Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-03 / 40. szám
1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 175. olda1. ministeril cursu iám in hac miserarium valle luctari desierunt, nominatim hi: . . . . Johannes Újvári in Mezöörsinensi .... ecclesiis sepulti .... Mindezek alapján a fenti adatokkal szemben Ujváti János gályarab prédikátor visszatérése utáni életéről nyilvánvaló, hogy 1678-ban hazájába visszatérve újra elfoglalta lelkészi hivatalát Mezőőrsön s ott halt meg 1682- ben. Amaz Újvári János pedig, akiről a fenti adatokban szó van, mint későbbi tápi etc. lelkészről, valószínűleg a gályarab-prédikátornak fia lehetett.5 — Azonban emez ifj. Újvári János életének adatai sem mindenben egyeznek meg a fenti s a két Újvárit egynek vevő adatokkal. — A rendelkezésemre álló adatok alapján ugyanis megállapítható, hogy 1684-ben ment Sikátorról Tápra s ott lelkészkedett 1700 március 5-ig, amikor is a jezsuiták onnan elűzték. Hogy ezután hat esztendei száműzetését hol töltötte, arra vonatkozólag nem áll rendelkezésemre adat. 1706-ban, a Rákóczy-féle szabadságharc idején újból visszatért Tápra s itt működött ismét 1706 márc. 18-tól 1710 márc. 13-ig, amikor a jezsuiták ismét kiűzték s ekkor Szerecsenybe ment lelkésznek.0 Hogy meddig volt Szerecsenyben, ismét nem bizonyos. De 1711 novemberében már mint mezőőrsi prédikátort űzik el a jezsuiták, amikor a pázmándi hegyen levő szőlőjébe költözött s ott volt 1712 februárjáig.7 Valószínűleg rnár ekkor az adászteveli egyház lelkipásztorává lett, mert ott halt meg 1713 febr. 23-án.8 ___________ Tóth Endre. 5 A főisk. könyvtárában másolatban megvan ifj. Újvári János tápi jegyzőkönyve, melynek adataiból kitetszik, hogy a gályarab lelkészekkel fiúi viszonyban állt, ezeket idézi Thury a Uunántuli Prot. Lap 1897. évf fent jelzett helyén — Dr. Csuzi Cseh Jakab egy prédikációját 1694-ben többek között Újvári János tápi prédikátornak is ajánlja, valószínűleg azért, mert ennek atyja gályarab társa volt Cseh Jakabnak R M. K. I 1450 6 Az adatokat 1 Újvári jegyzőkönyvében s v. ö A tápi református egyház története c. kis dolgozatommal. 7 A pápai egyházmegye összeírása 1774-ből. 11 rész Árva eklézsiák, x. Mező-Őrs. (Thury-féle kéziratok.) A pápai főiskola könyvtárában. 8 Halála idejét fia feljegyzése alapján közli Thury a Dun. Prot Lap fent jelzett helyén Ugyszinte feljegyezte azt Naszályi István pápai prédikátor, ki őt Gyimóti István esperessel együtt febr. 24 én Tevelen eltemette. vOrdo Textuum Biblicorum et Catechicorum in Sacro Papensium Ref. Auditorio explicator um ab Anno Dui 1711.“ c. jegyzőkönyvében. (Megvan a pápai ref. főisk. könyvtárban.) VEGYESEK j — Püspöki látogatás Zalaegerszegen. A keszthelyi gyülekezet ez évben történt megalakulása után a zalaegerszegi ref. hívek gyülekezetté, Zalaegerszegnek Sárvárral anyaegyházzá szervezése püspök úr irányítása mellett, Szűcs László őrségi esperes és Magi Imre törvényszéki tanácselnök buzgó munkája folytán olyan stádiumba jutott, hogy már a lelkészi állás betöltése is küszöbön áfl. Püspök úr, aki kiváló gondot fordított az egyház megalapozására, felhasználta az alkalmat, hogy Zalavármegye új főispánjának beiktatása alkalmából meglátogassa a zalaegerszegi híveket. Folyó hó 27-én a reggeli órákban érkezett Zalaegerszegre s a pályaudvaron a megye, a város és az egyház küldöttsége fogadta és üdvözölte. Mig a törvényhatósági közgyűlés tagjai a főispáni beiktatás alkalmából a r. kath. templomba mentek Veni sanctere, püspök úr az ág. hitv. ev. templomban tartott istenitiszteletet, melyen Szűcs László esperesen s a környékbeli lelkészeken kívül nagy számmal jelentek meg zalaegerszegi s ez alkalomból vidékről odaérkezett híveink. Istenitisztelet keretében Magi Imre főgondnok üdvözölte püspök urat s számolt be a szervezés eddigi munkálatairól, mire püspök úr hosszabb beszédben, megragadóan jelölte meg azokat az irányelveket, melyek a zaiaegerszeg—sárvári egyház külső és belső kiépítését egyedül biztosíthatják. Megjelenése és építő beszéde igen jó hatással volt s növelte az egyházhoz való ragaszkodást és áldozatkészséget. Istenitiszteiét végeztével püspök úr kíséretével a vármegye házára vonult és a főispáni programbeszéd után a zalaegerszegi s a zalamegyei reformátusok küldöttségét vezette az új főispán elé, akihez régi, személyes barátság fűzi. A közebéden nagyhatású beszédben vázolta hazánk jelen helyzetét s Deák Ferencre való hivatkozással, a felekezetek összetartására és együttmunkálkodására való buzdítással jelölte meg nemzeti újjászületésünk útját. Hivatalos látogatásai után Celldömölkön keresztül folyó hó 28-án. érkezett vissza közszeretetben álló püspökünk székhelyére, Komáromba. — A Hit és Szolgálat mozgalma Kocson, 1926. évi október hó 10-én református napot rendez a következő programmal: 8—9-ig istenitisztelet, amelyen prédikál dr. Sebestyén Jenő budapesti theol. tanár, a Kálvinista Szemle szerkesztője. 10—12-ig előadások: I. Az ország mai romlásának okai. Előadó: Dr. Vass Vince pápai theol. tanár. II. Milyen volt református őseink élete a múltban ? Előadó : Budai Gergely budapesti theol. magántanár. III. Mire kötelez református egyházunk múltja és nemzetünk jelene ? Előadó: Szabó Miklós budapesti vallástanár. Délután Va3- tól Va6-ig előadások hozzászólásokkal: 1. Az ige és az imádság a református keresztyén ember életében. Előadó : Czeglédy Sándor győri lelkész, egyházkerületi főjegyző. 2. Szolgálat és áldozat (Református életprogramm). Előadó: Dr. Nagy Sándor budapesti vallástanár. 3. Gyülekezeteink és a Hit és Szolgálat mozgalma. Előadó: Bereczky Albert péceli lelkész, a Hit és Szolgálat mozgalmának főtitkára. Este 7—8-ig zárógyülés. A konferencián mindenkit szívesen lát a rendezőség. Jelentkezések október 5-ig a kocsi református lelkészi hivatalhoz küldendők. A tatatóvárosi állomásról a szombaton délutáni vonatokkal érkezőket részben kocsik, részben autóbusz viszi Kocsra. — Üj püspöki titkár. Győry Elemér volt püspöki titkár távozásával, aki előadásait a pápai theol. akadémián már megkezdette, püspök úr Szűcs István komáromi segédlelkészt alkalmazta püspöki titkárul. Szűcs István, ki huzamosabb ideig volt Papkeszin és Pesterzsébeten segédlelkész, egy év óta püspöki segédlelkészként működött Komáromban s ez idő alatt a püspöki hivatalban is segítkezett, mint segéderő. — A barabásszegí református egyház augusztus 22-én szentelte fel újonnan szerzett harangját s teljesen átrenovált templomát. A szentelési szertartást Fülöp József körmendi lelkész végezte a templomot teljesen betöltő nagy közönség előtt. Utána Fejes Gábor nagyrákosi lelkész hirdette az igét. A helybeli lelkész, Pethő Antal a harangszerzés és templomjavítás történetét mondotta el. Közben a helyi dalárda alkalmi éneket adott elő. A lélekemelő ünnepséget a vendéglelkészek tiszteletére rendezett ebéd zárta be. A harang és templomjavítás kb. 50,000.000 K-ba került, melynek összeadása híveink áldozatkészségét mutatja. — Templomszentelés volt ugyancsak szeptember 26-án a kustánszegi társegyházban. Az idők viharától megrongálódott templomot 16,000.000 K költséggel javíttatta meg a kicsi gyülekezet. Felszentelését Pethő Antal lelkész végezte hatalmas közönség előtt. — A császári gyülekezet szeptember hó 26-án emlékezett meg a mohácsi vész 400-ados évfordulójáról s a gályarabok kiszabadulásáról. A délelőtti istenitiszteleten a virággal feldiszített templomban Tóth Endre theol. h. tanár imádkozott, Vikár Zoltán s-lelkész prédikált s a gyülekezeti vegyeskar énekelt. Délután az istenitiszteletet Tóth Endre végezte, prédikációjában megemlékezvén a mohácsi vészről. Este 7 órakor a zsúfolásig megtelt templomban vallásosestély volt, amelyen a CXXV. zsoltár eléneklése után Tóth Endre tartott enilékeeszédet Szilvási István volt császári gályarab-lelkészről s De Ruyter Mihály gályarabszabadítóról. Utána Vikár s-lelkész és Tóth Béla kántortanító hegedű-
