Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-06 / 1. szám

2. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924. lőtt lelkének mély sebeket égető szilánkjait ... Itt a mentésnek csak egyetlen módja lehet: Ezt a belső tüzet kidobni az egyház kebeléből, amig lassú égé­sével el nem pusztítja még élő lelkiségét. De hogyan??!... Sötét rejtekéből, mindjárt előtör az első nehézség: a megsértett kálvinista érzékenység, mely vadul gázol keresztül lelkészen és egyházon. Egy alkalommal felemeltem szavamat az í. t.-c. 30. §-ának bántó háttérbe szorítása miatt s mi lett az eredmény?! . . . Boszúhadjárat személyem s egyházam ellen . . . Szinte megrázó erővel nyomul előtérbe a a másik nehézség: mi lesz a közteherviseléssel ?, adóval ?, díjlevéllel ? Ki kárpótolja az amúgy is nagy nehézséggel küzdő kicsiny gyülekezetek lelkészeinek elveszett jövedelmét ?! Elbirja-e az egyház megkeves­­bedett bevételével élete fenntartását??! Ezeken a roppant nehéz kérdéseken fordul meg anyaszentegyhá­­zunk élete, egész jövője! Ha elbírja az affiliálódás nagy áldozatával is, ezt a fájdalmas operációt, belső­leg megtisztul, megújul s azután, mint a gyommentes kerti virág erősödésnek indul s messze szórja éltető illatát. Ha pedig nem bírja el, a XVII. századbeli angli­kán egyház sivár élettelenségében vergődik, tovább s hitbeli lerongyoltságában az uralkodó irányzatokkal szemben a harcot felvenni nem lesz képes s amelyik napon kiesik az állam segítő hatalmából, — azon a napon omlik' össze romboló racionalizmusának per­zselő tüzében elégett épülete . . . Wesley János az angol puritánok elnémítása után fellépett nagy egyházi letargiában nemcsak belmissziói munkájának csodás hatalmával, isteni erejével, hanem a fegyelmezésnek bámulatos energiájával is hozzájárult a ma már több mint 20 millió lelket számláló methodista irányzat megteremtéséhez. Amit a hivatalos egyház elkésett megcsinálni, megcsinálták a herrnhutiak, a német pietisták, a Stuart­­ház uralmának visszaállítása után beállott lelki pan­gásban pedig a methodisták. Amit a magyar hivatalos egyház nem tud megcsinálni, saját falain belül meg­csinálják mások. Ez a bomlasztó folyamat már meg is indult. Megindították a szekták. Mayer Henrik, Miller Vilmos, Wesley fegyelmezett csapatai ... Ez a harmadik ellenség. Három malom között őrlődik tehát, mint véres áldozat, a magyar református egyház. Nekünk az egyházunk hajóján őrködő legény­ségnek csak egy lehet a jelszavunk: Amit a bel­­misszió az evangélium erejével nem tud elvégezni, azt végezze a kálvini egyházfegyelem. Réthy László. — Kérelem. A tiszacsécsei ref. egyház pres­bitériuma tisztelettel kéri az illető leikész és tanító urakat, hogy a náluk levő „Templomépítési gyüjtő­­iv“-eket sürgősen visszaküldeni szíveskedjenek, mert az alispáni hivatal erősen követeli az elszámolást. A presbitérium nevében: Orosz Kálmán lelkész. VEGYESEK. Kedves olvasóinknak és munkatár­sainknak boldog új-évet kívánunk! — Magyar hódolat Vilma királynőnek. Vilma holland királynő megkoronáztatásának huszon­ötödik évfordulója alkalmából a „Magyar Holland Társaság“ a magyar társadalom nevében üvegfest­ményt ajánlott fel a királynőnek, mely két történelmi jelenet megörökítésével, a magyar-holland históriai vonatkozásokat világítja meg. Az ajándékot, mely a hágai királyi palota szobortermében nyert elhelyezést, december 21-én magyar küldöttség nyújtotta át ünnepiesen Vilma királynőnek. A királynő előtt meg­jelentek: Ambró Ferenc, a hágai magyar követség vezetője, Antal Géza dr., a „Magyar Holland Társaság“ alelnöke, Kállay Kálmán dr. theol. tanár, Mendlik Oszkár festőművész, W. Wendelaar és neje, a magyar születésű Baar Jolán. A magyar társadalom hódolatát Antal Géza dr. fejezte ki. Beszédében kitért Magyar­­ország és Hollandia régi történelmi kapcsolataira is. A beszéd ama részénél, mely a történelmi mozzanatok­ról szólott, a szobortermet elsötétítették és az üveg­festményt villamos reflektorral világították meg. Vilma királynő mély meghatottsággal válaszolt. Hangoztatta, mennyire értékeli a magyarok megemlékezését és a gyöngéd művészi formát, ^nelynek keretében hódo­latukat kifejezték. Kérte a szónokot, adja át forró köszönetét úgy a „Magyar Holland Társaságnak“-nak, mint az adakozóknak, akik lehetővé tették a neki szóló ajándékot. Felolvasta l^ozrria Andor versét, mely az üvegfestményen foglal helyet és részletesen meg­­magyaráztatta magának a történelmi vonatkozásokat. A tervező művésznek, gödöllői Nagy Sándornak és az üvegfestmény készítőjének, Roth Miksának is köszö­netét fejezte ki és ismételt elragadtatással szólott az üvegfestmény művészi becséről, színgazdagságáról. Antal Géza dr. ugyanez alkalommal nyújtotta át a Lafontaine Társaság „Hollandi emlék“ cimü kiad­ványát, melyben hollandi vonatkozású magyar verseket gyűjtött Össze. A királynő, a hivatalos fogadtatás után hosszabb megszólítással tüntette ki a megjelenteket, akik a királynő társaságában közel egy órát töltöttek. — A ref. theologiai tanárok országos kon­ferenciáját, mely jan. 3—4 re volt Pápára összehíva, a budapesti theol. akadémia tanári karának kívánsá­gára a rendezőség a húsvéti szünidőre halasztotta el. — A budapesti ref. theologia január 8, 9, 10-én rendezi 1924. évi konferenciáját Az előadók között a következők szerepelnek: Soltész Elemér, dr. Sebestyén Jenő, Marton Janos, dr. Szabó Aladár, dr. Ravasz László, Lukácsy Imre, Veress Jenő, Csekey Sándor, Varga Sándor, dr. Vass Vince, Hamar István, Szűcs Ernő, ifj. Victor János, dr. Kovács J. István, Bogdán Gyula, Uray Sándor, Janka Károly, Szabó Imre, B. Pap István, Csűrös István, dr. Hetessy Kál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom