Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-03 / 27. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1927 julius 3. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ............................................................ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .......................................................... ■........................................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ...................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐFÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Mit mondanak az emberek? Mindenki emlékezik rá, milyen boldoggá tette őt ifjúkori buzgóságában az első dicséret, amelyben az emberek részesítették. És azt is tudja mindenki, milyen cstiggesztő hatása volt a meg nem érdemelt ócsárlásnak. Az ilyen ócsárlás eleinte éjjel-nappal fordulta a lelkünket. Rosszul is esik, ha valamit hallunk róla, hogy mit mondanak az emberek, de kiváncsiak is vagyunk rá. Az önbecsülésünk aszerint emelkedik vagy száll alá, amit mondanak, vagy éppen Írnak rólunk. Ez az ingadozás azonban elrabolja nyugalmunkat és erőnket. Végül is — úgy gondoljuk — a legjobb, ha egészen bezárjuk fülünket és megyünk a magunk útján. S ezzel rátérünk a balga önfejűség útjára. Kemények és gőgösek leszünk. Észrevétlenül oda jutunk, hogy magunkat csalhatatlanoknak tartjuk s ez által elveszítünk sok áldott alkalmat arra, hogy az emberekre hatást gyakoroljunk Éppen olyan rossz, ha megvetői, mint ha szolgái vagyunk az emberek véleményének. Mert mindakettő hamis függés, ami hozzánk, mint Isten szabad szolgáihoz, nem illik. Az emberek Ítéletei is hozzátartoznak a valóságokhoz, amelyek által Isten beszél hozzánk s amelyek fölött úrnak kell lennünk és amelyeket hasznunkra kell fordítanunk, ahelyett, hogy hajlonganánk előttük, vagy elmenekülnénk előlük. Legyen bátorságunk hinni, hogy Isten az emberek Ítélete — különösen a kedvezőtlen Ítélet — által mondani akar nekünk valamit. Lelkiismeretünk majd ki fogja választani a sokszor zavaros hangokból, mit akar Isten nekünk mondani. Persze nem mindig kellemes ezt hallani, mint Isten szavát általában, de előbb jutunk, ha ellenére figyelmezünk rá. Mert a mi ó-emberünk hiúságának — amely tulajdonképpen az említett kétféle hamis függésnek közös alapja — ez által igazi szenvedést okozunk: gyógyítjuk magunkban azokat a beteg helyeket, amelyekre Isten az emberek gáncsoló szavában az ujját rátette, s amellett megmenekülünk attól a balgaságtól, hogy gyűlöljük ócsárlóinkat, akik által Isten áldani és nevelni akar bennünket. b. A. Püspöklátogatás Belsősomogyban. VII. Bosznay Sándor vendégszerető házánál Püspök úr csak félig fogadhatta el az ebédet, mert elhatározta, hogy a kisbajomi híveket is meglátogatja és nekik istenitiszteletet tart. U. i. a múlt évben a püspöki látogatást Kisbajom meglátogatása előtt kellett megszakítania betegsége miatt. Egy órai ottartózkodás és istenitisztelet után Püspök úr visszahajtatott Csökölybe, hol mire megérkezett, d. u. 5 órára, a templomot zsúfolásig megtöltötte a helybeli gyülekezet és vidékéről átjött hívek nagy serege. Bosznay Sándor lelkész igen szép vallásos ünnepélyt készített elő, melynek a helyi szereplőkön és a vitéz Szalóky Lajos kántortanító szakavatott vezetése alatt működő énekkar éneklésén kívül kiemelkedő pontjai voltak Püspök úr magvas előadása a biblia értékéről, fokozatos terjedéséről és a bibliaolvasás nagy fontosságáról, továbbá Németh Károly egyházmegyei aljegyző frappáns bibliamagyarázata és Szabó József rinyakovácsi lelkész zárószavai. Az éjszakát Püspök úr Csökölyben Bosznayék vendégszerető házánál töltötte. Május 27-ikén reggel 8 órakor hagyta el Püspök úr a somogyszentimrei gazdasági iskola négyes fogatán Csökölyt s indult Kisasszond felé. Gige határán Bohenszky Adolf jegyző üdvözölte nagyszámú közönség élén. Az üdvözlés után lovasbandérium-kisérettel Gigébe vonult Püspök úr, hol a templom előtt Sárosy István gigei lelkész köszöntötte. A népviseletbe öltözött gigei leányok és menyecskék valósággal megrohamozták Püspök úr kocsiját s virágzáport zúdítottak reá. Jóllehet Gige csak átvonulási hely volt, Püspök úr megállította kocsiját s a gigei templomban áhitatos könyörgést tartott. Mintegy félórai ittidőzés után Püspök úr kíséretével elindúlt Kisasszond felé. A járás határán Stefaics Pál főbíró üdvözli újra Püspök urat és fogadja Sárközy György ny. főispán társaságában, ugyancsak itt köszöntötte Szomajom község nevében Hekinger Sándor községi főjegyző. Hosszú kocsisortól és lovasbandériumtól kisérve érkezett Püspök úr Kisasszondra, hol, mint az egész útvonalon, diadalkapuk alatt áthaladva a templom előtt Harangozó Nagy Sándor üdvözölte gyülekezete és a berendelt gyülekezetek (Kiskorpád, Kaposszentbenedek, Szomajom) nevében. A templom előtt elhelyezkedő tömegben egy öreg bácsi vonta magára a figyelmet, Dakos István, aki a püspöklátogatásra egy magy nemzeti színű lobogót készített 60 pengőért, hogy — mint maga mondotta — azzal üdvözölje Püspök urat s így juttassa kifejezésre szeretetét, mert szóval nem tudná elmondani, ami a szivében él. Megérkezés után Püspök úr rögtön felöltötte papi ruháját és istenitiszteletet tartott. Somogyi György szomajomi lelkész imája után Józsué XXIV20 alapján szólott a gyülekezethez. Istenitisztelet végeztével küldöttségeket fogadott, a tanítói kar ragaszkodó szeretetének Józanágh Zsigmond kaposszentbenedeki tanító adott kifejezést, az ifjúság és a levente-csapatok nevében Nagy János kaposszentbenedeki levente-ifjú mondott lendületes beszédet. Majd a berendelt egyházakkal, illetve ezek presbitériumaival megtartotta a generalis visitatiót. Az ide berendelt gyülekezetekben nincs különösebb baj, sőt Kaposszentbenedeken nagyon szép munkáról győződött meg Püspök úr részben a beküldött jegyzőkönyv
