eljárásukról, a magtári készletnek s a számodások időnkénti megtekintése és ez utóbbinak szigorú megvizsgálása által biztos tudomást szerezni a szabályok ellen vétő hivatalnokokat komolyan figyelmeztetni, vétség esetében kártérítés mellett hivataluktól felfüggeszteni s az időközben megürült hivatalt helyettesítés által betölteni. c) Az utalványozás, melynek mindenkor presbiteri gyűlésben kell történnie oly módon, hogy a bejelentett kérvényezők jelentkezési sorozatának, vagyoni állásának, megbízhatóságának és a kiosztandó magtári készlet mennyiségének figyelembevételével egy névsort készít a presbitérium, melybe kinek-kinek a neve után feljegyzi a részére utalt kölcsönt. Másvallású vagy vidéki egyének számára nem utalványozhat addig, amig gyülekezeti tag van, aki segélyt igényel. Ha május első napjáig nem jelentkezik annyi gyülekezeti tag, hogy a magtári készlet kiutalványoztassék, akkor másvallásuaknak vagy vidékieknek is utalványozható. A presbitérium ismervén minden helybeli lakosnak vagyoni állását és jellemét, egyszerűen utalványoz és csak azoktól kívánhat kezest, kiknél kellő biztosíték hiányzik. Vidéki, vagy másvallású azonban okvetlenül köteles egy itt helybenlakó kezest állítani. d) Tekintélyével gyámolítani a magtárost és ellenőrt a magtár kezelésében. Kivételes esetben, tudniillik az adóst nagyban súlytott elemi csapás után vagy terméketlen évben enyhítheti a 3. § 14. és 15. pontjában foglalt szabályt oly módon, hogy a kölcsönt és ráadást a jövő évre átírja, de a ráadást a kölcsön rovatába. e) A magtári készletből az egyház által felhasználható résznek koronkénti kijelölése. A magtári pénztőkéből egyesek részére leendő kölcsön utalványozása. A birtokvétel feletti határozás. Végül a magtári alapszabályok megtartására való lelkiismeretes felügyelés. 3. Felelősséggel tartoznak: a) A magtáros és ellenőr a magtárban levő készlet mennyiségéért és minőségéért. Ha a magtári készlet vagy kevesebb, mint a számadások mutatják, vagy olyan tisztátalan és romlott, hogy a magtár kára nélkül ki nem kölcsönözhető, az esetben a presbitérium a magíároson és ellenőrön bíróság útján is vehet kártérítést. Apadás, vagy bármi címen a beszámításnak helye nincs. b) A jegyző, ha a számadás vezetésénél, vagy a kötelezvények elkészítésénél olyan hibát, illetve mulasztást követne el, amely a magtárnak kárt okozna, teljes kártérítéssel tartozik. c) A presbitérium, mint kormányzó testület az általa utalványozott magtári kölcsönért és ráadásért kezesnek tekintetik, ha azok sem az adóstól, sem a kezestől behajthatok nem volnának. 4. Felügyelője a magtárnak a tatai ref. egyházmegye, melynek mindenkori védelme alatt áll és feladata ezt minden megtámadás, minden cél es szabályellenes kezelés ellen megoltalmazni. Jegyzet: A magtár alapszabályai a felmerülő körülményekhez képest módosíthatók, úgy azonban, hogy ezen módosítás által a magtár célja fennállása és virágzása ne veszélyeztessék . S mivel a magtár felállításával és megtartásával a jelen nemzedék célja az, hogy az egyháznak egy jótékony és anyagi jólétét és virágzását előmozdító örökös intézménye legyen, az alapszabályoknak olyan módosítása, mely ezen intézmény megszüntetését célozná, vagy eredményezné, még az esetben sem szabados, ha ezt az egész gyülekezet magáévá tenné is. * Ezen módosított alapszabály a presbitérium 1922. évi február 11-én tartott gyűlésében tárgyaltatott és elfogadtatott. Hasonlóképpen tárgyaltatott az évi rendes közgyűlésen is 1922 február 19-én és el is fogadtatott teljes egészében. Gyermely, 1922 február 20. Baráth József s. k. ref. lelkész. A pápai egyházmegye marcalmelléki belmissziói kis körének értekezlete. Esperesi megbízásból Kiss Zoltán hívta össze a pápai ref. elemi iskolába 1927 márc. 22-re. A CXXX1V. zsoltár eléneklése, ima, megnyitó beszéd után a kis kör megalakult: elnöknek Fodor Gyula mezőlaki lelkész, jegyzőnek Kovács Miklós nyárádi tanító választatott. Kiss Zoltán ismertette a belnűssziói munkaágakat a konventi programúi, az ehker. és ehm. belnűssziói előadók jelentései nyomán. Bolla József felsőgörzsönyi lelkész a könyörgésről tartott felolvasást. A könyörgésről elmaradás okait fejtegető tartalmas felolvasás számos hozzászólást vont maga után s végül az volt az értekezlet megállapítása, hogy a templomi könyörgő istenitiszteletek látogatottsága minden belnűssziói munka fundamentuma, tehát mindenekfölött kell törekednünk arra, hogy mielőtt a pápai traktus gyülekezeteiben a hagyományos szokásból reggeli könyörgéseket látogató öreg nénikék utolsója is üresen hagyná helyét a templomban, a könyörgések látogatottsága újra föl újuljon. Horváth Mór mihályházai tanító a belmisszióvaJ való vonatkozásban a régi és új tanterv különbségeit fejtegette teljes hozzáértéssel s igazán szép stílusban. Mindnyájan elismerésünket fejeztük ki felolvasásának ama része iránt, melyben megragadó színekkel fejtegette iskolának és szülői háznak egymáshoz való viszonyát. Kovács Miklós nyárádi tanító „Énekeskönyvünk teljes szövege az életben“ címmel a régi idők jellemfejlesztő műveltségének a mai fölött való állásáról s arról szólott fölolvasásában, hogy ennek a múltban igen nagy részben énekeskönyvünk teljes szövegének ismerete volt az okozója s hogy a jelenben is a lelkész, a tanító, az egyháztag belső emberének kifejlesztésében mily hatalmas eszköz lenne ez az ismeret, zsoltárok, dicséretek gyönyörű gyöngyeivel, könnyfakasztó szép előadással bizonyította. Mennyi is van e gyöngyök között, amelyeket sem nem éneklünk, sem nem tanulunk, sem templomban, sem iskolában, mert nem 1., 2., 3. vagy utolsó versek. Milyen hatalmas segítői lennének pedig ezek a léleknek a fölfelé szárnyalásban, milyen erős kezek a bűntől visszatartásban s mily gyöngédek a vigasztalásban. Az idő előrehaladottsága miatt elmaradt egy fontos tárgy (s részben amiatt, hogy két köri gyülekezet nem volt képviselve): minő munkákat végeztünk eddig a belmissziói munkák közül. Ebből láthattuk volna meg, hogy mennyire benne vagyunk a belmissziói munkákban, az is, aki azt hiszi, hogy idegen az ő szivének. Végül alulírott tartott előadást arról, hogy minő belmissziói munkákat végezhetünk falusi gyülekezeteink nyári félévében. Tárgyalást a megválasztott, de meg nem jelenhetett elnök helyett az értekezlet óhajára az ehm. bélmissziói bizottságának jelen volt ügyvezető alelnöke, Győry János vezette. A kör öt gyülekezetéből jelen voltak lelkész és tanítók. Más körbeli lelkész és tanító atyánkfiái is megörvendeztettek megjelenésükkel. Győry Elemér, az ehker. belnűssziói bizottság előadója szerető érdeklődéssel kisérte végig munkára indító értekezletünket. A három fölolvasás számára hiv. lapunkban helyet kér az értekezlet. Kiss Zoltán.
