Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

dunántúli Protestáns lap. 1926. 2. ötdal. r • - i I. kedhetett volha anrtyí eredménnyel, mint amennyivel dicsekedett. Más képet kellene mutatnia, más milyent is niütatria ma a keresztyén hitélet, ha az igehirdetés — beleértve úgy a prédikálást* míht a lelkipásztori evan­géliumi munkát, mely lényegében szintén igehirdetés — a reformációtól föl egészen napjainkig, a megkezdéshez és különösen magához az Isten igéjéhez méltó fokozatot ért volna el. így azonban: „a formális kultúra gyorsabban fej­lődött, mint az erkölcsi tartalom“. És igaza volt annak, aki midőn felhozták előtte, hogy ma az emberiség körülbelül mégis csak kulturáltabb, mint akár a refor­máció virágzása idejében, azt felelte: körül igen, de belül éppen nem. (Mi az igehirdetés?) Az igehirdetés problémái közül a legelső: mi tulajdonképen az igehirdetés? Misztikus papi funkció, mint p. u. a mise? Nem. Szónoklati, retorikai munka? Látszólag ehhez áll legközelebb, de lényegében egészen más. Tudományos katedrái professzió? Előadás? Ép­pen nem. Mi hát? Ravasz László korszakot alkotó Homiletikájában olvashatjuk ezt a találó megállapítást: az igehirdetés — prófétaság. A próféta ugyanis nem valami javasembert, jövendő­mondót, nem is beszélőt, hanem a legrégibb ótestamen­­tomi elnevezés szerint nézőt, látót jelent. A próféta olyan egyéniség, aki látja Isten törvényét, akaratát, kinyilat­koztatását, nemcsak világosan látja pedig, hanem arról nyilván tanúságot is tesz, szavával, beszédével és életé­vel, egész az élet feláldozásáig, mert ő egybe van forrva „élő Istenével, ki a legnagyobb érték, az egyetlen rea­litás lett ránézve“. A prófétai munka fő jellemvonása nem a vitatkozás, nem a cáfolat, nem a magyarázás, nem a tanítás, nem a fejtegetés, nem a tudományos levezetés, meghatározás, hanem a szemléltetés, mert a próféta egyszerűen rámutat a dolgokra, melyeket lát, mert látásában a dolgok igazságokká lesznek, s az igaz­ságok dolgokká. Szemlélteti szavával, munkájával, éle­tével azon isteni igazságokat, melyeket ő a legtisztábban lát, tehát legvilágosabban szemléltetni is képes. A prófé­taság se nem elmélet, se nem fényűzés, hanem isteni emeltyű, mely az életet egy fokkal magasabbra emeli. Az igehirdető „szívének legdrágább ügye az, ami­ről beszél és életének legszentebb pillanata az, amikor beszél“. Fenti szerző e röviden vázolt, kitűnő meghatáro­zásához még két dolgot tegyünk hozzá: — Ha az igehirdetői munkát tévesen úgy fogjuk fel, hogy az ünnepi, parádés szónoklatok tartásának egy életen át terjedő kötelezettsége: jaj nekünk, ennél rettenetesebb, meddőbb rabszolgamunka nem képzel­hető. De ha ez a munka saját lelkünk igazi hitéletének általános értékű, megfelelő formában nyilvánuló bizony­ságtétele, Isten akaratának rajtunk, a mi szavunkon és életünkön keresztül történő világos közlése: akkor a földi élet legszebb, legdicsőbb munkaköre. (Folyt, köv.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Hirdessen a Dunántúli Protestáns Lapban. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTT A kaposvári egyház köréből. Mint a Kaposvári Reformátusok Lapja legutóbbi számából olvassuk a kaposvári egyház a megkezdett jó munkát sikerrel és áldásosán folytatja. Meglátogatták a gyülekezetei nov. 22-én dr. Antal Géza püspök úr, amely látogatásról lapunk egyik előző számában már hirt adtunk. Püspök uron kivül jártak itt; mint vendég­szónokok: Dr. Sebestyén Jenő bpesti theol. tanár, Töl­tési Zoltán a Holland-Magyar Bizottság lelkésze, Peti Lőrinc tb. esperes, Vargha Géza pestszentlőrinci lelkész és hubói Hubay Bertalan tábori főlelkész. A lelkész nehéz munkáját segédlelkész beállításával igyekszik köny­­nyíteni a gyülekezet. A gyermekistenitiszteletet a télen át is megtartják, minthogy a templom fűtve van. A belmissziói bizottság az utcagondozók lelkiismeretes munkájával végzi áldásos munkáját. A Lorántffy Zsuzsána egyesület nov. 8-án tea­délutánt rendezett. A szegény gondozást állandóan végzi, karácsonyra pedig különösen nagymérvű segélyeket nyújt az arra rászorulóknak. Segítségére van a nőegyletnek a leánykor is, amely minden héten egyszer bibliakör­rel egybekötött munkadélutánt tart. Az evangélikus leányokkal együtt leánycserkészcsapatot létesítettek a más meglevő és nagyszerűen működő fiucserkészcsapat mellé. A legénykörmunka is folyik. Úgyszintén az ifj. énekkar és ifj. önképzőkör munkája is. A gyűl. énekkar is nagy lendülettel végzi munkáját, e tél folyamán nagy hangversenyre készül. Működik a vegyes kar is. A Kálvin Szövetség két hetes tanfolyamot rendezett a gyülekezetben. Különösen nagy jelentőségű a nem­régiben megindult szórványgondozás munkája. A szór­ványgondozó presbiter Bódis Ferenc gimn. tanár nemes buzgalommal járja végig a zord téli időben is a várost környező tanyákat, pusztákat, hogy az elhagyott híveket lelki gondozásban részesítse. Annál is inkább fontos ez a munka, mert a gondozó igen szomorú tapasztalatokat szerzett a hívek lelki életéről. Épen azért a legmelegeb­ben köszöntjük a buzgó presbitert s további munkájára Isten gazdag áldását és segítségét kívánjuk.-------­­~T*Í) > KÖNYVISMERTETÉS 3 ...... Révész Imre: A debreceni egyház múltjának némely tanulságai. Debrecen, 1925. 56 1. Egy Presbiter: Mit kell tudni minden református em­bernek Kálvin presbitériumáról ? A Magyar Traktátus Tár­saság kiadása. Tahitótfalu, 1925. 8 1. A tudós történész nem engedi, hogy tudománya el­vonatkoztassa őt a mindennapi élettől, sőt a történet tu­dását is arra használja fel, hogy a jelen céljait szolgálja. Az első füzet érdekes tartalma a következő: 1. A „fényes egyház“. 2. Egyház és város, vallás és közélet. 3. Az Ige egyháza és iskolája. 4. Egyházfegyelem. Szerző e művét presbiteri konferenciára irta és ott is olvasta fel. Kívánatos volna, ha más egyházak lelkészei is követnék példáját és saját gyülekezetük történetét búvárolnák át a Révész Imre füzetének szempontjai szerint. Sok mindenre rájönnének és világosabban állna előttük feladatuk. História est magister vitae az egyházakban is. Mi sokszor hangoztatjuk a múlthoz való ragaszkodásunkat, hivatkozunk általánosságban őseinkre, de arra nem igen veszünk fáradságot, hogy részletesen megismerjük történelmünket. A kis falusi gyülekezeteknek is meg van a maguk sok tanulságot szolgáltató története, bányásszuk ki azokat a régi írásokból, meglátjuk, e téren végzett munkánk gazdag gyümölcsöt fog teremni egész lelkipásztori működésünknek. A második füzet rövid összefoglalásban adja Kálvin presbitériumának ismertetését. A Magyar Traktátus Társa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom