Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-23 / 43. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 43. szám. Pápa, 1927 október 23. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ....................*....................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -....... • •• FŐSZERKESZTŐ : DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. * FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐ« FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. Áldozatkész szeretet. Még nem is emlékeztünk meg lapunkban arról a nagylelkű adományról, mellyel ismételten megmutatta főiskolánk iránt való nagy jóindulatát az a nemesszivü férfiú, kinek a napokban üli meg kegyeletes emlékét a dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Ez a férfiú néhai dr. Darányi Ignác, főiskolánk örökös világi gondnoka. Mig élt, minden esztendőben el-elküldte főiskolánk minden fontosabb intézményeinek a maga számottévő adományait, s midőn az Úr elhívta közülünk áldozatos lelkét, még egy jelentős adománnyal véste szivünkbe emlékét. Végrendeletében megemlékezett főiskolánkról is és annak különböző intézményeire 4500 pengőt hagyományozott, mit a szerető szivü rokonok már be is fizettek egyházkerületi pénztárunkba. Főiskoláinknak az ilyen áldozatkész szeretet képezte mindenkor legerősebb fundamentumát. Azok a kisebb-nagyobb adományok, melyeket áldozatos lelkek hoztak egyházunk és intézményei támogatására, azok biztosították ezeknek napjainkig való fennmaradását. Ezek nélkül megsemmisültek, tönkre mentek volna iskoláink a múlt viszontagságai és megpróbáltatásai között. De Istennek végtelen kegyelme mindig támasztott kegyes lelkeket, akik megértették, hogy ők földi javaiknak csak sáfárai, amelyeket Isten bölcs akarata szerint kell felhasználniok. Megértették az írásnak szavait, hogy jobb adni, mint kapni. Meleg szívvel karolták fel egyházunk intézményeit és különösen annak veteményes kertjét, az iskolákat. A pápai főiskolának is a múltban sok ilyen kegyeslelkü adakozója, alapítványtevője volt. A Kenessey Istvánok, Szondy Zsuzsánnák, Sztáray Gáborok, Gondol Dánielek és Gelléri Szabó Jánosok stb. alkotják iskolánknál az áldozatos szeretetnek azt a fényes névsorát, akik közé most a boldog emlékű dr. Darányi Ignác nemes alakja sorakozik. Ez a segítésre kész és áldozatot hozó szeretet az alapja a jelenben is iskoláinknak. De az lesz a jövőben is. Mig ez él azoknak szivében, kik egyek velünk, s kiknek drága szintén egyházunk és minden intézménye, addig ezek megmaradása és fennállása biztosítva van. A jelen nehéz körülményei között nem lehet más kívánságunk, mint az, hogy Isten támasszon egyházunk fiai és barátai között minél több ily áldozatkész szeretettel biró lelket. 4 keresztyénség egysége és a meglévő egyházaknak ehhez való viszonya.* Most pedig áttérek a különféleség kérdésének tárgyalására. Úgy gondolom, hogy itt két különálló problémával állunk szemben. Mindenekelőtt itt van a különböző nemzeti egyházaknak egymáshoz való viszonya. A legtöbb európai országban található egy államegyház, amely az ország kormányával pontosan szabályozott viszonyban van és amelyet valami módon állami pénzzel is támogatnak. Némely országban a nemzeti egyház az ország lakosságának nagy részét magában foglalja. Milyen legyen ez egyházaknak egymáshoz való viszonya és ha teljes keresztyén egységet akarunk közöttük létesíteni, úgy mennyiben tarthatnák meg továbbra is sajátos szokásaikat az istentiszteletben és vallásos nevelésükben ? Ez a probléma az, amely a legégetőbb ma, különösen Európában. Azután, másodszor itt van az a másik probléma, amellyel különösebben Amerikában találkozhatunk, ahol t. i. nincs egyetlen nemzeti egyház sem, ellenben a különálló vallásos szövetségeknek és egyházaknak annál nagyobb számával találkozhatunk. Ezek az egyházak egymástól néha oly pontokban különböznek, amelyek ránk nézve, akik kívül állunk, nagyon is jelentékteleneknek tűnnek fel és mégis mindegyiknek meg van a maga önálló hagyományos élete. Mennyiben lehetnek meg ezek egymás mellett és az oly országban, ahol legalább egy nemzeti egyház is van, mily viszony állhat fenn közöttük? Mindenekelőtt szólani fogok tehát arról a problémáról, amely a különböző nemzeti egyházaknak egymáshoz való viszonya folytán áll elő. Mennyire tarthatják meg ezek egyéni szokásaikat és jellegzetességeiket ? Először is szemben találjuk magunkat a különféle istentiszteleti szokásokkal. így pl. ott van a római kath. egyháznak, vagy a görög egyháznak, vagy az anglikán egyháznak, vagy a lutheránus egyháznak, avagy a presbiteriánus egyháznak sajátos istentiszteleti rendje. Mindezeken én különböző alkalmakkor részt is vettem. S valamennyinél épülést szereztem a magam számára. Fokozatosan fejlődtek ki ezek a keresztyén társadalom különböző részei sajátos igényeinek megfelelően. A nemzetek sajátos jelleme és vérmérséklete is kifejezésre * Az előadást a Hit- és Egyházszervezet lausannei világkonferencián Headlam glowcesteri anglikán püspök tartotta aug. 15-én. Anélkül, hogy minden tekintetben azonosítanánk magunkat az általa mondottakkal, e beszédet, mint a világkonferencián elhangzott egyik legnagyobb hatást kiváltó előadást, amelynek mindenekfölött szimptomatikus jelentősége van, örömmel közöljük olvasóinkkal.
