Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-25 / 42-43. szám

128. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. kül. A nazarénusok is egyre fogynak, számuk az erede­tinek már mintegy a felére leapadt. Nádasdladányban a régiekből van 2 nazarénus család s Lepsényben 1901 óta 5 nazarénus személy. Minden esetre éber vigyázatra van szükség s az okos, túl nem hajtott belmisszió min­den eszközének a felhasználására. Ilyen eszköz a val­lásos estélyek tartása, mely kettő kivételével egyház­megyénk minden gyülekezetében évek óta gyakorolva van. Ilyen volna az iratterjesztés is, ha megfelelő, olcsó, vagy még inkább ingyenes hiterősítő iratok állanak ren­delkezésünkre. Ez azonban csak az országos közalapi járulékok felemelésével s a felemelt járulékok egy tete­mes részének e célra való felhasználásával válnék lehe­tővé ; sajnos, hogy a múlt gazdasági év ennek egyelőre gátat vetett. Leghatalmasabb ellenszere pedig a szektárius mozgalmaknak a lelkésznek a maga gyülekezetében olyatén forgolódása, amelyről az előbb már megemlé­keztem volt. Az istenitiszteletek látogatottsága a régi, tehát kü­lönösen nyáron, még mindig nem megfelelő : télen azon­ban, ha nem mindenütt is, örvendetes módon megtel­nek a templomok. Úrvacsorával éltek egyházmegyénkben 31.720-an, az összes lélekszám 90%-a- A lélekszámnál jóval többen : Soponyán, Mezőkomáromban, B.-főkajáron, B.-kenesén, Fülén, Polgárdin, Falubattyánban, Sárkeszin, Siómaroson, Tácon és Magyaralmáson. Legkedvezőbb arány jelentetett Siómarosról: lélekszám 310, úrvacsorá­val éltek egész évben 800-an. A lélekszámmal az úr­vacsorával élők száma körülbelül egyező Városhidvégen, Ősiben, Enyingen, Kálozon, Bodajkon, Csákberényben, Sárkeresztesen, Székesfehérváron és Lepsényben. A többi egyházban többé-kevésbbé kevesebb volt az úrvacso­­rázók száma a lélekszámnál. Legrosszabb az arány Pálfán, Dégen, Középbogárdpusztán és Csőszön. Az átlag az országosnál tudpmásom szerint sokkal jobb, — bár éppen nem örvendetes. Különösen nyomatékkai kérem lelkésztestvéreimet, hogy anyaszentegyházunk e szentségének kibeszélhetetlen üdvértékét minden lehető alkalommal hangoztassák a hívek előtt. A tisztviselő családok, presbiterek pedig jó példával járjanak elől, mert ha valamikor, most van igazán szükségünk kegye­lemre, megigazulásra ,és arra az egyességre, melyre jobb nevelő eszköz a szeretet vendégségénél csakugyan nem lehet. Valami végtelenül leverő látvány az, mikor p. o. renovált templom felszentelése alkalmával az ünnepi sereg sok száza közül 90 református lélek érezte az urvacsorázás lelki éhségét. Maradvány ez az ultraracioná­­lizmus évtizedeiből, melynek kiküszöbölése életérdek. A 186 vegyes házasságból a gyermekek vallására nézve egyességet kötöttek egyházunk előnyére: 74 pár, hátrá­nyára 54 pár; hozzánk áttért 33, tőlünk kitért 20. Ezek a számok azt igazolják, hogy evangéliomi hitelveinknek, puritán istenitiszteleti formánknak minden ellenkező agresszivitás dacára is nagy hódító erejük van: a gyer­tyatartó régi fényben ragyog, csak a gyertya égjen és ne rejtessék véka alá! Vallásos estély tartatott 336 esetben, tízzel kevesebb, mint a megelőző évben. Egyáltalában nem volt Tácon és Magyaralmáson, — Legyen szabad ismételten figyelmeztetnem az 5/1923. évi egyházmegyei közgyűlési határozat betartására; de másrészről szót kell emelnem azért is, hogy az ilyen estélyek nem gyüleke­zeti istentiszteletek ugyan, de azért ezek vallásos szine­­zetét és komolyságát mindig és mindenütt meg kell tartani, mert különben többet árthatunk, mint használunk ezekkel. Hirdessen a Dunántúli Protestáns Lapban I VEGYESEK 1 — Személyi hírek. Czakó Elemér vallás- és közokt. államtitkár a főiskolai nyomda és a főisk. könyvtár