Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-07 / 32. szám

134. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. nélkül. Nagykanizsa, Erdőcsokonya, Visonta, Görgeteg a múlt húsvéti ünnepkörben már fogadott is legátust. Az egyházmegyei iratterjesztésre vonaikozolag a Hit és Szolgálat Mozgalmát kérik meg, hogy egységes kézzel, a kolportőrök megválasztásával, helyes teiulet­­beosztással irányítsa azt. A kolportőrök előzetesen az egyházmegye esperesétől kötelesek engedélyt kérni. Dr. Bene Kálmán csurgói ref. reálgimnaziumi igazgató szerkesztésében Csurgón megjelenő „Belso­­somogy“ c. hetilapnak az egyházmegyei élettel leendő összeforrását, illetve kooperálását célzó teivet az eite­­kezlet örömmel üdvözli. A „Keresztyén Család Naptárának a somogyiak részére ’’Belsősomogyi Keresztyén Családok Naptára címen való megjelenésének tervét az értekezlet elejti. Több aktuális egyházi ügy megvitatása, illetve a nyári egyházmegyei gyűlésre való előkészítése után az értekezlet délután fél egykor véget ért. farkas István értekezleti jegyző. Á tatai ref. egyházmegye közgyűlése. A tatai ref. egyházmegye lelkészi kara jul. 19-én tartotta lelkészgyámoldai, belmissziói és lelkészértekez­­leti közgyűlését. Az elsőn a lelkészgyámoldai alapszabá­lyokon eszközölt, a viszonyoknak megfelelő változtatá­sokat Vörös János naszályi lelkész indítványára. A bel­missziói gyűlésen Bardth József előadó javaslatai alap­ján megállapodtunk a belmissziói jelentő ivek kitöltésé­ben, elhatároztuk a kisköri értekezletek tartását, mely eredményezheti: hogy az összejövetelek alkalmával ab­ban a gyülekezetben, ahol összejövünk idegen lelkészek is szólhassanak a gyülekezete.^^ Híveinket abból a dermesztő álomból, melyben szende­regnek felébresszük és egyházunkhoz, hitünkhöz való ragaszkodásra, öntudatos református keresztyénekké ne­­veljük. A lelkészértekezleti gyűlésen nélkülöznünk kellett Czegledy Sándor egyházker. főjegyző, szeretett elnökün­ket ki betegsege miatt nem lehetett jelen, hanem fel­kérte az elnöki teendők ellátására Löké Károly érdemes esperesünket, ki a tőle megszokott, nagy gyakorlati ér­zékre valló beszedevel nyitotta meg a gyűlést, Mikos Lajos ahitatanak befejezése után. Az a rövid bibliai el­mélkedés, melyet nevezett lelkésztársunk tartott, szivünk­höz szolt hogy miként kell kimagaslanunk, nekünk lel­készeknek, kiket a hegyen épített városhoz és a meg­­gyujtott gyertyához hasonlított. Győry Elemér theol pr„; a ”Pr?Paga,tlv keresztyénségről“ tartott nagy tudásra vällo előadást, beszédjét kapcsolatba hozva a belmisz­­szioi értekezleten elhangzottakkal. Igazán jól esik egy­házmegyénk lelkészi karának, hogy ő, bár a theol. ta­nai sag elhívta őt körünkből, mégis szívesen szakít időt arra’ ”,°?y kozöttünk megjelenve épen a ránk legfonto­­säbb dolgokban bennünket ébresztő előadásaival gyö­nyörködtessen. Az idő rövidsége miatt el kellett hagy­nunk Banyay Lajos tatabányai lelkésztársunk előadását melyet az anyaszen tégy ház fogalmáról igért megtartani! Reméljük, hogy előadását, ha most nem hallgathattuk is meg, a jövőben még élvezhetjük majd. Süvegh István kocsi lelkesztársunk előadta a ref. nagygyűlés határozatait s öröm töltötte el mindnyájunk lelkét ezen gyűlés nagy sikere felett. Az értekezlet pénz és könyv­tári ügyeinek elintézése után Bányay Lajos imájával buzgó enekles után a gyűlés véget ért. Délután szám JZÍfnS1 es ? köy,e,tkfző unaPi egyhm. gyűlés fontosabb ügyeinek megbeszelesere bizalmas értekezlet volt. Jul. 20-án reggel 9 órakor vette kezdetét az egyhm. közgyűlés, melyet esperesünk áhitatos imája után Szabó György ehm. gondnok nyitott meg tartalmas beszéddel. Kiemelkedő pontja volt a gyűlés tárgysorozatának az esperesi jelentés, melyben érdemes esperesünk bizonysá­got tett arról, hogy anyaszentegyházunk érdekeit tartja szem előtt. Nyílt egyenességgel, bátor őszinteséggel tarta elő minden sérelmünket, amelyek segélyeink nem törvé­nyes összegben folyósításával egyházunkat es iskoláin­kat érték, továbbá azon beavatkozásokat, melyeket vi­lági hatóságok eszközölnek különösen iskolaügyeinkbe. ö Nem volt egyházi életünknek olyan mozzanata, amelyet esperesi jelentés ne érintett volna. Úgy ez, mint a gyűlés tárgyainak túlnyomó része Besse Lajos főjegyző referádái alapján nyert elintézést.^ Megtettük minden pontnál az egyházi fokozatos hatósághoz való indokolt felterjesztést. Kelemen Béla, megválasztott uj tanácsbiró letette a hivatalos esküt. A tanítói választá­sok a kisigmándi és neszmélyi lelkészválasztasok meg­erősítést nyertek. Adás-vételi, haszonbérszerzodesek építkezési ügyek stb. engedélyeztettek. Kiskecskéd-pusztat, mint szórványt a dadi lelkész gondozására bízta a köz­gyűlés és több ehhez hasonló folyó ügyet intéztünk el. Az 53 pontból álló tárgysorozatot, hogy a delelő t fo­lyamán letárgyalhattuk, annak a jól bevált gyakorlatnak volt az eredménye, hogy előző napon minden fontosán üo'yet előre megbeszéltünk. Délután két közigazgatasi és egv fegyelmi bírósági ügyet tárgyaltunk, amely al­kalommal a megfellebbezett ácsi kántortanítoi es a császári lelkészválasztást a bíróság megerősítette, a vá­lasztás idejében volt császári helyettes lelkészt pedig a császári lelkészválasztásba való helytelen be eavatko­­zása miatt, rosszalásra ítélte. .Vajha .a Jfjkesz^ kar mrn­­meito a mi ref. keresztyénségünkhöz az az eljárás, amelyet sokan a választások alkalmával követnek Tudósító. (í>% £ könyvismertetés H Értesítő ismertetés. A dunántúli ref. egyház­­kerület pápai Nőnevelő-intézetének ez idei (XXVI.) ér­tesítője dr. Kőrös Endre igazgató gondos szerkesztésé­­ben jelent meg. Az értesítő lelkes megemlékezéssel kez­dődik, melyet az igazgató az évzáró ünnepélyen mon­­, fj. az ^n^zet fennálásának 25. évfordulója alkalmá­ból. Visszaidézi az intézet nagynevű alapítójának, László Józsefnek alakját, találó szavakkal rajzolván az ő kál­vinista és magyar eszmékért lelkesülni tudó, tettre kész jellemet. Hálás szavakkal emlékezik meg azokról a na­gyokról is, akik az alapító eszméjét siettek testbe öl­töztetni és pedig: Tisza Kálmán, Hegedűs Sándor, Tisza Istvmi gróf főgondnokok; Antal Gábor püspök és Czike Lajos főisk. gondnok. A Nőnevelő jelenlegi alkotó ré- QZGrV ,p, Tanítónőképző-intézet. 2. Gyakorló elemi iskola. . Polgári leányiskola. 4. Internátus. A polgári leány­iskolának alapításától (1902) kezdve mostanáig 3935, a |anbónőképzőnek pedig 2613 beiratkozott növendéke volt Tanítónői oklevelet kiadott az intézet 550-et, kán­­torkepesítő oklevelet 110-et. Az intézet kormányzata (Egyetemes konvent, Egy­­hazkerületi főhatósága, Igazgató-tanács, Gazdasági ta­nács) után gyászkeretben az idei veszteségekről emlék­szik meg. Itt találjuk elsősorban Kis József nevét, ki nemcsak pápai lelkész-esperes, hanem az intézet vallás­­tanai a is volt 14 éven át; továbbá Darányi Ignác tiszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom