Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-30 / 35. szám

Harminchatodik évfolyam. 35. szám. Pápa, 1925 augusztus 30. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Stockholm. Az elmúlt hetekben az egész világ komoly gon­dolkozóinak figyelme Stockholmra irányult. Itt gyülése­­zett a Söderblom svéd lutheránus prímás felhívására összejött világkonferencia, melyen résztvettek nemcsak a különböző protestáns felekezetek képviselői, de megje­lentek a keleti egyházak küldöttségei is. Egyedül Róma tartotta magát távol. Söderblom a modern keresztyénség egyik legki­magaslóbb egyénisége. Lipcsei egyetemi tanárból lett Svédország prímása, upsalai érsek. Mint gondolkozó, mélyenjáró, az istenfogalomról írt müve nagy feltűnést keltett, vallástörténeti tudása bámulatra méltó, de leg­nagyobb hatást mégsem tudományos tevékenységével ért el, hanem mélységes hitével és azzal az erős elha­tározásával, hogy Krisztus evangéliumát a modern élet­ben is uralkodóvá kell tenni. Sokszor felszólalt a világ­háború alatt is és szava mindig határozott és tiszta volt. Az Élet és Munka Egyetemes Keresztyén Konfe­renciájának összehívása elsősorban Söderblom érdeme, de hogy felhívása oíy nagy visszhangra talált, annak az a magyarázata, hogy az egész világ sóvárogva vár valamit, ahogy Pál már régen kifejezte: az Isten fiainak megjelenését. Stockholmban nem hoznak kötelező határozatokat. A kényszernek úgy sem volna ereje ezekben a kérdé­sekben. Ott látásokat keresnek és adnak arról, miként lehetne az evangéliumot a közéletben, az irodában, a városházán, a gyárban, az országgyűlésen, szóval az emberi élet minden viszonylatában megvalósítani. Nem­régiben volt Birminghamben egy C. 0. P. E. C.-nek nevezett mozgalom nagygyűlése, ennek ugyanaz volt a célja: evangélizálni a világot, megszüntetni a téves különbségtevést a vallási élet és a világi élet között. Stockholm a modern keresztyénség nagyarányú kísérlete, hogy felhívja a világ összes keresztyénéit: vagy komolyan veszed hitedet és levonod annak következményeit éle­ted minden viszonylatában, vagy elveszted jogodat arra, hogy szavad irányító és döntő legyen a mai világ zűr­zavaros forgatagában. Egész keresztyénekre van szük­ség, akik nemcsak vasárnap buzgólkodnak Istenért és az Ö ügyéért, de hétköznapjaik is Ő Érte telnek el, azokon is Ő az Úr. Nicea megtalálta a hitben a lényeget, mely nélkül nincs egészséges élet, Stockholm arra mutat rá, hogy ezt a hitet hogy kell a XX. század emberének a XX. század óriási problémái megoldásában megbizonyítani. P. J. Megdicsőülés. (Folytatás és vége.) Hol keressük őket a Jézus nevében? Dr. Zaffius Miklósnak, Velcz György és Fülöpnek, velencei kereskedőknek, Szalontai István pápai ügyvéd­nek, érettük sokat, mindvégig állhatatossággal küzdők­nek szivében? Svájc, Hollandia, Németország, Svéd­ország, e dicső vértanuk szenvedéseitől megzendülő országok népeinek lelkében-e ? — érettük cselekvő, ada­kozó jóságos szivükben-e ? itthon érettük imádkozó hit­vesük s árva gyermekeik és gyülekezetük könnyeiben-e ? Ott keressük őket a keresztyén egyház vértanúinak dicső seregében. Mert 1675 márc. 5—1676 máj. 23-ig, a végsők kiszabadulásának napjáig a pápa hitére térítéssel kínoz­talak, amely áron rabságtól, szenvedéstől, haláltól ma­gukat megválthatták volna, — de ők hívek maradtak mindvégig a Krisztushoz s közülök 18-nak lön vértanú halála. Mert midőn egy évi börtönszenvedtetés után a gályarabság útján lerongyolt, leromlott, összetört társai­val találkozott, Séllyei így imádkozott: „Óh Isten! mi­csoda időkre tartogattál minket! Adjad, hogy a Te ke­gyelmed által a hátralévő nyomorúságokat is békével elszenvedjük“. Mert dr. Zaffius velencei orvos így irt róluk a zürichiekhez: „Videte, si est dolor, sicut dolor iste!“ Mert a szivünket facsarják szenvedésükből írott leveleik. Mert „boldogúl“ haltak meg. Beregszászi István írja Velencéből hitestársához 1676 március 30-án: „Im­már régen kívánt s várt kedves, édes, velem sokat szen­vedett rabtársaimnak hozzám való érkezésekkel örven­deztetvén szomoríta meg a jó Isten. Mert pünköst szom­batján elérkezének a bukkori égő lángból holt elevenen Szalontai uram serény forgolódása által kiragadtatott öt atyámfiai ... A többi között idvezült Kállai István ko­mám uram olyan kínban volt, hogy a gazdámmal hajót fogadván, hozzájok mentünk. Bemenvén a hajóba, meg­ölelt ugyan szegény komám,' de a szájának rothadása és azon rothadás miatt fogainak kihullása miatt nekem egy szót is értelmesen nem szólhatott . . . Istenfélő gazdám az ölében tette más hajóba, és így bevivén a városba, ott is ölében vitte fel a palotára és így pün­köst első napján reggel 8 óra tájban boldogul az ő uráért meghalt“. A valóságnak megfelelően írták ők Gennatius Éliás A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .....................................................- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ........~.........................................— ..................................................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ...............................................—............— FELELŐS SZERKESZTŐ: PONQRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Ä FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®ÍS □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom