Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-22 / 47. szám

1925. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 143. oldal. — A Belsősomogyi Református Egyesület az új, hároméves ciklusra a következő tisztikart választotta: Lelkészelnök: Izsák Aladár somogyjádi lelkész; világi elnök: Dr. Szigethy Gyula Sándor egészségügyi fő­tanácsos; alelnökök: Kováts József kaposszentbenedeki lelkész, dr. Matolcsy Sándor vezérigazgató; titkár: Dr. Magay Ferenc; jegyzők: B. Major János őrei lelkész, dr. Vecsey Lajos; pénztáros: H. Nagy Sándor lelkész; ellenőr : Csicskár József. Az új tisztikarra Isten gazdag áldását kérjük. — Reformációi emlékünnep Székesfehérváron. Október 31-ikét kettős ünneppel ülte meg a székesfehér­vári ref. egyház. Délelőtt istentisztelet keretében ige­hirdetést végzett Zsupanek Sándor katonai lelkész s az úri szent vacsorát kiosztotta a katonáknak Miklós Géza gyülekezeti lelkész. Délután pedig a templomban tartott vallásos estélyen Ábrahám János hitoktató imádkozott. Vályi Miklós hitoktató-lelkész ünnepi beszédet mondott, Szilvássy Ilona és Fodor Jenő szavalt s Kardos Ilus és a Református Dalkör szép énekkel tették emlékezetessé e napot a gyülekezetre nézve. — Ászáron a lelkész kezdeményezésére ez évben a napján, október hó 31-én ünnepelte a gyülekezet a reformáció emlékezetét. Amikor is a templomot zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. A ménesbirtok és Kisbér protestáns intelligenciája kivétel nélkül mind ott volt, jeléül annak, hogy az Isten iránti hála különösen az öntudatos hivők lelke mélyén ott szunnyadoz és alkalmat kell adni, hogy bizonyos alkalmakhoz az Úr elé juthasson. Helyes volna, ha minden gyülekezet az évfordulóján ünnepelné azt a nagy szellemi mozgalmat, amely nélkül hol lenne ma a világ ?! Bizonyára még távolabb Istentől a sötétségben botorkálva élné kicsinyes, hétköznapi életét az emberiség. — Síremlék fölavatási ünnep a székesfehér­vári református egyházban. Néhai dr. Kiss János volt ügyvéd és egyháztag értékes emeletes házat hagyo­mányozott a székesfehérvári eklézsiának. A nemes szivü hagyományozó iránti kegyeletes érzését kimutatandó, az egyházközség a boldogultnak hamvait díszsírba helyezte el s föléje díszes emlékkövet állíttatott. E síremlék ünnepélyes fölavatása november hó 1-én ment végbe, a rokonok és nagyszámban megjelent egyháztagok előtt. Miklós Géza lelkész jellemezvén a nagylelkű adomá­nyozó egyéniségét és méltatván példaként szolgálható cselekedetének értékét — s imádsággal és áldással zárta be — a ref. dalkör gyászénekének elhangzása után az emlékezetes ünnepet. — Egyházi énekkarok tömörülése. A tatai egyházmegye kántortanító-kara Löké Károly esperes elnöklete mellett tartott értekezleten behatóan foglalko­zott Molnár Sándor tatai gondnok indítványával. Ki­mondotta az értekezlet az egyh. énekkarok egyesületbe tömörítésének szükségességét és az indítványtevőn kívül Csintalan Aladár, Mogyoróssy Sándor, Zsemlye Gyula, Tarczy Zoltán, Szilágyi Gyula tanítókat megbízta az alapszabály tervezet elkészítésével. — Pápán a Református Nőegylet nov. 15-én tartotta a Ref. Leányegylet helyiségében idei első vallásos estélyét. Pongrácz József theol. tanár imádkozott, dr. Vass Vince főisk. igazgató előadást tartott a boldogságról, Tóth Endre theol. h. tanár Bibliát magyarázott. Kovács János és Horváth Árpád papnövendékek szavalata, a Főiskolai énekkar szerep­lése és közének töltötték ki a műsor többi számait. A rendez és munkáját Tóth Lajosné és Vörösmarty Károlyné végezték. — A keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia hallgatóinak „Bethlen Gábor köre“, mint a múltban, úgy ezidén is méltóképen igyekezett megünnepelni a reformáció évfordulóját. Nov. 8-án délelőtt a helybeli polgári leányiskola nagytermében hálaadó istentisztelet volt. Délután 3 órakor a Bethlen Gábor kör reformációi emlékünnepélyt rendezett, melyen Keszthely protestánsai csaknem teljes számban résztvettek. A műsor a követ­kező volt: 1. Közének. Erős vár a mi Istenünk. 2. Elő­írna. Tartotta Reichert Gyula ev. lelkész. 3. Megnyitó. Tartotta Sebők Gyula, a Bethlen Gábor kör elnöke. 4. Csengey Gusztávtól: „Október 31-én.“ Szavalta Daniska József akad. hallgató. 5. Ünnepi beszéd: A reformáció hatásáról. Beszélt Kádár Lajos nagykanizsai ref. lelkész. 6. Énekelt Szakáll János akad. hallgató, zongorán kisérte Rábel László akad. hallgató. 7. Gróf Tisza István em­lékezetéről. Beszélt Keztyüs Lajos akad. tanár, a Bethlen Gábor kör védnöke. 8. Geszti sírbolt. Irta és szavalta Keztyüsné Balogh Margit úrnő. 9. Bezáró. Tartotta Nemes Ferenc akad. halig. 10. Záróima: mondotta Kádár Lajos ref. lelkész. 11. Himnusz. Énekelte a kö­zönség. — A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség f. hó 8—9. napjain Debreczenben a Kollégium vendégszerető falai között tartotta ez évi őszi képviselőtestületi gyűlését. A múlt tanévről szóló jelentések meghallgatása és megvi­tatása mellett jelentősebb mozzanatai voltak a gyűlésnek az a határozat, ametlyel a Diákszövetség szénior osztályának kellőképen méltányolt vétója ellenére a képviselőtestület mégis megmaradt a múlt tanévben elhatározott címváltozás mellett (Magyar Diákok „Pro Christo“ Szövetsége); továbbá „Az Erő“ igazgatósága utján egy olyan szervezet létesítésé­nek a kezdeményezése, amely egységesen irányíthatná a protestáns középiskolás ifjúság körében folyó szerteágazott belmissziót. Természetesen sok gondot okoztak a gyűlésnek a M. E. K. Dsz.-nek a mai viszonyok között megnehezedett anyagi ügyei. Az adminisztratív tanácskozásokon kívül mód­szerbeli kérdések és a lelki elmélyülés órái egészítették ki a két napos gyűlést, mely egy népes diákgyüléssel záródott. Az utóbbin dr. Tankó Béla debreczeni egyetemi professzor és dr. Vidor János a M. E. K. Dsz. elnöke tartottak beszé­deket „A mai magyar diákiélek válsága“ címen. A képviselő­­testület 25 szavazatra jogosult tagján kívül több vendég is volt jelen, összesen 7 munka-gócpont képviseletében. — Kisbéren nov. 8-án volt az első vallásos estély, amikor a gyülekezetnek egyik buzgó családja: dr. Turcsányi József és neje Hangyás Emma, a jó Isten iránti hálából a kisbéri gyülekezetnek adott szép harmoniumát avatták fel lélekemelő ünnep keretében. A zuhogó eső ellenére is megtelt ünneplő közönséggel az iskola szép nagy terme, ahol felekezeti különbség nélkül együtt örült Kisbér társa­dalmának szine-java. Nagyban hozzájárult az estély fényé­nek emeléséhez dr. Cseh-Szombathy László Pápa város főorvosának, a pápai egyház kiváló főgondnokának magas színvonalú előadása: „Krisztus követése a mindennapi élet­ben“. A közönség lelkében mély nyomokat hagyott ennek a kiváló világi papunknak hitből, meggyőződésből fakadó előadásra. Az est csendjében ügy éreztük, hogy Krisztushoz sokan közelebb jutottak a komoly szavak hatása nyomán. A harmoniumot a gyülekezet lelkésze, Tapsonyi Sándor áldotta meg és kérte reá az Isten gazdag áldását, hogy ezáltal is emelje a sziveket Ő hozzá: „Aki volt, aki van, aki eljövendő“. A szép hangú harmoniumon a lelkész neje játszott először, aki nagy hozzáértéssel kisérte férjét két gyönyörű vallásos ének éneklésében. Marák Erzsébet mű­vészi szavalata és Borbély Lajos tanító Bocskairól tartott előadása után a lelkész bibliamagyarázata János ev. XVI. 33. alapján zárta be a lélekemelő ünnepélyt. Feledhetetlen, gazdag emlékkel távoztunk az ünnepről, mert az anyagias világot amelynek nyomorúsága ^ly nagy, meggyőzte Krisztus bizonnyal! — Bakonyaljái. — Salgótarjánban a reformáció évfordulóját a két protestáns felekezet együtt ünnepelte meg. A mi részünk­ről a templomi szolgálatban Szabó Dezső lelkész vett részt, a délutáni ünnepélyen Lipthay B. Jenő kormánytanácsos, a ref. egyház gondnoka tartott értekezést a reformációnak a magyar életre gyakorolt hatásáról. Hatásosan mutatott rá arra a tényre, hogy a vallás az ősgyökere, a forrása az ember összes szellemi tevékenységének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom