Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-28 / 35. szám

1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 151. oldal. A „Fiatal Leányok Barátnőinek" félszázados jubileuma. A fiatal lányok barátnői internacionális szövetsége junius első napjaiban tartott ötven éves jubileumi ünnepségét a neucháteli régi szép Collégialeban lefolyt istentisztelettel nyitotta meg este nyolckor Curchod- Secrétan az internacionális elnöknő gyönyörű beszédé­ben hálát adott az Istennek az eddig elért szép ered­ményért. Kiemelte beszédében azt is, milyen nagy szó "volt ezelőtt ötven évvel az, hogy a nők élére mertek állani egy ilyen irányú mozgalomnak. Azután Schloesing lelkész úr tartott igen szép prédikációt. Orgonajáték és művészi karének adott keretet a szép ünnepélynek. Másnap reggel kezdődött meg a közgyűlés. A „Salle des Conferences“ igen szépen fel volt díszítve a képviselt 22 nemzet zászlóival és egy óriási svájci zászlóval felette a csillaggal. Imával nyitották meg a gyűlést, majd a delegátusokat egyenként névszerint felszólították, így mutatva be őket a gyűlés tagjainak. A pénztárosnő jelentéséből örömmel vettük tudo­másul, hogy a Studer-Steinhäuslin alap lehetővé tette a külföldi propaganda intenzívvé tételét. Nagy hálával tartozik az egyesület Jeanrenaud kisasszonynak, aki 45.000 fr.-t hagyományozott az egyesületnek. Sajnos, ez évben 4.000 fr. a deficit. A levelező akció, amely a távoli országok kiküldöttei útiköltségének fedezésére fordíttatott, igen szép eredménnyel járt. Délután Curchod asszony az egyesület 50 éves munkáját méltányolta szívhez szóló tartalmas szép beszédben. A tea után két érdekes előadást hallottunk egy és ugyanazon témáról. „A fiatal lány szerepe a családi életben.“ Az elsőt Frau v. Pilling tartotta néme­tül, a másikat Krug asszony franciául. Mindegyik szomorúan konstatálta a családi élet csődjét és ezt egyrészt gazdasági okokra vezeti vissza — (lakáshiány, az anya kénytelen családját és otthonát elhanyagolva munkát vállalni) — főként azonban az erkölcsi felfogás általános meglazulásának tulajdonítja. Ma nincs tekin­télye a szülőknek és nincs a családtagokban egymás iránt felelősségteljes szeretet. Elszegényedett az embe­riség lelkileg. Ha a külső szórakozásoknak kell táplálni a család belső életét, akkor nincs bensőséges családi élet. Ha a házastársak hűsége és a gyermekek szülő tisztelete nem Istenen keresztül történik, akkor széthul­lik a családi élet és ezt elsősorban a fiatal lány érzi meg, akinek a családi életben kell gyökereznie. Más­ként elragadják a külsőségek s az érzékeik, nem tud­nak nélkülözni, lemondani. Benső tanácstalanságban sivár lelki életet élnek, sehol sincs gyökerük, tehetetle­nek, nincs semmi, amiben támaszt találhatnának. Ha pedig zsák-utcába jutnak, képtelenek a következménye­ket elviselni s a felelősséget vállalni. Jön az öngyilkos­ság, vagy legalább is a játék ezzel a gondolattal. Hogyan lehetne ezeken a bajokon, amelyek az egész művelt világban jelentkeznek segíteni? Érezzék a házastársak és a szülők és gyermekek, hogy Istenben élnek együtt. Ha Isten parancsa jut érvényre a család­ban, akkor megint erkölcsössé válik a családi élet a keresztyén rend és erkölcs templomává. Legyen meg mindegyik családnak a maga tradíciója. A szülőknek joga és kötelessége a nevelés. De ez a feladat első­sorban az anyák illeti meg. Felelősség teljes szeretete nevelje a lányát az anya, tanítsa meg őt meglátni hol és mit segíthet. Ne tartsák távol a család gondjaitól se, dolgoztassák a háztartásban. Legyenek apró mindennapi kötelességei. A leányt céltudatosan kell a családban asszonnyá nevelni. Nehezen válik az ember önmagához hűtlenné, amilyen a lány: olyan lesz az asszony. Az asszony a felelős a család erkölcsiségéért, a családi nívóért. Nehéz feladat a modern anya feladata, lépést kell tartania a gyermeke korával, hogy vezethesse őt. Örömöt és üdülést adjon az anya az otthonban és örüljön neki, hogy a mai fiatalság már vágyódik erre. Segítse az anyát az a tudat, hogy Isten áll felette, ha pedig Isten uralkodik a családban, akkor a fiatal lány­nak megadtuk a legtöbbet, amit csak adhatunk neki. A francia előadó ostorozta a könnyelmű válást és a fiatal házasok gyermektől való félelmét. Kifejtette, hogy a fiatal lányokat rá kell nevelni az anyaságra. Mindkét előadást négy tetszéssel fogadták. A nap fénypontja azonban az esti ünnepélyes diszülés volt, ahol képviselve volt Neuchátel városa, a svájci egyházak, a nemzetek szövetsége. (Völkerbund). A különböző országok nemzeti szövetségeinek elnökei ezen az estén adták le beszámolóikat. Közben szép zeneszámok gyönyörködtették a hallgatóságot. Tíz órakor a hivatalos kiküldöttek számára fényes estélyt adtak a neucháteli barátnők a Palais Rougemont Versaillera emlékeztető pazarfényü termeiben. Fiatal lányok festői népviseletükben énekkel fogadták a nagy­számú társaságot. A díszesen terített asztaloknál alkalma nyílt a sokféle nemzetiségű barátnőnek egymással köze­lebbről is megismerkedni. Junius 2-án Hahn kisasszony tartotta meg elő­adását az otthonok és elhelyező irodák, valamint pálya­udvari munkakör vezetőinek kiképzését illetőleg. 3—10 napos tartó kurzusokat proponál, mert hiába minden jóakarat szaktudás nélkül. Közös ebéd után két órakor autókirándulást tet­tünk. Gyönyörű utunk volt a neucháteli tó partján le Grandsonig, ahol megtekintettük a „Maison Vandoise d’ éducation“-t. Visszamaradt, gyenge tehetségű degene­­rált gyermekek iskolája ez. Fekvését a legelegánsabb nevelő-intézet is megirigyelhetné. Óriási kerttel gyönyörű kilátással, napos, egészséges helyen fekszik a hegy­oldalban. Az épület maga is új, modern, higiénikus, igen csinos berendezéssel, ragyogó tisztaságban. 50 kisebb-nagyobb lányt nevelnek itt. A tanítónők mun­kája óriási, hiszen sok esetben egy év kell arra, hogy egy gyermek megtanulja a ceruzát megfogni, vagy az ábc-t megismerni. Sokat foglalkoztatják őket a kertben és szép eredményt értek el a szövés terén is. Boldogan mesélte el egyik tanítónő, hogy azok közül a lányok közül, akik ittléte alatt kikerültek az életbe, a fele megmaradt a jó utón. A másik fele sajnos, elzüllik. Innét a gyönyörű grandsoni kastély megtekintésére siettünk, ahol a háziúr de Blonay és felesége fogadtak bennünket. Genfi tartózkodásukat megszakítva siettek haza, hogy a barátnőknek megnyithassák termeiket. Amig a személyzet a teát és különféle frissítőket fel­szolgálta, megtekinthettük az értékes gobelinekkel, festményekkel telt kastélyt. Az idősebb dámák pedig a kandallók mellé húzódva teázgatnak, mert a hirtelen jött jeges zápor miatt jól esik nekik egy kis meleg. Fél kilenckor vetített képes előadást tartott Wavre kisasszony a Burean Central helyettes elnöke az egye­sület munkáiról. Másnap a különféle administrativ ügyek letárgya­­lása után megbeszélések következtek. Majd a záró ima étán szétoszlottak az egybegyűltek, hogy az itt hallot­takból új erőt merítve friss kedvvel induljanak neki a szép munkának. Isten áldását kérjük minden egyes tagra és munkájára. Abendorffné Kis Ilona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom