Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-13 / 36-37. szám
112. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. Egyházmegyei gondnokbeiktatás. A pápai református egyházmegye folyó hó 2-án nagyérdemű gondnoka: néhai Kulin Sándor kúriai bíró helyébe szép ünnepség keretében iktatta be újonnan megválasztott gondnokát, dr. Jókay-Ihász Miklós nagybirtokost. A beiktatás a pápai gyülekezet ódon templomában volt, melyet az egyházmegyei tagok és érdeklődők teljesen megtöltöttek. A megjelentek díszes sorában ott láttuk a beiktatandó gondnok nevelő édes anyját, özv. Ihász Lajosnét és nagybátyját, ifj. Hegedűs Sándor irót. A közgyűlést, melyen Kis József esperes és dr. Molnár Imre ehm. ügyész elnököltek, az esperes magasszárnyalásu imája nyitotta meg. Ezután jelentést tettek az egyházmegyei gondnoki választásról,, majd Győry János tanácsbiró vezetésével Bocsor István és Szeremley Lajos egyhnu tagokat kiküldték az új gondnok meghívására. Miután dr. Jókay-Ihász Miklós gondnokot az esperes bensőséges szavakban üdvözölte, felkérte őt gondnoki széke elfoglalására. Ezt az új gondnok az egyház ügyei iránti meleg érdeklődésről, de egyszersmind igaz hozzáértésről tanúskodó értékes, szép beszéd kíséretében tette meg. Két okból nagy megtiszteltetés rá nézve a választás, mert egyhangúlag történt s mert oly érdemes férfiú után aránylag ifjún érte. Méltatta Kulin Sándor egyéniségét, majd azt az iskolát, melyből kikerült: a Tisza István szellemi örökségét. Történeti visszapillantást vetve a református egyház múltjára, annak a haza sorsával való összeforrottságát fejtegette. Szólt az aktuális egyházi és iskolai ügyekről, a közigazgatás kérdéseiről, főkép azonban az erkölcsi élet regenerálásának szükségességéről, az igazi kálvinista puritánság fenntartásával. Nagyon hatásos volt beszédének az a része, melyben az evangélikus egyházzal való testvéries összeforradás és a nagy nemzeti célok érdekében a kathölikus egyházzal való együttműködés szükségét hangsúlyozta. A szép és tartalmas beiktató beszéd nágy és általános tetszést keltett. Utána nyomban tisztelgő küldöttségek járultak a beiktatott gondnok elé. Az evangélikus egyház tizenkét tagú deputációja élén Takács Elek esperes szólalt kiváló ékesszólással, a vármegye nevében dr. Jerfy József főszolgabíró, a város deputációja élén szép és lendületes beszédben dr. Tenzlinger József polgármester, továbbá az egyházmegyei lelkészi gyámolda részéről Bállá Dezső kupi lelkész, a tanítói kar nevében Jílek Ferenc üdvözölték az új gondnokot. Tisztelgések után folytatódott a közgyűlés. Itt bejelentették, hogy a megüresedett egyházmegyei tanácsbirói tisztségre dr. Konkoly-Thege Sándor közjegyző, egyházmegyei tanítóképviselővé pedig Páhány János választattak meg. A közgyűlés tárgysorán főkép a dereskei tanítói állás sérelmes ügye keltett nagyobb és hevesebb vitát. Délben a főiskolai köztartáson 80 terítékes bankett volt, melyen dr. Jókay-Ihász mondta az első felköszöntőt a kormányzóra. ' P. H. Pápai egyházmegye indítványa az előkönyörgő és kántortanítói állások lelkészképzetségü egyénekkel betöltéséről. Kebelbeli lelkészegyesület javaslatára, a közönséges istentiszteleti szolgálat ellátását tárgyaló egyházmegyei törvény I. törvénycikk 114. §-ára nézve — az egyházmegyei közgyűlés visszaállítani kívánja a régi protestáns egyházi élet azon rendjét, mely szerint igehirdetést csak theológiai képzettségű egyének és papnövendékek végezhetnek. Ezen cél elérésére kimondja, hogy a régi minta szerint az előkönyörgő-, valamint a kántortanítói állásra lelkészi képzettségű egyéneket kíván alkalmazni, akik mint segédlelkészek működnek. Átmenetileg az egyes egyházmegyék által kijelölt előkönyörgő és kántortanítók részére a lelkészképző intézetekben tanfolyamot kíván nyitni, melynek elvégzése s a megállapítandó vizsgálat letétele után az igehirdetésre felhatalmaztatnak. Elrendelni kívánja, hogy a theológiai akadémia második évének elvégzése után az alapvizsgákkal kapcsolatban minden lelkésznövendék tanító-képesítő vizsgálatot tegyen. Tárgyalást óhajt kezdeni az államkormányzattal, hogy ezen rendszerváltozáshoz, amennyiben állami érdeket érint, az engedélyt adja meg, a most már lelkészképesítést nyert tanítók államsegélyét továbbra is folyósítsa és pedig — figyelembe véve az egyházi szolgálatot is — az egyháztól nyert fizetés fele részét ne számítsa be. Amig pedig mindezek megtörténhetnek, a tanítók — szükség esetén — csak könyörgést tarthatnak a szószéken s ez a szolgálat is egységes formulában állapítandó meg, mely az imádságból, bibliaolvasás (vagy ehelyett apostoli hitforma, tízparancsolat), úri ima és záró könyörgésből álljon. (P .. —-------------------------(r KONYVISMERTETES A Az 1925 junius 9—11. napjain tartott konventi ülések jegyzőkönyve a békére emlékeztető terjedelemben 260 lapon megjelent és az egyházközségeknek megküldetett. A gondos szerkesztés a konventi iroda érdeme. Beküldettek lapunkhoz: A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia évkönyve 1924— 1925-ről. Szerkesztette dr. Joó Gyula ez idei igazgató. A 80 lapos füzet közli dr. Baltazár Dezső püspök, konventi elnök megnyitó beszédét, dr. Joó Gyula Beköszöntőjét, Muraközy Gyula Ünnepi énekét, Bernáth István előadását: A kálvinizmus feladatai gazdasági és szociális téren, dr. Imre Sándor előadását: A közélet erkölcsi következményei. Dr. Meczner Sándor jogakad. tanár Jókairól emlékezik, részletesebben foglalkozván a nagy költő kecskeméti diákoskodásával. Az intézetnek az I. félévben 355, a II. félévben 390 hallgatója volt. A mezőtúri ref. főgimnázium értesítője az 1924— 1925-ik iskolai évről. Szerkesztette Borsos Károly igazgató. Az értesítő közli az igazgató évnyitó és évzáró beszédeit, melyek bepillantást engednek vetni az intézetben uralkodó hazafias és mélyen vallásos szellemre. Az intézet 24 millió költséggel rádiófelvevő állomást rendezett be. Az új alapítványok közül megemlítendő a Borsos Károly igazgató nevére tett 8,500.000 K-ás alapítvány, amelynek kamatából egy VII. osztályos tanuló 1 millió K-t kapott. Az intézet szoros kapcsolatban van a pápai főiskolával, mert az igazgató: Borsos Károly (a bold, emlékű Borsos István testvéröccse) és az igazgató-tanács elríöke: Csomasz Dezső lelkész, mindketten jeles pápai diákok voltak. A miskolci református reálgimnázium értesítője az 1924—25. isk. évről. Szerkesztette Csorba György igazgató. Az intézetnek 581 tanulója volt és jótéteményekben 33 millión felül osztottak ki. A sárospataki ref. főiskola theol. akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1924—25-ik iskolai évről. Összeállították Marton János akadémiai és Csontos József főgimn. igazgató. A terjedelmes kötetből kiemeljük Marton János közigazgatói jelentését és Harsányi Istvánnak nagy szeretettel megirt tanulmányát Szinnyei Gerzsonról.
