Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-11 / 50. szám

214. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927 tárosi előterjesztései voltak, a közgyűlésnek ezen jelen­tésekben foglalt javaslatokra vonatkozó határozataival. A titkári jelentés visszapillantást vetett az Egyesület 5 évi munkájára, vázolta a lefolyt évi működést és mesteri képet rajzolt az Egyesület megizmosodott erejéről, vala­mint jelentőségben folyton gyarapodó, jövőbeli apostoli harcáról. A pénztárosi jelentésben H. Nagy Sándor tekintélyes vonzóerővel győzött meg mindenkit arról, hogy anyagi téren is most már olyan szilárd úton áll az egyesület, hogy rázkódás nélkül adhatja ki az év­könyvet és ha a gyülekezetekben a szervezési propa­gandát megfelelő lendülettel folytatja, akkor a missziói lap megindítása is lehetővé válik. Izsák Aladár egyházi elnök javaslata, hogy a propaganda célirányos vezetése tekintetében a jövőben minden megkeresés Kovács József ügyvezető alelnökhöz intézendő, elfogadtatván, magáévá tette a közgyűlés Ambrus György lelkész azon indít­ványát is, hogy a vezetőség az egyházmisszió feladatai közé, a ref. napok rendezése keretében, a gyermekekkel való lelki építést is vegye fel. A presbiteri konferencia istenitisztelettel a temp­lomban folyt le. Közének után Bosznai Sándor csökölyi lelkipásztor kedves alakja jelent meg a szószéken és buzgó imádság után Máté513_16. alapján jól felépített szendbeszédben hirdette az igét. Szigethy Gy. Sándor vil. elnök vezette a tárgysorozatban megállapított rend szerint a konferenciai ülést is. Lelkészek, tanítók, pres­biterek és érdeklődők sokaságával telt meg az Úr háza. Az egyházmegye 35 gyülekezetének képviselői szorong­tak hosszú és széles padoszlopokban. Legtöbben a Kaposvár- és Csurgó-vidéki egyházkörökből jöttek el az egyházközségek küldöttjei körülbelül 120-an. Feszült figyelem fogadta az előadókat, akik Izsák Aladár egy­házi elnök művészileg konstruált és előadott lelkes meg­nyitója után jelentek meg a közönség előtt. Garzó János csökölyi és Ambrus János alsósegesdi presbiterek a ref. gyülekezeti élet tátongó sebeiről rántották le a leplet és mutattak rá világosan és józanon az egyház gyógyulását hozó orvosságokra. Feledhetetlen lesz a falu képviselői­nek megnyilatkozott siralmá, az egyszerű presbiterek fájdalmas próféciája és őszinte útmutatása. A konferencia osztatlan elismerését és magábaszállásának érzését fe­jezte ki Kovács József ügyvezető alelnök a két előadás után reflexióként adott és az Egyesületben tömörülésre, a betegségek ellen való harcra felhívó válaszában. Végül Gál István, az egyházmegyei Tanítóegyesület széles látkörü és tapasztalatokban gazdag, neves elnöke rajzolt aranyhidat a lelkész és tanító szoros szövetségéről tar­tott magvas előadásában. Világi elnök Istennek hálát adva és az előadóknak köszönetét mondva, a BSE. mindnagyobb jövőjében vetett bizodalmának kifejezésé­­sével zárta ezek után az Egyesület I. jelentős konfe­renciáját. Istennek legyen dicsőség a szép összegyülekezé­­sért! Áldása érezhető volt már az Úr hajlékában. Ha­tása bizonyára nem marad nyom nélkül a jelenvoltak lelkében és az isteni kegyelem drága gyümölcseként megtetszik majd a képviselt gyülekezetben. Simp. Lelkészbeiktatás Tatán. Örömnapja volt december 4-én a tatai ref. gyüle­kezetnek. Ekkor iktatta be főt. és mélt. dr. Antal Géza püspök úr a gyülekezet újonnan választott ifjú lelkészét Gál Endrét lelkészi állásába. — Főt. püspök úr dec. 4-én Komárom felől érkezett a tatai állomásra. Dr. Jakucs Benő komáromi presbiter és dr. Tóth Endre theol. tanár kiséretében. Az állomáson nagy közönség jelent meg fogadására élén Löké Károly tatai ehm. esperessel és Troykó Béla főszolgabíróval, előbbi a tatai egyházmegye és a tatai ref. egyház nevében, utóbbi a tatai járás nevé­ben mondott szives Istenhozottat a főpásztornak, ki fárad­ságot nem kiméit, hogy az örvendező gyülekezet örömét megjelenésével teljessé tegye. Püspök úr válasza után a fogadására megjelentekkel a várpsba hajtatott. Tizenhat tagú lovasbandérium vágtatott a huszonegy kocsiból álló kocsisor előtt s a városon keresztül a várakozók éljene közt érkezett meg a ref. templom elé. Itt a diadalkapu alatt Kovács József s.-lelkész üdvözölte püspök urat, Barsi János gondnok pedig az ifjú lelkészt. Az üdvöz­lések után a templomba — melyet szorongásig meg­töltött a közönség — vonult be főtiszt, püspök úr s az új lelkész a beiktatásra megjelent lelkészek kíséretében. Éneklés után az Urasztalához lépett püspök úr és az ifjú lelkész. Itt a püspök úr Lk. 4: 17—19. alapján tar­tott magasszárnyalásu, gyermek- és ifjúkori emlékekkel átszőtt beiktató beszédet, s adta át a beiktatott lelkész­nek a Szentirást. Löké Károly tatai ehmegyei esperes áldotta meg ezután az új beiktatott lelkészt s aztán a tatai ref. önművelődési kör alkalmi karéneke után a szószékre lépett az új lelkész s megtartotta beköszöntő beszédét Mat. 2 : 7. alapján. Közének után a küldött­ségeket fogadta a lelkész. A ref. egyház küldöttségét dr. Virágh Zsigmond ügyvéd, a róm. kath. egyházét dr. Faár Lajos közjegyző, az ág. hitv. ev. egyházét dr. Helle Ferenc missziói lelkész, az izr. hitközségét dr. Goldberger Izidor főrabbi vezették és mondottak üd­vözlő szavakat, a ref. tantestület nevében Nyilas Antal tanító, az önmüvelődési kör nevében Ányos Mihály al­­elnök, a Ref. Leányegyesület nevében Garbacz Eszter üdvözölték az új lelkészt, ki minden egyes küldöttség üdvözlésére külön-külön válaszolt fáradhatatlanul tevén bizonyságot gondolatbőségéről és szónoki talentumáról. Az istentisztelet végeztével 100 terítékes ebéd volt a lelkészlakon, hol megjelentek a község és az egyházak képviselői és a hívek számosán. Az ebéd során az első felköszöntőt dr. Antal Géza püspök mondotta a Kormány­zóra. Löké Károly esperes dr. Antal Géza püspökre mondott felköszöntő. Az ebéd során felköszöntőket mon­dottak még: dr. Helle Ferenc ev. lelkész, Barsi János gondnok, Süveg István kocsi lelkész, dr. Virág Zsigmond dr. Mocsy Aba, dr. Goldberger Izidor főrabbi és Gál Endre. — Az ebéd után főtiszt, püspök úr Pápára uta­zott s a nagy közönség, szerencsekivánataival halmoz­ván el az új lelkészt, oszlott szét. Jelenvolt. í> KÖNYVISMERTETÉS Á l*»/. ■ ........... '.♦V Czeglédy Sándor. Sylvester Bibliai Kézikönyve. IV kötet: Csizmadia Lajos: Bibliai Földrajz és Termé­szetrajz. Tahitótfalu, 1927. 8 r. VIII-{-152 1. Ára 2*40 P. Czeglédy Bibliai Kézikönyvének ezt a kötetét Csiz­madia Lajos, theológiánk nemrég nyugalomba vonult tanára irta. Csizmadia évek hosszú során át foglalkozott a bibliai földrajzzal és e munkája bizonyítja, hogy e foglalkozás alapos és széleskörű volt. Egy-egy részlet gondos kidolgozása elárulja, hogy a legjobb forrásokat használta a mű megírásához. Az ígéret földjének általános leírása után részle­tesen szól Nyugati Palesztináról, a Jordán völgyéről és Palesztina keleti részéről. Igen használható összefogla­lásban adja az ország történetének áttekintését a követ­kező felosztással: a honfoglalás előtt, a történelmi kor­ban, a babiloni fogság után, a mohamedán uralom alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom