Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-27 / 48. szám
206. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927 % tekintélyes része, vagy pl. a Pentateuchosban a különféle szertartásokra vonatkozó utasítások. E részekkel szemben az ős keresztyén egyház nem tudott mit csinálni, épen azért ezek képleges magyarázását próbálta meg. A régi egyházi atyák mondották, hogy minden, amit az írásban nem lehet természetes értelemben venni és nem építő . . . építővé kell tenni képes vagy képleges magyarázással.Origines is pl.a„hitelvekről“(De principiis) ciinü munkájában (IV. 173.) azt mondja, hogy ha mindenütt betüszerint ragaszkodunk az íráshoz, gyakran lehetetlen és érhetetlen értelmet nyerünk úgy, hogy ezekből semmi Istenhez méltót nem tanulhatunk. Augustinus meg már a „De doctrina Christiana“ c. müvében a hermeneutikai elvekről szólva nyíltan kimondja, hogy ami nincs vonatkozásban a hit igazságaival és a hitélettel, mindazt képes értelemben kell venni. Ennek az elvnek találó gyakorlati alkalmazását láthatjuk Hieronymusnak Hozseáshoz irt kommentárja előszavában. A protestáns egyházban ez az elv legfeljebb az Énekek énekének magyarázásánál érvényesült. Az írás többi homályos helyét rendszerint annak más érthetőbb helyével magyarázták. Azonban ily módon nem lehet az írásban félreismerhetetlenül mutatkozó nehézségeket megoldani . . . Úgy szintén az írásnak az a tanulmányozása sem volt helyes, mely azokat a helyeket, melyek közvetlenül nem szolgáltak építésre, egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Ez nem úgy bánt az Írással, mint az Isten igéjével. Az írásnak ez az olvasása az Isten igazságainak mértékévé a személyes értékelést teszi. Ez az értékelés pedig szűklátókörű, tele van előítélettel s nem engedi, hogy a bibliát nagyobbnak lássuk saját ismeretünknél. Az ember lelki élete nem oly teljes, vagy mondjuk tökéletes, hogy a biblia megértésénél mértékül szolgálhatna. A bibliának absolut értéke épen abban van, hogy a normális vallásos tapasztalatoknak hű tükre. Vagyis az ihletett irók megértettek és az írásban híven visszaadták mindazt, mit Isten nékik lelkűkben kijelentett. Az egyház is tehát, amelynek feladata az írásnak minden tekintetben kielégítő magyarázatát adni, nem elégedhetik meg az igazságnak azzal a mértékével, mely csupán egy ember, vagy legfeljebb több ember életében mutatkozik helyesnek. Neki arra kell törekednie, hogy az isteni igazság teljes meglátásának summáját adja. Igyekezni kell, hogy minden írónak teljes megértését adja. Ha itt-ott talál is olyan helyet, mely érthetetlennek, különösnek tetszik, nem szabad bátorságát elveszíteni. Annak, aki az írást rendszeresen tanulmányozza, a szövegben első sorban és mindenek felett az igazságot kell szem előtt tartani s ennek világossága mellett igyekezni arra, hogy Istennek választott népével szemben véghez vitt tetteit megismerje. A bibliának ez a tanulmányozása és az ily módon szerzett ismeretek különbözni fognak a kritikai vizsgálódás előtt elterjedt rendszeres, vagy mondjuk dogmatikai theológiai ismeretektől. Ézek az ismeretek a hitvallásokon alapultak. Ezeket a vallásos igazságok abstrakt elméletének is nevezhetnénk. Ezeknél az igazságoknál a vallásos élet tényeihez és tapasztalataihoz mindig keveredett némi filozófiai és logikai máz is. A bibliának azonban nincs szüksége erre. A biblia a vallásos élet nagy igazságait, Istennek az emberekhez való viszonyát, a megváltást mindig közvetlenül, a gyakorlati élet alapján vizsgálja és tárgyalja. A bibliában nincs kifejezetten sem Szentháromságról, sem Krisztus kettős természetéről vagy akaratáról szó. Mindenféle abstrakt tárgyalás helyett a biblia az élő Krisztust állítja elénk, úgy amint tanított, szenvedett és feltámadott. Mindenféle spekuláció helyett tapasztalati megvilágításban adja a dolgokat. (Folyt, köv.) Elemi iskolai vallástanításunk. Elszomorodik a szivünk, ha elgondoljuk, hogy mi minden történik e téren. Itt kellene a legnagyobb tervszerűségnek uralkodni s a legnagyobb összevisszaságot látjuk. Mindenki azt teszi, amit akar. A református öntudat pedig egyre gyengül. Nem csoda, ha buzgó világi embereink is megbotránkoznak már az eredménytelenségen. Igazuk van, mert ha a trombita bizonytalan zengést teszen, kicsoda készül a harcra? (I. Kor. 14/8.) Talán nem is abban van a főhiba, hogy nem volna elég buzgóság a trombita fuvásában, hanem hogy mindenki máshangu trombitával akarja fújni ugyanazon melódiát s így sok helyütt bizonytalan a zengés. Főként az a dunántúli egyházkerületben, melynek vallástanítási tanterve egészen rossznak bizonyult, annyira, hogy egyikmásik egyházmegye s több derék tanító ki sem bírta, miért is javítgatták, behozták újra először a káté tanítását, azután az egyháztörténet tanítását. Mégis ilyen körülmények között az a felsőbb utasítás, hogy a vallástanítást a régi tanterv szerint kell eszközölni. A régi tanterv szerint! Mikor a régi tantervhez való könyvek már nem kaphatók, de ha kaphatók volnának is, nem használhatók. A régi tanterv szerint! Mikor a javítgatás jogosságának elismerésével, sőt kötelezővé tételével hivatalosan is elismertetett, hogy a régi tanterv rossz. S mégis a régi tanterv szerint! Az új könyvekbői az látható, hogy új tanterv készül majd a vallástanításra. Ez is érdekes! Miért készülnek előbb a könyvek? Miért nem előbb a tanterv? A tervszerütlenségnek iskolapéldája ez ! ? Sok helyütt aztán egészen meg vannak zavarodva, hogy milyen könyveket használjanak. Most csak a konfirmációi oktatás kézikönyvét érintem. A konvent 72/1927. sz. határozatával kézikönyvül Halmi János dr. Konfirmációi kátéját állapította meg, melynek be nem vezetése fegyelmi vétséget képez. S tessék ide nézni! A veszprémi egyházmegye belmissziói bizottságának szept. 30-iki ülésén mégis mindenféle káté ajánltatott kézikönyvül, csak épen a hivatalosan elfogadott könyv nem. A székesfehérvári lelkészi kör is tűnődik, amint lapunk egyik utóbbi számából olvasható, hogy milyen könyvet használjanak s azt határozták, hogy majd később, Bodajkon határoznak. A veszprémi egyházmegye belmissziói bizottságának ülésén Csajághy Károly vil. tanácsbiró azt az indítványt tette, hogy a sok limonádé káté helyett legjobb volna az eredeti Heidelbergi kátét tanítani. Ebben van határozottság! Az ilyen határozottságot céltudatos tervbe kell illeszteni s az eredmény el nem maradhat. — Hol vannak a tanügyi bizottságok? Igaz is ám, statisztikát készítenek. Vegye hát ezt az ügyet is szeretett Püspök urunk kezébe s akadályt nem ismerő energiájával vigye véghez. A szülőknek százezrei fogják áldani érte s akkor majd lehet fegyelmezni is s belmissziói munkát is végezni eredményesen gyülekezeteinkben* Pázmándi Lajos. * Hozzászólásokat a fontos kérdéshez szívesen veszünk. — Magyar keresztyének naptára az 1928. évre. Bibliai tömbnaptár. Minden napra külön-külön lapon egy-egy bibliai elmélkedést tartalmaz s hozzá egy-egy történetet. Munkatársak : Ravasz László, Czeglédy Sándor, Révész Imre, Nyáry Pál, Muraközy Gyula, Vargha Tamás stb. Díszes hátlapjánál fogva falra akasztható, vagy asztalon, szekrényen felállítható. A tömb ára 1 *50 P, a hátlapé 60 f. Megrendelhető a Bethánia-könyvkereskedésben Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 9, Legszebb karácsonyi és újévi ajándék!
