Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-06-07 / 22-23. szám
68. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. Püspöklátogatás Székesfehérvárott. Püspök úr a székesfehérvári ref. gyülekezetei máj. 26-án látogatta meg titkára Győry Elemér kíséretében. A vasútállomáson a megjelent hatóságok nevében Zavaros Aladár polgármester mondott üdvözlő beszédet. Püspök úr válasza után Lipcsey Lajos h. polgármester a jelenlevőket mutatta be, majd hosszú kocsisortól kisérve Püspök úr özv. Molnár Béláné úrnőnél levő szállására hajtatott. A szomszédos ref. iskolaépület tanácstermében ezalatt küldöttségek gyülekeztek. A mezőföldi egyházmegye tisztikara nevében Medgyasszay Vince esperes, a helybeli ref. egyház nevében a beteg Kenessey Gyula főgondnok helyett Lipcsey Lajos h. főgondnok, az ág. h. ev. egyház nevében Gáncs Aladár lelkész üdvözölték püspök urat, ki az üdvözlésekre külön válaszolt. 4 óra után Püspök úr látogatásokat tett, többek között Prohászka Ottokár megyéspüspöknél és a székeskáptalan tagjainál, majd 6 órára a vármegyeházára érkezett, hol a főispán, az alispán és a vármegyei tisztikar fogadták. Félhétkor kezdődött az egyház által rendezett hazafias ünnepély. A vármegyeház nagyterme zsúfolásig megtelt Székesfehérvár előkelő közönségével. Az ünnepélyt megelőzőleg Havranek alispán a vármegye nevében üdvözölte Püspök urat, akinek erre adott válasza után kezdődött az ünnepély, melyet Miklós Géza lelkész nyitott meg lendületes szavakkal. Simon Zsuzsika jól sikerült szavalatát a közönség hosszas tapssal fogadta. Püspök úr itt is, épúgy mint Veszprémben, Széchenyiről tartott szabadelőadást, melyet a közönség, a rekkenő hőség ellenére, mingvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatott. A Laczkovics kerthelyiségben rendezett társasvacsorán 180-an vettek részt. A számos felköszöntő közül kiemelkedtek Kisteleki J. r. kath. plébános, Zavaros Aladár polgármester, Vitéz Raics Károly altábornagy, Medgyasszay Vince, Varga Kálmán beszédei, a beszédekre reflektálva Püspök úr is felszólalt. Másnap délelőtt Püspök úr a látogatásokat folytatta. Délben özv. Molnár Béláné úrnő adott ebédet tiszteletére, melyre hivatalosak voltak a székesfehérvári ref. egyház vezető személyiségei is. A vendéglátó háziasszonyt Püspök úr köszöntötte fel, meleg szavakkal emlékezvén meg azokról a szolgálatokról, melyeket boldogemlékii Molnár Béla egyházkerületi főjegyzőnk az egyház érdekében teljesített. Ebéd végeztével Miklós Géza lelkész kíséretében még néhány látogatást tett püspök úr s felejthetetlen szép emléket hagyva tartózkodásáról, az 5 órai vonattal utazott vissza Komáromba. f KÖNYVISMERTETÉS *í Lorántffy Zsuzsánna élete. Örömmel olvassa az ember Hegyaljai Kiss Gézának ezt az őszinte lelkesedéssel megirt újabb könyvét. Minden adatot összehordott a szerző, amihez csak hozzájuthatott, hogy Lorántffy Zsuzsánnának, ennek a csodálatosan gazdag életű nagyasszonynak életét odaállíthassa eszményképül a mai református magyar nő lelke elé. Egymás után rajzolja meg hősét, mint gyermekleányt, hitvest, anyát, fejedelem-asszonyt s végül mint Írónőt. Lorántffy Zsuzsánna rendkívüli jellemének sokoldalúságát egyetlen tényből érthetjük meg: hogy élete a Krisztusé. Életét, hivatását, vagyonát, hatalmát isteni megbízatásnak tekintette s azon volt, hogv jól sáfárkodjék velük. Mint anya azon volt, hogy gyermekeit istenfélelemben s ref. egyháza iránti szeretetben nevelje. Mint hitves férje fejedelmi méltóságát és nemzeti hivatását Krisztus tervein keresztül tekintette s azért mint fejedelemasszony, anyai szeretetét kiterjesztette a legutolsó pór kunyhójára is. Udvara nyitva állt a nemes ifjak és hajadonok előtt s ez utóbbiak az ő kezéből nyerték a szövés, hímzés és egyéb varrásban az első oktatást. Nemcsak a magasabb tudományos oktatást művelte ataki és gyulafehérvári iskoláiban, melyeket fejedelmi bőezüséggel tartott fenn, hanem figyelme kiterjedt a népoktatásra is és Fogarason ő állította fel az első népiskolát, melyben az oláh gyermekek magyarul tanultak. Tisztában volt az irodalom nemzetnevelő értékével. Rengeteg könyvet vásárolt és küldött szét birtokain. Buzgó keresztyén hite őt is arra indította, hogy „Mózes és a próféták“, továbbá „A Szentlélek származásáról“ könyvet írjon. Nevelő és emelő hatása kiterjedt a nemzet minden rétegére, mely hatást az tett különösen becsessé, hogy teljesen áthatotta a református bibliás keresztyénség. Mély vallásosságából eredt jellemének határozottsága, mellyel az élet minden körülményei között hősiesen megtudott állni. Kiváló szellemi képességével sok kortársát megelőzve, tisztában volt a presbiteri egyházkormányzat nagy jelentőségével. Mindent összevéve, ennek a gyönyörű női jellemnek a szemlélete Hegyaljai Kiss Géza leírásában nem hagyhat közönyösen bennünket, különösen méltányolva az iró odaadó lelkesedését, mellyel tárgyát feldolgozta. Nemcsak köszönet, hanem hála is illeti őt a református egyház részéről, hogy korunk ideáltalan életében rámutat egy olyan női jellemre, mely példaképe lehet ma is a ref. kér. női ideálnak. Ez különösen fontos ma, mikor a destrukció nem kímélte meg hitéletünket sem s oly sokan vannak, akik idegenkednek a bibliás keresztyénségtől. A könyvet csinos kiállítása alkalmi ajándéknak is alkalmassá teszi. Kapható az egyházkerületi iratterjesztésben is. Dr. Körös Endre. Jókai nemzeti jelentősége. Ünnepi beszéd a százados évfordulón. Pápa, 1925. 17 1. Nőnevelő-intézetünk nagytudású, művészi tollú igazgatójának lapunkban megjelent és új szempontokat feltáró tanulmánya, mely most különlenyomatban is megjelent. Fekete István. Magánügy-e a vallás ? Miskolc, 1924. 16 1. Ára: 15 f alapár. Kellő alapossággal az evangélium szellemében való tárgyalása a mindig időszerű kérdésnek. Legalább 20 példány rendelése s a pénz előzetes beküldése esetén 25% engedmény s portómentes küldés. Megrendelési cim: Fekete István ref. vt.-lelkész. Miskolc, Temesvári-u. 19. Dr. Vidor János. Csendes vizek mellett. Naponkénti elmélkedések bibliaolvasó emberek számára. I. kötet. Szövétnek-kiadás. Budapest, 1925. 204 1. Ára: ? Akik csendes óráikra megbízható vezetőt óhajtanak, ebben a műben feltalálhatják. Dr. Victor János neve közismert, nemcsak hazánkban, de külföldön is. Isten megadta neki azt a képességet, hogy leszálljon az írás mélységeibe és garmadával hozza elő az értékesnél értékesebb drága gyöngyöket. Áhítat-irodalmunknak jelentős gazdagodása ez a könyv. Melegen ajánljuk. Baranyai Kálvinista Lobogó. Dizseri Sándor, volt kitűnő pápai diák és szenior szerkesztésében jelenik meg. A felsőbaranyai ref. egyházmegye hivatalos lapja. A Kaposvári Reformátusok Lapja pünkösdre magas színvonalú tartalommal jelent meg. Vezércikket Antal Géza püspök irt, Czeglédy Sándortól költeményt, Tankó Béla debreceni egyetemi tanártól elmélkedést, Czeglédy Sándornétól tanulmányt, Fekete Károlytól verset, Györék Józseftől bibliamagyarázatot közöl. A gyülekezeti hírek rovata pezsgő egyházi életről tesz bizonyságot. Nagy örömmel olvassuk a híradásokat.