meg­tekintése céljából f. hó 24-én Pápán volt. Az államtitkár fogadására Pápára jött Püspök úr is. — McNaugher John pittsburgi lelkész, a Református Egyházak Világszövetségének a lefolyt négy éves ciklusban elnöke a napokban Magyarországon járt és a budapesti theológián előadást is tartott. — Gyászhír. Lapunk felelős szerkesztőjét súlyos gyászeset érte: édesanyja Pongrácz Józsefné, szül. Baráth Zsuzsánna 56 éves korában elhunyt. A lélek él, találkozunk ! — Theológusaink bensőséges ismerkedési estélyt rendeztek a Köztartás kisebb termében. Lengyel András pn. imája után a „verses bemutatkozás“ és a „Csend élet“ képezték az est vidám részét. Dr. Vass Vince igazgató a lelkészi hivatásról szólt. Szabó Géza pn. énekelt, Boda József pn. szavalt, Vargha Kálmán szenior bibliát magya­rázott. Az estélyen a tanári kar is teljes számban megjelent. — A hetesi új iskola felavatása. A hetesi ref. egy­ház a folyó év nyarán épített szép új modern iskoláját folyó év szeptember 28-án tartott ünnepéllyel adta át a köz­­használatra. Áz istentiszteletet ez alkalommal, amikor a gyü­lekezet új tanítója, Márkus Sándor is elfoglalta állását, Halka Sándor esperes végezte. Tartalmas, szépen fölépített beszé­dében megemlékezett a gyülekezet példás áldozatkészségé­ről, a nevelés nagy és döntő fontosságú kötelességeirőT s az új tanítót melegen üdvözölve buzgóságra, további áldozat­­készségre lelkesítette az ünneplő híveket. Az istenitisztelet végeztével a szépen, virágokkal feldiszített új iskolába vo­nult a közönség, hol Szabó Bálint lelkész intézett rövid al­kalmi beszedet a meghatott gyülekezethez, buzdítva őket hogy az iskola vezető munkáját tegyék teljessé, befejezetté a családi élet igaz s tiszta keresztyénségével, istenfélő s bizonyságtevő élet példájával, munkába állott tanítótestvéré­től is remélve és várva, hogy egész leikével, minden erejé­vel ezért a célért dolgozik. Kérve a Mindenható áldását az új épületben folyó munkára, a gyülekezet vezetőire, kicsi­nyeire, nagyjaira a megrabolt haza boldog jövőjére, a him­nusz eléneklése zárta be az egyszerűségében is mélyen megható és.sokáig felejthetetlen ünnepélyt, melyről a gyü­lekezet több tagja úgy nyilatkozott, hogy ez az egynap már megérte azt az áldozatot, mit az iskolaépítésre hoztak. Pedig ez az áldozat rendkívül nagy és súlyos volt, de egyúttal rendkívüli áldozatkészségről is bizonyságot tevő. Az egyhan­gúlag megszavazott építkezés költségeire egyszerre egy ösz­­szegben több mint 140 miliő1 korona vettetett ki, az össze­sen 355 lélekből álló kis egyház minden urvacsorázó tagjára átlagban fél millió korona és ez összeg úgyszólván néhány nap alatt befizettetett. A rendkívül szép, Ízléses és modern iskola és tanítói lakás, mely a legnagyobb gyülekezeteknek is díszévé válnék, a régi épületnek legnagyobb részben fel­használható anyagát is beleszámítva, körülbelül 200 millió korona költséggel, aránylag igen jutányosán készült. — Nógrád és Hont egyesített vármegyék elhatároz­ták, hogy minden idők egyik legnagyobb magyarja, Tisza István emlékezetét halála napján felújítják. A Balassagyar­maton tartandó gyászünnepen az ünnepi beszédet az idén a megye felkérésére dr. Antal Géza püspök úr fogja mondani. 4 — A reformációi ünnepi perselypénz. Az egyházi IV. t.-c. 9. §. e. pontja szerint a magyarorsz. ref. egyházi közalap tőkéjének gyarapítására szolgálnak az évenként egyszer, okt. 31 -i utolsó vasárnapján, mint a reformáció évfordulóján bevett templomi perselypénzek. Felkéretnek a nt. lelkész urak, hogy a közalap áldásos voltáról megemlé­kezve, a híveket a f. hó 25-re eső vasárnapon adakozásra buzdítani s a befolyt perselypénzeket az ehmegyei közalapi pénzkezelőhöz haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom