Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-09 / 41. szám

1927.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

179. oldal.

2. Felhívás utján egybegyült összeg. Felhívás intézendő egyházkerületünk vezető világi férfiaihoz, nagybirtokosaihoz, a" főiskola patronusaihoz, jóltevőihez, barátaihoz, hálásszivü volt diákjaihoz. Az 5 év alatt várható összeg 20.000 pengő.

3. Gyülekezeteink megadóztatása. Itt öt évre 50.000 pengő jönne tekintetbe. Az egyes egyházmegyékre eső teher a kulturadó felosztási kulcsa szerint alakul. Ázaz, az alsóborsodi és alsózempléni egyházmegye ez összeg 25—25 százalékát, az abauji és felsőborsodi a 20—20 százalékát, a gömörtornai a 10 százalékát viselné. Viszont az egyházmegyék maguk, belkörileg állapítsák meg, hogy az egyházmegyére eső összeg az egyes egyházközségek közt teherbíró erejükhöz mérten igazságosan osztassák meg. Várható összeg: 50.000 pengő.

4. A főiskola hozzájárulása. Költségvetésbe van bevéve most évi 3000 pengő, amely összeg a költségvetés javultával emelkednék, s amelyhez, a főiskola körében járulna: 1. a pátens árának békebeli összegre emeléséből és e célra fordításából; 2. legációnál az u. n. képzelt helyek (4) eladásából ; 3. a segédlelkészi és lelkészi vizsgálatot tevők adományából (amazok 10, emezek 20 pengőt adnának) és 4. más kisebb címletekből évi 2000 pengő, öt év alatt összesen 25.000 pengő.

5. Theol. tanárok ön megadóztatása 5 év alatt 2000 P.

6. Minden gyülekezetünkből a lmsvét első napi perseiypénz. 5 év alatt 2000 pengő.

7. Főiskolai tanárok kiszállása egyes gyülekezetekbe vallásos estélyek, felolvasások, ünnepélyek tartására 50 kiszállás után 4000 pengő.

8. Az egyázkerület évi hozzájárulása — az egyházkerületi pénzügyi választmány teendő előterjesztése szerint.

$ KÖNYVISMERTETÉS Ü

IV..........................

Dr. Patay Pál: Végvezekényi Baldácsy Antal báró élete és a Baldácsy-alapítvány félszázados története 1876—1926. Az alapítványi igazgatóság megbízásából irta dr. Patay Pál. A Baldácsy-alapítvány kiadása, 1926. Budapest, Bethlen-nyomda rt. Nagy 8-r. 123 1. -j- 1 arckép.

A magyar protestántizmus egyik legnagyobb anyagi támogatójának nagy hozzáértéssel, sok utánjárással és szivbeli melegséggel megirt életrajza, melyet természetszerűleg egészít ki az alapítvány félszázados történetének vázolása. Az alapítványi igazgatóság kegyeletes kötelességet teljesített, mikor a mü megiratását elhatározta és dr. Patayban megtalálta azt a férfiút, aki a feladat teljesítését a legmegfelelőbben oldotta meg. Dr. Patay már régebben is foglalkozott e korszak történetével, aminek irodalmi bizonysága Székácsról irt kitűnő tanulmánya. Jelen munkájában érdekfeszítően írja le báró Baldácsy életsorsát, hűen jellemzi a kor kiváló vezetőit, különösen jól rajzolja Török Pál egyéniségét és alkotásait. A 40-es évek uniótörekvései, melyek végül a Pesti Főiskola megalapításához vezettek, élénk színekkel állnak előttünk. Bele próbál látni Baldácsy szivébe, hogy mi indította őt a protestántizmus pártolására, szerinte nem más volt ez, mint: „a honszeretet s a protestáns egyház nemzeti missziójának felismerése“. Nemzeti szempontból felemelő olvasni a korzikai eredetű, de szivvel-lélekkel magyarrá lett főúr közéleti szereplését, aki az Alföld rajongója volt. Megkapó a kép, amit Baldácsy magánéletéről fest Patay. A nagyszerű alapítvány létrejöttét aprólékos gonddal ismerteti; még az ünnepi lakomát is megemlíti, melyet az alapítószerződés aláírása után adott Baldácsy. Müve utolsó,

X. fejezetében jellemezni próbálja Baldácsy sok tekintetben titokzatos egyéniségét, meglátja lelki képén a Krisztus-arcot, melyet a magyar protestánsok sohasem felejtenek el.

