Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-18 / 3. szám
1925. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 11. oldal. latnak a kiadásában, amelynek célja „oly népszerű tudományos és szépirodalmi művek kiadása, melyek a reformációnak a magyar nemzet szellemi és társadalmi életére gyakorolt hatását, mindezekben a kálvinista világnézet érvényesülését tárják az olvasó elé“; másik célja pedig: „a tudomány, az irodalom, a művészet minden ágának művelése, ezek mindegyikében a kálvinista szellem és világnézet érvényre juttatása“. A szerző maga is érzi, hogy tartozik ilyesmivel. Kiemeli például, hogy Jókai szülőháza az üldöztetések idején protestáns istentiszteleti hely volt. All. lapon megemlíti Jókai „józan kálvinista hitét“, másutt pedig elismeréssel szól Jókai feddhetetlen ifjúságáról: „tizenhét éves létére még nem látott kávéházat belülről, mint tizenkilenc éves patvarista még nem tudott dohányozni, bort nem ivott volna egy világért, húsz éves korában semmiféle kártyajátékhoz nem értett s asszonyt nem ismert mindaddig, míg meg nem házasodott“. Mindez nagyon szép, de csak akkor igazolná Jókai kálvinizmusát, ha Zsigmond kimutatná, hogy Jókainak ez a viselkedése nem a kísértések hiányának, hanem hitbeli meggyőződésének a folyománya. A befejezésben Zsigmond még egyszer visszatér Jókai kálvinizmusára. Jókai „nem a dogmák embere volt, hanem — igen helyesen — a vallásos eszmék belső átélését tartotta fontosnak s a hitbeli türelmességet az igazi vallásosság alapjának“. Igaza van Zsigmondnak, nem a dogmák a fontosak, s minél nagyobb szellem valaki, annál több joga van arra, hogy a nagy közös lelki tapasztalatokat újonnan formulázza. Ennek azonban egy feltétele van, még pedig az, hogy az illetőnek legyenek ilyen lelki tapasztalatai. Zsigmond pedig ép’ ezeknek a kimutatásával marad adós; vagy talán nem talált ilyenekre? Idézi úgyan Jókainak egy kijelentését, amely szép bizonyítéka Jókai türeímességének. Igaz, hogy a türelmesség egyik konstitutiv jegye a kálvinizmusnak, de tartalmát nem meríti ki, mert ha kimerítené, akkor kálvinistának kellene tartanunk a reformkor minden nagy emberét, köztük a buzgó katholikus Széchenyit is. Mindnyájunknak élénk emlékezetében él az a vita, amelyet a háború alatt dr. Ravasz László folytatott Ady Endrével az utóbbinak kálvinizmusa felől. Ady akkor körülbelül olyan forma érvekkel próbálta bizonyítani a maga kálvinizmusát, mint amilyenekre Zsigmond most Jókai káivinizmusának bizonyítása céljából hivatkozik. Dr. Ravasz László ezeket az érveket nem fogadta el s megüzente Adynak, hogy „kálvinista az, aki az élő Isten felségjogaiért küzd“. Ugyanezt a mértéket kellene Jókaira is alkalmazni, ha nem tisztán történeti szempontból foglalkozunk vele. Azoknak a protestáns irodalomtörténetiróknak pedig, akik kisebb igényeket támasztanak Jókai kálvinizmusával szemben, az volna a feladatuk, hogy kimutassák Jókai átörökölt és ösztönös kálvinizmusának nyomait regényeiben és összegyűjtsék azokat a protestáns vonatkozású motívumokat, amelyekről Zsigmond is említést tesz, de amelyeknek felsorolásával, valószínűleg helyszűke miatt, ez alkalommal adós maradt. Dr. Szabadi Béla. | VEGYESEK J — A Theológiai akadémián folyó colloquiumokat január 12—14-én Dr. Antal Géza püspök, és 15-én Czeglédy Sándor főiskolai gondnok urak hallgatták meg. — Jókai-ünnepély Komáromban. A komáromi ref. egyház folyó hó 10-én este tartotta első Jókai-ünnepélyét. Az ünnepi beszédet dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök mondotta, ki főkép Jókainak Komáromban gyermek- s ifjú korában szerzett impresszióiról s ezeknek regényeiben látható nyomairól szólott. Bemutatta Jókai komáromi szerelmének, a korán elhunyt Asztalos Etelkának Jókai által festett arcképét, mely ma Asztalos Béla nyug. komárommegyei alispán birtokában van, s mint ereklye őriztetik. Fölemlítette, hogy Jókai adomázó és adomagyűjtő hajlamának kifejlesztésére nagy befolyással volt „mentora“, Vály Ferenc, ki később is, pápai professzor korában szívesen fűszerezte előadásait egy-egy az életből vett adomával. Győry Elemér Jókai apróbb elbeszéléseiből adott elő két humoros elbeszélést, melyek egyike, a „Szatyor“ teljesen komáromi vonatkozású s a kollégium és egyház életéből van véve, Csizmadia Dániel és Édes Kálmán egy-egy szavalattal, Karsay Zsigmond szólóénekkel s a Református Ifjúsági Énekkar három énekszámmal tették változatossá a szépen sikerült ünnepélyt. — A Bethlen-nyomda rt. ügyvezető igazgatói tisztét dr. Kováts J. István nyug. államtitkár, budapesti theoí. akad. igazgatóval töltötték be. Dr. Kováts ismert agilitása bizonyára nagy lendületet ad a jövőre nézve oly fontos vállalatnak. — Református nap Nagyszentjánoson. Mányoky József nagyszentjánosi uradalmi főintéző összegyűjtötte az uradalom református vallású gazdatisztjeit és cselédségét, akiknek Czeglédy Sándor egyházkerületi belmissziói lelkész tartott istentiszteletet és előadást. Győrből a presbitérium és az egyháztagok közül 12-en voltak kint és mintegy 700.000 K értékű vallásos iratot adtak el. — Dr. Pálóczi Horváth Zoltán ügyvéd, Pestvármegye tb. h. főügyésze, a Kálvin-szövetség egyik buzgó alapítója és munkása, ügyvédi gyakorlatát Budapest, IV., Molnár-utca 17., 1. 3. alatt újból megkezdte. — A magyaróvári reformátusokat december 28-án látogatta meg Czeglédy Sándor győri lelkész. Délelőtt és délután prédikált és délután előadást tartott. Az itteni reformátusok élénk részt vesznek az egyházi életben, t. i. Magyaróváron 3 év óta ág. h. evangélikus lelkész van, az gondozza a mi híveinket is. — A kaposvári református egyház két új harangot akar rendelni. E célra már 38 millió korona gyűlt össze. — A sárvári reformátusoknak karácsony másnapján urvacsoraosztással összekötött istentiszteletet tartott lie. Rácz Kálmán főgimnáziumi vallástanár az ág. h. ev. templomban. — Vetítettképes előadásban mutatták be január 13-án a győri Kálvin kulturházban Jézus életét. A képek a Doré-féle hires illusztrációk után készültek. A közönség a nagytermet teljesen megtöltötte. — A Pápán taníttató szülők megnyugtatására közöljük, hogy járványos betegségben a főiskolában és a nőnevelőben eddig egy növendék sem betegedett meg. Tifuszbeteg a város belterületén egyáltalán nincs, vörhenyeset kettő volt az egész városban. — A Főiskolai Könyvtár háborús gyűjteményét újabban Fazekas Mihály felsőörsi, Tapsonyi Sándor ászári lelkész és Szijj Elemér etei tanító úrak gyarapították értékes küldeményeikkel. A magyar történelem ügyét szolgálja az, aki a világháborúra vonatkozó okmányokat, naplókat, levelezéseket stb. itt helyezi el, ahol £ kutatók bármikor hozzáférhetnek. — A nyugati határszéleken az egyházilag Győrhöz tartozó Moson és Sopron vármegyékben 700 református él szétszórva, akiknek a lelki gondozása a mai körülmények között úgy szólván lehetetlen. — Lapunk jövő száma február 1-én jelenik meg és Jókai emlékezetének szenteljük.
