Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-21 / 47. szám
1926 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 203. oldal. heteden, a lelki kényszernek engedőnek azonban ez könnyű lesz. Czeglédy Sándor hatalmas lendületű beszéde következett a sáfárságról. A legkülönbözőbb oldalról támadások érik egyházunkat. Szükség van a Hit és Szolgálat mozgalmára, hogy ez a mozgalom tízezrek szava, egy egész tábor szava legyen. Egyházunk talpraállását mitől várjuk? Talán sírni fognának, ha 500 esztendő múlva csak református temetők lennének Somogybán ! ? Egyesülnünk kell a Hit és Szolgálat társaságában, amely a sáfárok társasága s a támadásokkal szemben jelszava: gyűlölködő szót vissza nem adni, hanem ehelyett mindig gyarapítani a belső erőt. Minden, amim van, az Istené s a javaimnak én nem birtokosa, hanem sáfára vagyok és áldoznom kell javaimból ama mennyei gazdának. Aki a mozgalom vezérkarába helyet akar foglalni, a jövödelme 10 százalékát kell felajánlani; a tagok pedig egy százalékot fizetnek. Tildy Zoltán a szárnyaló betűnek, a sajtónak fontosságáról értekezett pompás okfejtéssel. Rámutatott a szekták első helyen álló sajtómunkásságára. Egyenesen a reformáció adta az emberek kezébe a sajtó fegyverét s éppen nekünk kell fokozottabb mértékben ezt forgatnunk. Az egyház őrállóinak vigyázniok kell, hogy a romboló, az ártalmas sajtótermékek a hívek kezébe ne jussanak. Ha tudunk jó vetőmagot ajánlani a népünknek, tudjunk jó sajtótermékeket is! A Hit és Szolgálat sajtója a szárnyaló Igével akarja táplálni a lelkeket s fellendíteni a hitéletet. Ne legyen ref. család, amelyiknek asztaláról e sajtótermékek hiányoznának! Töltéssy Zoltán nyomatékosan mutatott rá az ifjúsággal való munkának kimondhatatlanul fontos és égető kérdésére. E munka jelentőségét legjobban felismerték a szekták. A mi egyházunk életéből éppen a fiatal emberek hiányoznak leginkább- Foglalkozni kell velük, mert az egyházi munkában a legerősebb segédcsapatot az ifjúságból lehet megteremteni. Győrék József alsósegesdi, Németh Károly somogyszobi, Somogyi György szomajomi, Keresztes Gyula kaposmérői, Kovács József kapossztbenedeki, Kádár Lajos nagykanizsai lelkészek és Ütő Mihály csurgói reálgimn. tanár fűzték a gondolataikat a szőnyegen forgó kérdésekhez. Halka Sándor esperes mondott végül tartalmas záróbeszédet s tolmácsolta a bsomogyi egyházmegye köszönetét a megjelent illusztris vendégeknek. Ugyancsak ő mondott buzgó berekesztő imádságot. Farkas István. VEGYESEK @@©®©@®©©©®g)@© — Jókai Eszter emléke. Jókai Mór nővérének Jókai Eszternek emlékére a pápai Jókai-kör folyó hó 20-án emlékünnepélyt rendez, melyen a szellemi képességeivel és szivjóságáváj kiemelkedő nagyasszony emlékét óhajtja felújítani. Az emlékünnepélyen képviselteti magát a Kisfaludy és Petőfi Társaság is. Az emlékbeszédet dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök, a pápai Jókai-kör elnöke tartja, a sírra pedig a Kisfaludy Társaság nevében Hegedűs Lóránt, a Petőfi Társaság nevében Hegedűs Sándor s a pápai Jókai-kör nevében dr. Kőrös Endre helyeznek el egy-egy koszorút. Az emlékünnepéllyel kapcsolatban előadást tart Hegedűs Lóránt: Görgei, Kossuth és Széchenyi a világháború megvilágításában cimmel. — Egyházmegyei gondnok-beiktató ünnepély. A mezőföldi egyházmegye folyó hó 17-én iktatta be az egyházmegye és Székesfehérvár közönségének nagymérvű érdeklődése mellett újonnan választott gondnokát Lipcsey Lajos urat. A beiktató ünnepélyen az egyházkerület nevében főtiszteletü püspök ur üdvözölte az uj gondnokot A beiktató ünnepély után a mezőföldi egyházmegye presbiteri értekezletet tartott, amely értekezleten főtiszteletü dr. Antal Géza püspök ur és dr. Szász Károly egyházkerületi tanácsbiró ur tartottak előadást. Úgy az ünnepély, mint a presbiteri konferencia lefolyásáról lapunk legközelebbi számában részletes tudósítást hozunk. — Gartsik Nagysallai István a császári ref. egyháznak majdnem 30 évig volt lelkésze, a tatai egyházmegye tanácsbirája, egyházkerületi képviselő súlyos betegség után november 11-én 60 éves korában meghalt. Temetése mult vasárnap délután ment végbe igen" nagyszámú résztvevő jelenlétében. A szomszédos községekből is igen sokan elkísérték utolsó útjára. A nagy tömeg a templomban el sem fért s ezért az udvaron ment végbe a gyásszertartás, amelyet Süvegh István kocsi lelkész végzett. Megragadó beszédben méltatta érdemeit, s vigasztalta a gyászbaborult családot és gyülekezetét. A sírnál Mikos Lajos dadi lelkész és Magyarády Dénes h.-lelkész szólott a búcsúzokhoz. Az énekkar Tóth Béla tanító vezetése mellett alkalmi gyászénekeket énekelt. — Lelkész-meghívás. A nyugdíjazás folytán megüresedett velencei ref. egyház Vályi Miklós székesfehérvári hitoktató-lelkészt, főiskolánk volt jeles növendékét hívta meg lelkipásztorának. — Dr. Kőrös Endre tanker, kir. tanítóképző-intézeti főigazgató kitüntetése alkalmából Pápa város vezetősége november 14-én ünnepi vacsorát rendezett, melyen számos felköszöntő hangzott el. Dr. Antal Géza püspök táviratilag mentette ki távolmaradását. — A decemberi lelkészképesítő-vizsga idejét főt. Püspök ur dec. 16, 17. napjaira tűzte ki. — A Bátorkeszí István emlékét megörökítő veszprémi ünnepélyen Nagy Lajos szentantalfai ág. h. ev. lelkész és zalai esperes szép beszédben áldozott a gályarab emlékének, beszédéből Demjén Márton veszprémi lelkész, a lelkes gyorsíró szívessége folytán közöljük a befejezést : „Mi magyarok vagyunk és hitünk mellett a magyar nemzet boldogságáért küzdünk és türünk. És ha a magyar nemzet azt kívánja, hogy a testvéri összetartás mellett a magyar összetartást ápoljuk szélesebb körben is, ez arra készt bennünket, hogy tűrni is tudjunk és tűrni akarjunk. Ha a gályarab papok utódait és a magyar szabadsághős apák utódait valaki bántja, akkor a magyar nemzetnek jövendő reményvirágait tépi le. Ha volt valamikor a két testvér egyház között összetartás, hát kell lenni a jövőben. Ezt kívánja a magyar nemzet, a nemzet szomorú sorsa, de ezt kívánja a magyar jövendő, hogy ne csüggedjünk el és törekedjünk a boldogabb jövő felé. Elhoztam egyházmegyénk, főpásztorunk üdvözletét, ki e testvér egyházkererület élő nagy püspökével odaadó barátságot kötött, és nekem is sok jó, ismerősöm és barátom van a református egyházban. És mikor szivemet áthatja ez ünnepség meleg, tiszta szelleme, azt mondom, hogyha valamikor vétkeztem a testvér ref. egyháznak hitágazatát megvalló és a világgal megalkudni nem tudó szelleme ellen: itt Bátorkeszi István szelleme előtt engedelmet kérek, tovább, veletek együtt haladok. Csak egy kis egyházmegyének hozhatom el üdvözletét, de ez a testvéri egyetértésnek meleg szeretetét hozta ide. Abban az elhatározásban, melyet testvéreim hangoztattak, továbbra is együtt működünk örömben, bánatban, ha kell a halálban a vérpadon, de mindig Krisztusért, a hitért, a szabadságért és a hazáért — Ámen! — A csurgói ref. reálgimnázium internátusi építkezésekre segélyt s egyben az alsóbb osztályok párhuzamosításának engedélyezését kérte. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium fedezet hiányában az iskolafenntartó mindkét irányú kérését, melyeket az egyházkerületi és konventi elnökség is melegen pártoltak, elutasította, dacára annak, hogy a csurgói reálgimnázium internátusának céljaira a kultuszminisztérium a háború előtt nagyobb mérvű segélyt helyezett kilátásba.