Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-17 / 3. szám
1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 11. oldal. minden akar lenni: az az evangéliom igazságait nem fogja érteni, élni tudni annyira, hogy mások előtt is hathatósan feltárhassa egy életen keresztül. Bossuet, XIV. Lajos udvari prédikátora, „udvari tanácsossá knevezett Keresztelő János“ (Ravasz L.), a szónoklat nagy művésze, de Kálvin elsősorban Isten embere, az Isten igéjének erejével és hatalmával fölfegyverezve. Képzeljük el, ha Pál apostolnak az lett volna elsőrendű ambíciója, hogy Efézusban, Korinthusban, vagy Rómában pogány filozófiai tanfolyamot nyisson és csak úgy mellékesen, szabad idejében, a maga szórakozására foglalkozott volna a megfeszített Krisztus tudományával és evangéliomával. A világ valamennyi tudománya, művészete, retorikai mesterkedése sem pótolja a prédikációban, az Ige erejének és hatalmának hiányát. Az igehirdető, aki nem ért az írás nyelvén, nem táplálkozik Isten igéjével, nem búvárolja ezt minden más szenvedélynél nagyobb szenvedéllyel, minden tudományos kutatásnál mélyebben és alaposabban, aki az életbe, a világba nem a hit szemeivel tekint: olyan, mint mikor a tüdővészes mindenáron versenyfutó akarna lenni. Fontos dolog, hogy a bibliát csak az értheti helyesen, aki tudja, hogy abban minden mondat, minden szó egy magasabb üdvigazság, üdvtény szempontjából értékelendő. Hogy példával magyarázzuk: 1. Tim. 2:9 és következő részlet mint a nők öltözetére, viselkedésére vonatkozó intés vehető szóról-szóra és ekkor, mint példa, erkölcsi tanítás szintén értékes, de végső értelme, végcélja mégsem ez, hanem hogy az egyházat, Isten híveinek gyülekezetét a belső ékességre intse. Valamikor egy hires színésztől egy szintén hires prédikátor megkérdezte, hogyan van az, hogy az önök előadásaira pénzért is tódul a hallgatóság, sokkal jobban, mint a mi prédikálásunkra, melyet pedig ingyen is hallgathat? Ennek okát abban találom — felelte a színész —, hogy mi a költött dolgokat is úgy adjuk elő, mintha valóságok volnának, önök pedig az isteni valóságokat is csak úgy kezelik és úgy adják fel, mintha költött dolgok lennének. Az Isten igéjének nem egy sáfára jutott már abba a helyzetbe, hogy nem tudta lefegyverezni valamelyik gúnyolódó, kételkedő „hivének“ „huncut“ fogását, mert maga sem jutott hívénél sokkal előbbre az isteni dolgokban, mert maga is csak úgy gondolkodott, mint az s még magában igazat is adott neki, nevetve rajta, hogy „milyen huncut esze van.“ Az ilyenek hozzá alkalmazkodtak népük alantosabb felfogásához, a helyett, hogy népüket emelték volna a lelkiség kiesebb magaslataira. Nem terelték nyájukat kies mezőkre, mert maguk sem ismerték ezeket. Szűcs József. (Fotyt. köv.)- " .............. k KÖNYVISMERTETÉS -A Hegyaljai Kiss Géza. Nagyasszonyok a magyar Reformációban. II. Budapest, 1925. 82 1. Ára 10.000. K. Valahányszor régi magyar nagyasszonyok életrajzát olvassuk, mindig feltámad lelkűnkben az a kérdés, hogy miért nem tudunk mi úgy hinni, úgy szeretni és úgy dolgozni, mint ők? Különösen Hegyaljai Kiss Géza lángoló hévvel írott életrajzai éreztetik velünk a magunk gyöngeségét, kicsinységét s nehéz időkben való állhatatatlanságát. Hazánk ezer éves, harcias életében mindig eléggé kijutott a megpróbáltatásokból a magyar asszonyoknak úgy is, mint hitveseknek s mint anyáknak, úgyis, mint honleányoknak. Bizony nem egyszer lettek hazájuk iránti szeretetük miatt hatalmas földesurak feleségei, leányai csaknem földönfutókká. Birtokaikra, hol a török, hol a német tette rá a kezét. Járványos betegségek idején nagy gonddal, szeretettel nevelt gyermekeik az orvosi tudomány fejletlensége miatt legtöbbször elhalhaltak, mielőtt felnevelték volna őket. Nyolc-tiz gyermekből alig maradt kettő-három. És mégis kemény harcokban, sokszor rabságban szenvedő férjeik helyett az asszonyok voltak a vallás és tudomány őrei. Gondjaikat képezték az iskolák, melyeket nagy adományokkal támogattak. Figyelemmel kisérték az irodalmat s nem egyszer az ő kegyes pártfogásuk tette lehetővé, hogy könyvek nyomtatásban megjelenhettek. Sőt akad olyan is köztük, mint Pálóczi Horváth Mária, aki mély keresztyén szeretettől áthatva korát messze megelőzi kiváló szociális érzékével, midőn végrendeletében kórházra, siketnémák, egyedül álló aggokra és betegek segítésére gondol. Kiválók ők, mint anyák gyermekeik nevelésében is. Ráday Eszter fiában Teleki József grófban II. József császár idejében kora legműveltebb magyar férfiát adja a hazának. Nevelője, a hires Bod Péter, nem győzi magasztalni az ifjú gróf szorgalmát és erényét. Hires könyvtára és régészeti gyűjteménye rengeteg aranyba kerül. Örömben, bánatban, jólétben, nyomorúságban beragyogja életüket a Krisztusba vetett mély hit. Mindent Isten kezéből vesznek, mert meggyőződésük, hogy akik Istent szeretik, minden javukra van. Jellemző tulajdonságuk a háziasság, munkaszeretet. Télen varrással, hímzéssel, nyáron kertészkedéssel töltik idejüket. Virágaikat kiváló gonddal ápolják. Egymást magvakkal, virághagymákkal, dugványokkal ajándékozzák meg. Lehajolnak a szegényekhez, otthonosak a pór-kunyhókban segítségükkel és részvétükkel. Levelek bepillantást engednek költői lelkületűkbe. Soraikban magasan szárnyal a hit és hazaszeretet eszménye. Mindeniknek van kedvelt prédikátora, néhány dédelgetett egyháza, melyet templommal, iskolával ajándékoz meg. Sokoldalú, gazdag életük úgy sugárzik a szenvedő magyar életben, mint gyémántkristály a sötét éjben. S mind ennek a gazdag életnek egyetlen titka a Krisztusban való élet, mely nem kegyeskedésből áll, hanem mély megélésekben gyökerezik. Hegyaljai Kiss Géza irói érdeme, hogy nemcsak életrajzot ad, hanem Írását mélyen áthatja subjektivitása, mely a hithű nagy magyar női jellemek iránti mély hódolatban és rajongásban nyilvánul és ezzel az olvasót magával ragagja. Melegen ajánljuk a könyvet különösen ma, a reverzálisok özöne korában, főleg nőknek, hogy tanuljanak haza és egyház iránti hűséget, tőlük, a nagyoktól, kik mint H. Kiss Géza irja: „áldottak az asszonyok között“. A könyvet a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai R.-T> adja ki. Az angol-amerikai és általában nyugati országok evangéliumi egyházainak virágzása és ereje főleg arra vezethető vissza, hogy az egyházak nagy gondot fordítanak a gyermek vallásos nevelésére. Már korán bevonják az ifjakat az egyházi életbe a vasárnapi iskola vagy a gyermek istentisztelet által. Örvendetes jele egyházunk élni akarásának, hogy országszerte tartanak gyermek-istentiszteleteket és vasárnapi iskolát, hogy ezeken kiképezzük a jövő református egyházat. Nagyszerű segédkönyvet ültetnek át most magyarba Erdős Károly dr. debreceni theol. tanár, Halmi János dr. theol. m. tanár, Herczegh József dr. clevelandi lelkész, Csontos Béla keszthelyi lelkész, Gáty Ferenc veszprémi vallástanár és Incze Gábor a Kálvin Szövetség szervező lelkésze. A világhirü Hastings gyűjtemény magába foglalja a legkiválóbb bibliamagyarázatokat a biblia nagy textusainak alapján. Az első kötet, mely 50 beszédet foglal magába, január végén fog megjelenni. Az előjegyzők 25 o/°-kal olcsóbban (körülbelül 35—40 ezer koronáért) fogják megkapni a bolti árnál. Előjegyezni lehet (lev. lapon) is a Bethlen Könyvkereskedésben Budapesten. (Kálvin-tér 8.). Felhivjuk erre a munkára a figyelmét a lelkipásztor, hitoktató uraknak és általában minden gyülekezeti munkásnak. — A Kálvinista Szemle laptársunk újévtől kezdve színes külső borítékban jelenik meg. Ez is jele annak, hogy a viszonyok, ha lassan is, de konszolidálódnak.
