Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-11-21 / 47. szám

1926 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 203. oldal. heteden, a lelki kényszernek engedőnek azonban ez könnyű lesz. Czeglédy Sándor hatalmas lendületű beszéde kö­vetkezett a sáfárságról. A legkülönbözőbb oldalról tá­madások érik egyházunkat. Szükség van a Hit és Szol­gálat mozgalmára, hogy ez a mozgalom tízezrek szava, egy egész tábor szava legyen. Egyházunk talpraállását mitől várjuk? Talán sírni fognának, ha 500 esztendő múlva csak református temetők lennének Somogybán ! ? Egyesülnünk kell a Hit és Szolgálat társaságában, amely a sáfárok társasága s a támadásokkal szemben jelszava: gyűlölködő szót vissza nem adni, hanem ehelyett mindig gyarapítani a belső erőt. Minden, amim van, az Istené s a javaimnak én nem birtokosa, hanem sáfára vagyok és áldoznom kell javaimból ama mennyei gazdának. Aki a mozgalom vezérkarába helyet akar foglalni, a jövödelme 10 százalékát kell felajánlani; a tagok pedig egy százalékot fizetnek. Tildy Zoltán a szárnyaló betűnek, a sajtónak fon­tosságáról értekezett pompás okfejtéssel. Rámutatott a szekták első helyen álló sajtómunkásságára. Egyenesen a reformáció adta az emberek kezébe a sajtó fegyverét s éppen nekünk kell fokozottabb mértékben ezt forgatnunk. Az egyház őrállóinak vigyázniok kell, hogy a rom­boló, az ártalmas sajtótermékek a hívek kezébe ne jus­sanak. Ha tudunk jó vetőmagot ajánlani a népünknek, tudjunk jó sajtótermékeket is! A Hit és Szolgálat sajtója a szárnyaló Igével akarja táplálni a lelkeket s fellendí­teni a hitéletet. Ne legyen ref. család, amelyiknek asz­taláról e sajtótermékek hiányoznának! Töltéssy Zoltán nyomatékosan mutatott rá az ifjú­sággal való munkának kimondhatatlanul fontos és égető kérdésére. E munka jelentőségét legjobban felismerték a szekták. A mi egyházunk életéből éppen a fiatal em­berek hiányoznak leginkább- Foglalkozni kell velük, mert az egyházi munkában a legerősebb segédcsapatot az ifjúságból lehet megteremteni. Győrék József alsósegesdi, Németh Károly somogy­­szobi, Somogyi György szomajomi, Keresztes Gyula kaposmérői, Kovács József kapossztbenedeki, Kádár Lajos nagykanizsai lelkészek és Ütő Mihály csurgói reálgimn. tanár fűzték a gondolataikat a szőnyegen forgó kérdésekhez. Halka Sándor esperes mondott végül tartalmas záróbeszédet s tolmácsolta a bsomogyi egyházmegye köszönetét a megjelent illusztris vendégeknek. Ugyan­csak ő mondott buzgó berekesztő imádságot. Farkas István. VEGYESEK @@©®©@®©©©®g)@© — Jókai Eszter emléke. Jókai Mór nővérének Jókai Eszternek emlékére a pápai Jókai-kör folyó hó 20-án emlékünnepélyt rendez, melyen a szellemi képességeivel és szivjóságáváj kiemelkedő nagyasszony emlékét óhajtja felújítani. Az emlékünnepélyen képviselteti magát a Kis­faludy és Petőfi Társaság is. Az emlékbeszédet dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök, a pápai Jókai-kör elnöke tartja, a sírra pedig a Kisfaludy Társaság nevében Hegedűs Lóránt, a Petőfi Társaság nevében Hegedűs Sándor s a pápai Jókai-kör nevében dr. Kőrös Endre helyeznek el egy-egy koszorút. Az emlékünnepéllyel kapcsolatban előadást tart Hegedűs Lóránt: Görgei, Kossuth és Széchenyi a világ­háború megvilágításában cimmel. — Egyházmegyei gondnok-beiktató ünnepély. A mezőföldi egyházmegye folyó hó 17-én iktatta be az egy­házmegye és Székesfehérvár közönségének nagymérvű érdeklődése mellett újonnan választott gondnokát Lipcsey Lajos urat. A beiktató ünnepélyen az egyházkerület nevében főtiszteletü püspök ur üdvözölte az uj gondnokot A beiktató ünnepély után a mezőföldi egyházmegye presbiteri értekez­letet tartott, amely értekezleten főtiszteletü dr. Antal Géza püspök ur és dr. Szász Károly egyházkerületi tanácsbiró ur tartottak előadást. Úgy az ünnepély, mint a presbiteri kon­ferencia lefolyásáról lapunk legközelebbi számában részletes tudósítást hozunk. — Gartsik Nagysallai István a császári ref. egy­háznak majdnem 30 évig volt lelkésze, a tatai egyház­megye tanácsbirája, egyházkerületi képviselő súlyos beteg­ség után november 11-én 60 éves korában meghalt. Teme­tése mult vasárnap délután ment végbe igen" nagyszámú résztvevő jelenlétében. A szomszédos községekből is igen sokan elkísérték utolsó útjára. A nagy tömeg a templomban el sem fért s ezért az udvaron ment végbe a gyásszertartás, amelyet Süvegh István kocsi lelkész végzett. Megragadó beszédben méltatta érdemeit, s vigasztalta a gyászbaborult családot és gyülekezetét. A sírnál Mikos Lajos dadi lelkész és Magyarády Dénes h.-lelkész szólott a búcsúzokhoz. Az énekkar Tóth Béla tanító vezetése mellett alkalmi gyász­énekeket énekelt. — Lelkész-meghívás. A nyugdíjazás folytán meg­üresedett velencei ref. egyház Vályi Miklós székesfehérvári hitoktató-lelkészt, főiskolánk volt jeles növendékét hívta meg lelkipásztorának. — Dr. Kőrös Endre tanker, kir. tanítóképző-intézeti főigazgató kitüntetése alkalmából Pápa város vezetősége november 14-én ünnepi vacsorát rendezett, melyen számos felköszöntő hangzott el. Dr. Antal Géza püspök táviratilag mentette ki távolmaradását. — A decemberi lelkészképesítő-vizsga idejét főt. Püspök ur dec. 16, 17. napjaira tűzte ki. — A Bátorkeszí István emlékét megörökítő vesz­prémi ünnepélyen Nagy Lajos szentantalfai ág. h. ev. lel­kész és zalai esperes szép beszédben áldozott a gályarab emlékének, beszédéből Demjén Márton veszprémi lelkész, a lelkes gyorsíró szívessége folytán közöljük a befejezést : „Mi magyarok vagyunk és hitünk mellett a magyar nemzet boldogságáért küzdünk és türünk. És ha a magyar nemzet azt kívánja, hogy a testvéri összetartás mellett a magyar összetartást ápoljuk szélesebb körben is, ez arra készt ben­nünket, hogy tűrni is tudjunk és tűrni akarjunk. Ha a gálya­rab papok utódait és a magyar szabadsághős apák utódait valaki bántja, akkor a magyar nemzetnek jövendő remény­virágait tépi le. Ha volt valamikor a két testvér egyház között összetartás, hát kell lenni a jövőben. Ezt kívánja a magyar nemzet, a nemzet szomorú sorsa, de ezt kívánja a magyar jövendő, hogy ne csüggedjünk el és törekedjünk a boldogabb jövő felé. Elhoztam egyházmegyénk, főpásztorunk üdvözletét, ki e testvér egyházkererület élő nagy püspöké­vel odaadó barátságot kötött, és nekem is sok jó, ismerő­söm és barátom van a református egyházban. És mikor szivemet áthatja ez ünnepség meleg, tiszta szelleme, azt mondom, hogyha valamikor vétkeztem a testvér ref. egyház­nak hitágazatát megvalló és a világgal megalkudni nem tudó szelleme ellen: itt Bátorkeszi István szelleme előtt engedelmet kérek, tovább, veletek együtt haladok. Csak egy kis egyházmegyének hozhatom el üdvözletét, de ez a test­véri egyetértésnek meleg szeretetét hozta ide. Abban az el­határozásban, melyet testvéreim hangoztattak, továbbra is együtt működünk örömben, bánatban, ha kell a halálban a vérpadon, de mindig Krisztusért, a hitért, a szabadságért és a hazáért — Ámen! — A csurgói ref. reálgimnázium internátusi épít­kezésekre segélyt s egyben az alsóbb osztályok párhuzamo­sításának engedélyezését kérte. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium fedezet hiányában az iskolafenntartó mindkét irányú kérését, melyeket az egyházkerületi és konventi elnökség is melegen pártoltak, elutasította, dacára annak, hogy a csurgói reálgimnázium internátusának céljaira a kultuszminisztérium a háború előtt nagyobb mérvű segélyt helyezett kilátásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom