Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-08 / 32. szám
1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 139. oldal. Mintha azt látnám, hogy az atheisták részéről Isten ellen nyíltan hirdetett hadüzenet még csak most bontakozik ki egész valójában. Az elbizakodott emberiség akar felülkerekedni az Istenem és a modern destruktiv tudomány a hitnek teljes negaciója gyanánt állíttatik oda. Közéletünk sivárságát legmegragadóbban lánglel kü és aranyszáju püspökünk Ravasz László fejtette ki legutóbb a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség Budapesten tartott konferenciáján. Én nem plagizálok, csak röviden, egy művészi ecset által megfestett korképről akarok, mint amateur Önök szeme elé tárni egy olyan kópiát, amely lehetetlen hogy meg ne ragadja szivünket, gondolatainkat és ne serkentsen arra, hogy látva a hibát, küzdjünk az ellen. A tudós püspök mély filozófiája és araiíy szavai szerint a dekadencia és a megújulás a kulturélet váltakozó jelenségei. Szakadatlan újjászületés és szakadatlan halál váltják fel egymást. A kultúrában is mindennap meghal valami és mindig születik valami. És ha az újjászületés arányai túlszárnyalják a halál arányait, akkor ez az ifjúság uralkodását jelenti a nemzet életében, ez az erő a haladás kora. Mikor a halál és a születés egymást ellensúlyozzák, ez a megállapodott nemzetek képe. Máskor pedig az elmúlás, az elöregedés veszi át domináns akkordját egy-egy faj életében, ez a dekadentia kora. A ma kultúrája kétségtelenül dekadens, mert legnagyobb kultur rétegünk a polgári társadalom évtizedek óta, romlik, málik, a felgyülemlett anyagi erők rontották azt meg. Éz a jelenség látható mindenütt az egész világon, ahol megtelt az emberiség műveltséggel, jóléttel, ahol az emberiség magába szivta a tudást és a technika tökélyéig fejlődött, akkor egyszerre elveszti az ember .akcióképességét, elveszti hitét, fanyarrá válik, elveszti önbizalmát. így válik új modern elmélet prédájává és így hajlik a mai kor az élvezetek és örömök kultusza felé. Az emberi inventiot most már arra fordítják, hogyan lehet a gyönyört méginkább fokozni. Valami különös egészségtelen érzékiség vonul végig ezen a koron. A mai kor embere elfáradt, nem mer belenyúlni az élet forgatagába, formálisan kéjeleg abban a tudatban, hogy neki el kell pusztulni, s nem is próbál küzdeni az elmúlás, az elpusztulás gondolata ellen. így támad, így alakul egy új gárda, az emberiség nagy tömegeiből: a halál gárdája, akik hirdetik a pesszimizmust, nem próbálnak az ellen védekezni és ez a lelki magyarázata annak a tébolynak, mely a mindennapi öngyilkosságok szakadatlan sorozatát idézi elő. A mai emberiség elfeledkezett a rég múltról, a biblikus időkről, a biblikus csodákról és példákról. A tudomány negációja lett a hitnek. A mai modern dekadens tudósok valósággal versenyeznek abban, hogy mindazt, ami eddig szent volt, mesterségessé tegyék. Ravasz László szavai szerint a világháború egy grandiózus vízválasztó, melyen ha átjutottunk, nem az annyira óhajtott narancsligetekbe érkeztünk, hanem a sivár, hideg jégvilágba, ahol megszűnik az embernek minden reménysége, ahol az ember a múlandóság gondolatának a rabjává lesz. Ez a dekadens kor elfelejtette a múltat, nem gondolja meg, hogy a bibliai időkben hányszor mutatta meg Isten felsőséges hatalmát az emberiségnek. Nézzük meg csak a Mózes II. könyve 7—12. részeiben leirt 10 egyptomi csodát, amikor a Fáraó nem ismerve Istent, «Ilene szegült az Úr akaratának és nem engedte ki Izrael népét Egyptomból. Az Ur Mózest felruházva isteni tulajdonságokkal, tiz csapást mért Egyptomra és térdre kényszerítette a büszke Fáraót, Egyptom hatalmas királyát! 9 « Vagy nézzük meg Uraim, a rövid pár évvel ezelőtt lezajlott világháborút, nem látjuk-e azt, hogy Isten minden különleges izengetés nélkül is reánk zúdította bűneinkért ugyanazt a tiz egyiptomi csapást? Ellenségeink kezében maró kígyóvá vált a jelentéktelennek látszó vessző, vérré változott a patakok és folyamok vize, a sáskák milliárdjai r árasztották el a magyar földet és ránk bocsátotta az Úr a férgek ezreit s az emberi nyavalyák sokaságát. Vájjon volt-e egy ház a magyar hazában s Európában, ahol özvegyi fátyolt nem kellett volna Ölteni a hitvesnek és gyászfátyolt az anyáknak, mert gyászolták férjeiket és elsőszülötteiket? Ez volt a tizedik egyiptomi csapás és vájjon még mindig nem eszmélünk-e, még mindig elfelejtjük-e a Péter I. levele 1. részének 24—25. részeiben megirt gyönyörű igazságot: Minden test olyan, mint a fű és embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké! Ez pedig az a beszéd, amely nektek hirdettetett. Hirdettetett nekünk az Úr szava, eszméljünk, jöjjünk magunkhoz. Lássuk be a tudós püspöknek azt a mondását, hogy kétségtelen, hogy az élet szebb, mint a halál, a megújulás az gyönyörűségesebb, de a romlás, nos, a romlás, az utálatos! Ha vannak tömegek, akik a halál őrültjeivé váltak, akkor támadni kell tömegeknek, akik hirdessék, igazolják azt, hogy a feltámadás az, amelyért érdemes rajongani, amelyért érdemes kimunkálni. Ravasz László püspök a keresztyén ifjúsághoz, mely a dekadenciára legkönnyebben hajlik, melynek zsenge lelke legjobban idomítható, ezt a megrázó felhívást intézte: „Nem halljátok? Az élet királya hív benneteket, harcosokat, hősöket akar belőletek nevelni:“ Ez a felhívás szól nemcsak a fiatalságnak, hanem nekünk is. A most megindítandó harc élet-halál harc. Az élet harca a halál ellen, a feltámadásé az elmúlás ellen. Ehhez az egyház vénei is kellenek. Ide kell tapasztalás, ide kell önmérséklés, ide kell elszántság, előrelátás és bölcseség! A tegnap este elhangzott lelkes felszólalások azt a reményt keltették bennem, hogy Ravasz László harci szózatára megyünk mi is, az egyház vénei, mertha ebben a döntő küzdelemben a magyarok Istene győzelmet ad, ha legyőzzük a halált és úrrá tesszük az életet, ha legyőzzük a rombolást és úrrá tesszük a feltámadást, akkor a kálvinizmus második világra szóló csodás hivatását teljesíti. Az első az volt, mikor megreformálta a keresztyénységet, a második, mikor most ebben a sötét, fekete éjszakában, a pesszimizmus világában, itt a poklok torkában meg fogja menteni a keresztyénységet az atheisták és Istent tagadók gálád támadásaival szemben! Hogy igy legyen, azt kívánom és erre kérem a Mindenható áldását és e kívánsággal nyitom meg az egyházmegyei közgyűlést. Megjelent az egyházkerületi Névtár. Szétküldése most van folyamatban. Egyes példányonként is kapható a Főiskolai nyomdában (Pápa, Petőfi-utca 13.) 35.000 koronáért. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
