Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-23 / 33-34. szám
102. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925. korona birsággal sujtandók esperes által, gyámoldai, közpénztári, könyvtári számadások jóváhagyattak, kölségvetés elfogadtatott, egyházak lélekszáma szerint 600 aranykorona egyházmegyei adót fizetnek. Az egyházmegyére eső segélyből a közigazgatásra szükséges összeg levonása után megmaradó államsegély Csősz és Nádasdladánynak, a Baldácsi-segély Berhidának adatik. Tanügyi bizottság jelentése szerint a taneredmény jó, kitűnő minősítést kapott 17, jeleset 19, jót 19, elégségeset 4, minősítés nélkül maradt 2 iskola. Énektanítás tervezetére nézve fenntartja egyházmegye eredeti múlt évi határozatát. Tanítók lapjának megrendelését az iskolai beiratási díjak terhére engedélyezi. Tanítótestület kérelme a tanítók részére a VII. fiz. osztály minden fokozatának megnyitása tárgyában, valamint a kántori és tanítói javadalmak kettéválasztása tárgyában a fokozatos egyházi hatóságokhoz felterjesztetik. Kebelbeli lelkészegyesület megkeresésére a lelkészi korpótlékok kiutalása és valorizálása szorgalmaztatik. Közigazgatási ügyek keretében alapítólevelek, építési-, adókivetési, közmunkamegváltási határozatok, földbérszerződések jóváhagyattak, kölcsönvételi határozatok kerületre véleményezve felterjesztettek. Ezek között különösen kiemelést érdemel Eötvös Sándor lelkész és Keresztes János presbiter alapítványa Mezőszentgyörgyön, akik okos előrelátással és a helyzet helyes felhasználásával 22 V2 kát. hold földet vettek az előbbi 1/4, utóbbi 3A részben és azt most tehermentesen örök alapítványként átadták az egyháznak, amelynek rendeltetése egyelőre tőkegyűjtés az egyház előtt álló nagy építkezések : lelkészi-, II.-od tanítói-, harangozó-lakás és gyülekezeti terem építése. Ennek megtörténte után az alapítvány jövedelme 2/4 részben egyházi közterhek csökkentésére, részben a gyülekezeti terem használati szükségeire, V4 részben iratterjesztésre fordítandó. Továbbá a székesfehérvári hívek alapítványa, kik Miklós Géza lelkész nevére 20 éves fehérvári lelkészi működése emlékére 6 milliós alapítványt létesítettek közadakozásból. A gyűlést megelőző napon folytak le a bizottságok és bíróság ülései, utóbbi 4 javadalmi ügyben hozott Ítéletet, egyben pedig pótlásra utasító végzést. A gyűlés előtti nap estéjén templomi vallásos estély tartatott, melyen imát és bibliamagyarázatottartott: Ólé Sándor, előadást főtiszt, püspök úr, szólván a református egyház hithőseiről és mártírjairól, kiknek példája alapján hithűségre és a nagy szenvedések eltűrésére buzdított. Záróimát mondott: Nagy Gyula fülei lelkész. Szerepelt két énekszámmal a gyülekekezeti vegyeskar Nemes Sándor kántortanító vezetésével. Vajha a hallottak, mint jó mag megteremné áldott gyümölcsét és a munka után eredmény, áldás, békesség, egyháziasság és nemes áldozatkészség mutatkoznék mindenfelé gyülekezeteink, iskoláink, anyaszentegyházunk javára és mindenek felett Isten dicsőségére. _ ,. . A pápai kollégium cserkészeinek táborozása. A cserkészélet egyik legvonzóbb és legtanulságosabb mozzanata a táborozás. A felnőttek is sokszor őszinte sajnálkozással emlegetik, hogy nem vehették ki belőle annak idején részüket. De van is okuk rá. Mert lehet-e kellemesebb ajándékkal megjutalmazni az évvégi kemény munkától megviselt idegzetű ifjúságot, mint kivinni a szabad természetbe, hogy ott részleteiben és céljaiban nagyon is komoly és mindamellett mégis játékszerü romantikus szép szabad életben találjon felfrissülést? Hányszor ábrándoznak arról a foglalkozásukat és az ifjúságot szerető nemes törekvésű nevelők, hogy az iskola falai között valami családias meleg hangulatot kellene meghonosítani, amelyben megnyílnának a zárkózott fiatal lelkek és őszinte ragaszkodás hatná át a bizalmatlankodók sziveit, mert e nélkül bizony terméketlen talajra kell a sok jótanács és jellemformáló komoly intelem. Az iskola falai között azonban nehezen tud gyökeret verni ez a kényes palánta. Több melegség, napfény és szabadság hull hozzá. Ez ad különös értéket a tábori életnek. Mert a közös sors változatos megpróbáltatásai és derűs percei észrevétlenül felnyitják itt a lelkek rejtelmes zárait. A kevés önbizalommal rendelkező diák előtt az élet valami zűrzavaros és ellenséges áradat, amely könyörtelen mohósággal várja a védett öbölben készülődő kis hajót. És a táborban ennek a félelmetes rémnek egy jól áttekinthető tervszerűen kidolgozott parányi metszetét látja. Mintha górcsövön vizsgálná az élet alapvető megnyilatkozásait. A tábor jólétének tükrében mindennap látja a maga szerény munkájának értékét, valamint a tapasztaltabbak jóakaratú tanácsának hasznát és a lelke megtelik bizalommal és igaz hálával az iránt, akinek életét köszönheti. Emellett a legközvetlenebb úton ismerkedik meg a haza földjének, népének, kincseinek az értékével s ezek nagy elhatározások magvait hintik el a minden szép és jó befogadására kellően előkészített fiatal lelkekben. Ezért szűnnek meg a táborverés első napjai után szinte egy csapásra az otthonról hozott éretlen diákos tempók és adnak helyet annak a szolgálatkész vidám testvéries hangulatnak, ami a jólvezetett tábort jellemezni szokta. A cserkészélet a legnemesebb törekvések kipróbált gyűjtőtelepe s ha majd tettrekész férfivá erősödik az a sok ezer és ezer ifjú reménysége ennek a meggyötört földnek, akiknek sátrai most a hegyek alján, erdők mélyén vagy a csillogó vizek partján fehérlenek, akkor biztosan valóra válik az a hőn óhajtott feltámadás, amit most olyan aggódva remélünk. A Ref. kollégium 227. sz. gróf Tisza István cserkészcsapatának 3 tisztje, 2 segédtisztje és 40 cserkésze Horváth Endre gimn. tanár, cserkészparancsnok vezetése mellett június 22-én hajnalban iudult el Pápáról. A tábori élet felelősségteljes munkájának irányításában Kovács Lajos Jenő h. parancsnok, László Géza és dr. Kerecsényi Dezső cserkésztisztek, valamint Boda József és Szabó Dezső segédtisztek osztoztak Horváth Endre parancsnokkal. A tábor egy bővizű patak szomszédságában, az alsóőrsi közbirtokosság erdejének egyik szép fekvésű sarkában épült fel. A sátrak a völgybe, a tűzhelyek pedig a hegyoldal egyik jólvédett tisztására kerültek. A csapat 2 vasutikocsi szerelvénnyel a déli órákban érkezett meg és este már álltak a hatalmas sátrak, a díszes kapu, kerítés és a* földbe épített kétkürtős konyha és készen voltak a patak medrében a vizhordásra és mosdásra alkalmas helyek és az átjárást biztosító hidak. Sajnos, de a mostoha időjárás ez alkalommal nagyon is indokolttá tette az építési munkálatok gyors elvégzését. Az első éjjel már zörgött az eső a sátorlapokon, majd fölkerekedett az időnként szinte orkánszerüvé erősödő szélvihar s az első héten kemény próbára tette a csapatot. Valóban nem minden indok nélkül állapították meg ekkor a cserkészek, hogy: „a Balaton kéményében táborozunk és a fujtatóban lakunk“. A próbát azonban fényesen kiállta a csapat. Akik hoztak is egy kis köhögést otthonról, pár nap múlva azok is teljesen felhagytak ezzel a rossz szokásukkal. Az éjszakai őrség naplójába egyetlen cserkész neve sem került bele e miatt az első pár nap múlva s a betegek reggeli vizsgálatához sem jelentkezett soha senki, ami különben megszokott jelenség már a táborban. Ez a gyógyító csodaszer pedig a jó levegőn, tisztaságon kívül az az ébresztőtől takarodóig tartó szakadatlan vidámság és önálló tevékenykedés, ami állandóan lekötve tartja a tábor apraját-nagyját. A második hét aztán kellő kárpótlást nyújtott s a Balaton I hűs hullámai gyorsan felejtették a viharos éjszakákat.
