Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-30 / 35. szám
Harminchatodik évfolyam. 35. szám. Pápa, 1925 augusztus 30. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Stockholm. Az elmúlt hetekben az egész világ komoly gondolkozóinak figyelme Stockholmra irányult. Itt gyülésezett a Söderblom svéd lutheránus prímás felhívására összejött világkonferencia, melyen résztvettek nemcsak a különböző protestáns felekezetek képviselői, de megjelentek a keleti egyházak küldöttségei is. Egyedül Róma tartotta magát távol. Söderblom a modern keresztyénség egyik legkimagaslóbb egyénisége. Lipcsei egyetemi tanárból lett Svédország prímása, upsalai érsek. Mint gondolkozó, mélyenjáró, az istenfogalomról írt müve nagy feltűnést keltett, vallástörténeti tudása bámulatra méltó, de legnagyobb hatást mégsem tudományos tevékenységével ért el, hanem mélységes hitével és azzal az erős elhatározásával, hogy Krisztus evangéliumát a modern életben is uralkodóvá kell tenni. Sokszor felszólalt a világháború alatt is és szava mindig határozott és tiszta volt. Az Élet és Munka Egyetemes Keresztyén Konferenciájának összehívása elsősorban Söderblom érdeme, de hogy felhívása oíy nagy visszhangra talált, annak az a magyarázata, hogy az egész világ sóvárogva vár valamit, ahogy Pál már régen kifejezte: az Isten fiainak megjelenését. Stockholmban nem hoznak kötelező határozatokat. A kényszernek úgy sem volna ereje ezekben a kérdésekben. Ott látásokat keresnek és adnak arról, miként lehetne az evangéliumot a közéletben, az irodában, a városházán, a gyárban, az országgyűlésen, szóval az emberi élet minden viszonylatában megvalósítani. Nemrégiben volt Birminghamben egy C. 0. P. E. C.-nek nevezett mozgalom nagygyűlése, ennek ugyanaz volt a célja: evangélizálni a világot, megszüntetni a téves különbségtevést a vallási élet és a világi élet között. Stockholm a modern keresztyénség nagyarányú kísérlete, hogy felhívja a világ összes keresztyénéit: vagy komolyan veszed hitedet és levonod annak következményeit életed minden viszonylatában, vagy elveszted jogodat arra, hogy szavad irányító és döntő legyen a mai világ zűrzavaros forgatagában. Egész keresztyénekre van szükség, akik nemcsak vasárnap buzgólkodnak Istenért és az Ö ügyéért, de hétköznapjaik is Ő Érte telnek el, azokon is Ő az Úr. Nicea megtalálta a hitben a lényeget, mely nélkül nincs egészséges élet, Stockholm arra mutat rá, hogy ezt a hitet hogy kell a XX. század emberének a XX. század óriási problémái megoldásában megbizonyítani. P. J. Megdicsőülés. (Folytatás és vége.) Hol keressük őket a Jézus nevében? Dr. Zaffius Miklósnak, Velcz György és Fülöpnek, velencei kereskedőknek, Szalontai István pápai ügyvédnek, érettük sokat, mindvégig állhatatossággal küzdőknek szivében? Svájc, Hollandia, Németország, Svédország, e dicső vértanuk szenvedéseitől megzendülő országok népeinek lelkében-e ? — érettük cselekvő, adakozó jóságos szivükben-e ? itthon érettük imádkozó hitvesük s árva gyermekeik és gyülekezetük könnyeiben-e ? Ott keressük őket a keresztyén egyház vértanúinak dicső seregében. Mert 1675 márc. 5—1676 máj. 23-ig, a végsők kiszabadulásának napjáig a pápa hitére térítéssel kínoztalak, amely áron rabságtól, szenvedéstől, haláltól magukat megválthatták volna, — de ők hívek maradtak mindvégig a Krisztushoz s közülök 18-nak lön vértanú halála. Mert midőn egy évi börtönszenvedtetés után a gályarabság útján lerongyolt, leromlott, összetört társaival találkozott, Séllyei így imádkozott: „Óh Isten! micsoda időkre tartogattál minket! Adjad, hogy a Te kegyelmed által a hátralévő nyomorúságokat is békével elszenvedjük“. Mert dr. Zaffius velencei orvos így irt róluk a zürichiekhez: „Videte, si est dolor, sicut dolor iste!“ Mert a szivünket facsarják szenvedésükből írott leveleik. Mert „boldogúl“ haltak meg. Beregszászi István írja Velencéből hitestársához 1676 március 30-án: „Immár régen kívánt s várt kedves, édes, velem sokat szenvedett rabtársaimnak hozzám való érkezésekkel örvendeztetvén szomoríta meg a jó Isten. Mert pünköst szombatján elérkezének a bukkori égő lángból holt elevenen Szalontai uram serény forgolódása által kiragadtatott öt atyámfiai ... A többi között idvezült Kállai István komám uram olyan kínban volt, hogy a gazdámmal hajót fogadván, hozzájok mentünk. Bemenvén a hajóba, megölelt ugyan szegény komám,' de a szájának rothadása és azon rothadás miatt fogainak kihullása miatt nekem egy szót is értelmesen nem szólhatott . . . Istenfélő gazdám az ölében tette más hajóba, és így bevivén a városba, ott is ölében vitte fel a palotára és így pünköst első napján reggel 8 óra tájban boldogul az ő uráért meghalt“. A valóságnak megfelelően írták ők Gennatius Éliás A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .....................................................- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ........~.........................................— ..................................................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ...............................................—............— FELELŐS SZERKESZTŐ: PONQRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Ä FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®ÍS □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK. a