A dolgozat II. része a Baldácsy-alapítvány történetét mondja el, kiemelvén a főbb mozzanatokat és közérdekű részleteket. A pontos Jegyzetek után függelékképen csatolja az alapító okiratokat és a szervezeti szabályzatot. Végül tartalom-jegyzék zárjai be a munkát. Az egész mű megírásáért illesse elismerés dr. Patayt és köszönet a Baldácsy-bizottságot, hogy ily, minden tekintetben értékes művel gazdagodhatott történelmi irodalmunk.

A Diákvilág XVIII. évfolyamának első, szeptemberi száma dr. Szabadi Béla szerkesztésében a következő, érdekes tartalommal jelent meg: H.: Az Isten tornya. — Muraközy Gyula: Lux. Pax. Lex. — Karácsony Sándor: A zseni szabadsága. — Major László dr.: A végtelenség realitása. — Buday György: Töredékes napló a tahi nyári diákgyülésről. — Könyvismertetés. Reinényik Sándor: Két fény között. Sz. B. dr. — Szabó Imre: Miatyánk. —di—. — Kér. diákmozgalom. Vén diák: Nyári gyűléseink 20 éves jubileuma. — Hírek. — Felhívás. — A Diákvilág megjelenik havonként július és aug. kivételével. Előfizetési ára egy évre diákoknak 3 pengő, másoknak 4 pengő. Szerkesztőség: Pápa, Ref. gimnázium. Kiadóhivatal Budapest, VII., Hársfa-utca 59/b. Előfizetések ez utóbbi címre küldendők.

@@©®@®@®@®®©@®y©@©@®y®y©©©®®@®@®®®©@@@© ® (?)

I VEGYESEK §

@®s©®®@s@@©@®@s©©®@©®@s)©@@®©)@ @@ ®©©®@©s&)

— Konventi rendes tagokul megválasztotta a kerületi közgyűlés Medgyasszay Vince esperest és Czeglédy Sándor egyházkerületi főjegyzőt, póttagokul Szűcs József és Halka Sándor espereseket.

— A kerületi és főiskolai gazdasági tanács elnökévé kerületi közgyűlés dr. Baranyay Ferenc pápai ügyvédet választotta meg, aki eddig is sokat dolgozott a tanácsban, mint annak éveken át jegyzője. A tanács új .tagjai lettek dr. Csehszombathy László egészségügyi tanácsos, a pápai ref. egyház főgondnoka és Juhász Imre pápai állami tanítóképző-intézeti tanár.

— A theológiai magántanári vizsgáló-bizottság tagjaivá kerületi közgyűlés a lelkészképesítő-bizottság tagjait választotta meg. Ez utóbbi bizottságba az elhunyt Kis József helyébe elnök-helyettesnek Czeglédy Sándor egyházker. főjegyzőt, rendes tagnak Ólé Sándor pápai lelkészt választotta meg.

— Az irodalmi bizottságot kerületi közgyűlés az 1927—33. évekre a következőleg alakította meg: Elnök: Czeglédy Sándor; tagok: Fülöp József, dr. Kőrös Endre, dr. Vass Vince, Kiss Zoltán és Medgyasszay Vince.

— Templomszentelés Dudaron. Az 1556-ik évben már lelkésze volt a dudari gyülekezetnek. A német községekkel körülvett dudari ref. egyház már 371 óta bástyája az evangéliumi hitnek és magyarságnak, a maga jellegzetes konzervativizmusával és nagy összefogásával, amely különösen az egyház épületeinek, iskoláinak fenntartásában erőteljesen nyilatkozik meg. A nyár folyamán renováltatta templomát, iskoláját, a lelkész és tanítói lakásainak kőkerítéseit mintegy 8000 P értékben. A templomot október 2-án adták át ismét rendeltetésének. A templomszentelést Jakab János győrszemerei lelkész, egyházmegyei tanácsbiró végezte, délelőtt Tóth Sándor magyarszentkirályi, délután Szűcs István kisigmándi lelkész hirdette az igét. Mészáros, András helybeli lelkész az egyház történetét olvasta fel. Úgy a délelőtti istentiszteleten, mint a délutánin az egyház énekkarai szerepeltek Szűcs Zoltán kántortanító vezetésével. A templomot megtöltötték úgy a helybeli, mint vidéki reformátusok. A gyülekezetnek és a lelkésznek örömnapja volt az ünnep, mert láthatták áldozatkészségüknek szép eredményét s a hitből fakadó építő erő sikerét. A templomszentelésen megjelent Bállá Endre csetényi, Lampérth Lajos rédei lelkész is, hogy résztvegyenek a gyülekezet örömünnepén.