Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-11 / 15. szám
Harminchetedik évfolyam. 15. szám, Pápa, 1926 április 11. DDNÄNTÜLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE *......................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ......................................................... ...................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- JOk FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. a Püspöklátogatás. Püspök urunk a püspöki szék elfoglalása után, a legszükségesebb más teendőket elvégezve, azonnal hozzá kezd a magyar református püspöki hivatás egyik legfontosabb, sokak szemében a legfontosabb munkakörének teljes erővel való betöltéséhez: e hónap 11-én megkezdi a belsősomogyi egyházmegye egyházközségeinek meglátogatását. Elődeink, a törvényalkotó zsinati atyák nagyon helyesen állapították meg a püspök kötelességei között a gyülekezetek meglátogatását. A modern, posta útján lebonyolított egyházi közigazgatás sok mindent kitünően elvégezhet, az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések fontos dolgokat intézhetnek, de aki az egyházi életet a maga valóságában akarja látni, annak bajait orvosolni, annak személyesen kell érintkeznie az egyháztagokkal. Ezért nagy szerepet töltenek be egyházi életünkben az esperesi és a püspöki egyházlátogatások. Az utolsó évtizedekben sok minden kédvezőtlen körülmény megakadályozta a püspöki egyházlátogatások rendszeres végzését. Antal Gábor püspök meglátogatta a belsősomogyi, a veszprémi és az őrségi egyházmegyéket, Németh István a világháború s a forradalmak miatt meg sem kezdhette e nemű tevékenységét. Ezért örvendünk nagy örvendezéssel, hogy az új Püspök mindjárt pályája kezdetén hozzá fog és kérjük Istent, hogy adjon neki erőt, hogy az összes egyházmegyéket végiglátogathassa. Nemcsak azért szükségesek e látogatások, hogy a tényeket megállapíthassák a vizsgálatot végzők, a tények ott vannak előttünk a maguk rideg valóságukban, ezeket ^ legtöbben ismerjük is. Tudjuk, hogy bajok vannak mindenfelé. De egész bizonyos, hogy örvendetes jeleket is láthatni; isten Lelke működik a gyülekezetekben, néhol nyilván, néhol titkosan. Ezeket a kedvező jelenségeket is észre kell venni. Szükség van intésre, feddésre, de szükség van bátorításra, lelkesítésre is. Szeretettel köszöntjük a püspökváró somogyi atyánkfiáit. Legyen ez az egy hónap a komoly önvizsgálat, az erőink tudatára való ébredés ideje. Lássa meg minden gyülekezet, hogy mik vagyunk jelenleg és mivé kell és lehet lennünk, ha elfogadjuk a Szent Lélek Isten csodálatos vezetését. Jusson eszünkbe, hogy református keresztyénnek lenni annyit jelent, mint megtisztulni bűneinktől, megtelni égi erőkkel és úgy küzdeni Isten felségjogaiért e világban. Pongrácz József. Presbiteri konferencia régi Komáromban. Csak a Duna hid választja el csonka országunktól régi Komáromot. Mégis sok Magyarnak olyan messze van a szomszédból is szülőföldje, a mi régi püspöki székhelyünk: Komárom. Most üres a püspök-lelkészi állás, ők oda át várnak, különösen szorongva várják a sokat emlegetett keleti Locarnót. Majd akkor más lesz ott is az erkölcs, ha a nemzeti, magyar lobogó ismét felrepül a városháza árbocaira. Addig is dolgoznak Istenbe vetett hittel, a boldogabb jövő várásával. * * * Ez a hit gyűjtötte össze az elszakított komáromi egyházmegye 200-nál több presbiterét március hó 25-én, akik ma sokkal inkább a lelkészek segítségei akarnak lenni, mint azelőtt. Új lelki reformációnak tüze csillog a mélytüzü, most szomorú nézésű szemekben, mikor felcsendül a 37. dicséret . . . Áhitatos csend . . . mikor Gyalókay László esperes Krisztus örök diadalát hirdeti s amikor az egyszerű, de gondolkozásában emelkedett lelkeket inti, bátorítja, kiemelve, hogy a presbiternek nemcsak anyagiakról, hanem lelkiekről is kötelessége ma fokozottabb mértékben gondoskodni. Fülöp Zsigmond komáromi presbiter kiemeli, hogy ma sokkal inkább kisértések, próbák alá van vetve a materializmus, a szocializmus és kommunizmus által a ref. nép, mint bármikor. Ha egy lélek rabja lesz az istentelen eszmének, nemcsak a lelkész, hanem minden presbiter felelős a lélekért. Hangsúlyozza, hogy reformátusnak lenni annyit jelent, mint jó magyarnak lenni, mert a református egyház történelme össze van forrva a magyar nemzet történelmével. * * * Galambos Zoltán lelkész a református egyház múltját az éjszakához hasonlítja, melynek elnyúlt árnyai ma is ráfeküsznek még sok lélekre, de ennek a múltnak évei máglyák tüzétől voltak fényesek. Idézi, hogy Komárom város Szentháromság terén megégették Száki Jánost, mert hitt Jézusban. A XVII. században Komáromból Aranyosra titokban mentek a hivek Ige hallgatására .. . Ma sok helyen úgy élnek az emberek a csillagos templomok mellett, mintha nem is lettek volna hitvalló őseik. Ma sok család vallás nélkül neveli gyermekeit. A materializmus ellen csak egy fegyver van: a bibliás hit. Ebből a hitből ragyog fel a hajnal világossága, melynek követei az itt összejött presbiterek. * * * Dr. Kenessey Kálmán ehmegyei tanácsbiró a példaadó presbiterről szólt. A presbiter elöljáró, a presbiter pap is. Ha a presbiterek jó példával járnak a gyülekezet tagjai előtt, akkor a lelkész munkája, igehirdetése nem vész kárba. A Krisztustagadó presbiter nem lehet e
