Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-27 / 4. szám

1924. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 15. oldal. fordítottuk, hanem mindig magyar hazánk és nemze­tünk érdekeit szolgáltuk. Ez a tudat adja meg nekünk azt az erőt, amelyen a poklok kapui sem diadalmas­kodhatnak, az a tudat adja meg nekünk a megnyug­vást a jövendő minden elgondolható esélyeivel szem­ben s ez adja ajkunkra a buzgó éneket: az Isten a mi reménységünk. Dr. Héjjas Imre. VEGYESEK. — Személyi hír. Püspök úr f. hó 19-én Pápára érkezett, részívett a theol. akadémiai hallgatók kollo­kviumain, elnökölt a lelkészképesítő bizottság ülésén és a tanííónőképző képesítővizsgálatán. 23-án Budapes­ten járt és onnét tért vissza Balatonkenesére. — Adomány. Dr. Molnár Imre sógornője, Mol­nár Gyuláné, garamszentgyörgyi lelkésztestvérünk fele­sége temetése alkalmával az etei gyülekezet hívei ré­széről a megboldogult iránt megmutatott nagy szere­­teten hálát érezve, theol. akadémiánknak 50 000 K-t adományozott abból a célból, hogy az a szeretet és hála lélektana c. pályakérdés jutalmazására fordíttassék. — Palást-alap. A napilapoknak arra a hírére, hogy a kultuszkormány palást-segélyt ad a lelkészek­nek, sok segédlelkész örvendve sóhajtott fel, mert az idők mostani járásában bizony sokan nem tudtak palástot szerezni. Tegyük fel, hogy ezt a híradást tet­tek fogják követni s lesz valami kis mag, amelyből kinőhet egy palást. Azonban gondoljunk arra, hogy theológiánkból évről-évre mennek ki jóravaló szegény ifjak segédlelkészi szolgálatra, akik reménytelenül gon­dolnak arra, hogy nekik valaha palástjuk legyen. A negyedévesek száma most is 10. A dunameliéki egy­házkerületben már évek óta szép eredménnyel folyik e célra a gyűjtés. Nálunk eddig csak az egyházkerü­leti főhatóság tette meg azt, amit a körülmények tenni engedtek. A társadalom távol volt ez akciótól. Úgy gondolom pedig, hogy a szeretet és áldozatkészség tüze nálunk is lobog annyira, hogy ezeknek az ifjak­nak aggodalmait el tudjuk oszlatni. Felkérem azért az igen tisztelt lelkésztestvéreimet s azok által tehetősebb híveinket, hogy nyissák meg szivüket ez előtt a szük­ség előtt és adományaikat, amelyeket e lapban nyug­tázni fogunk, juttassák el hozzám. — Lelkészképzé­sünknek s ezzel egyházkerületünknek tenne szolgála­tot az is, aki a szervezés alatt álló s a papnövendé­kek önképzéséhez elengedhetetlen szemináriumi könyv­tár céljaira is adományokat juttatna el hozzám. Egyik egyházközségünkben egy magát megnevezni nem akaró egyszerű földmives egyháztag még a múlt év folya­mán felajánlott erre a célra egy q búzát. Az e célra befolyó adományokat is nyugtázni fogjuk a lapban, Atyafiságos szeretettel: dr. Vass Vince főisk. igazgató. — A két Bólyairól írt hosszabb tárcát dr. Antal Géza a Nieuve Rotterdamsche Courant-ba, ezzel is bizonyítván a hollandus közönség előtt, hogy mi­lyen nagyszabású elméket termelt a magyar nemzet. — A pápai ref. nőegylet január hó 20-án tar­totta szokásos havi vallásos estéjét. Az este kiemelkedő száma dr. Szabadi Béla főgimn. tanárnak Gárdonyi Géza keresztyénségéről tartott meleghangú előadása volt. Jól sikerült számai voltak még ez estének Pon­­grácz Józsefné és Pap Zoltánné gyönyörű szólóének­léseik, úgyszintén Gaal Olga tanítónőképzó-intézeti növendék és Vikár Zoltán papnövendék művészi sza­valataik is. Az estét Tóth Lajos theol. tanár biblia­magyarázata és imája zárta be. — A kisbéri reformátusok f. hó 13-án való­ban a szeretet áldásos levegőjében lefolyt szeretet­­vendégséget rendeztek, amelyen Tapsonyi Sándor ászári lelkész megnyitó szavai után a termet, sőt még a terem melletti folyosót is zsúfolásig megtöltő közön­ség előtt dr. Vass Vince tartott előadást a szeretet és hit megújító hatalmáról. Utána Marák Erzsi szavalt nagy technikai ügyességgel és mély átérzéssel két Lampérth-verset. A tea kiszolgálása után Pákozdy Mariska szavalta el finom művészettel Bihary: Gálya­rabok cimü versét s Tapsonyi Sándor tartott biblia­magyarázatot az új Jeruzsálem élénk színeivel festve meg a hitben és szeretetben megújult Kisbért, amit a jelennek munkálnia kell. A kisbéri reformátusoknak ezt az első megmozdulását a többi felekezetek tagjai is nagy érdeklődéssel kisérték s végtelenül megindító volt a boldogságtól sugárzó reformátusok között látni az összes többi feíekezetek képviselőit is. Az estély nagy lökést adott a további munkáknak s a kisbériek, akiknek ilyenben eddig még nem volt részük, lelkesen tettek fogadalmat, hogy ez csak kezdet, amit követni fog több hasonló összejövetel. Anyagiakban 900.000 koronát jövedelmezett az est annak a mázsás harang­nak az árához, amit már meg is rendeltek s a közel jövőben felállítanak, hogy jelezze a híveknek, hogy mikor kell indulni a templomba — a szomszédos Ászárra. — Protestantizmus és misszió. Egyik kül­földi katholikus lapban olvashatjuk a következő ön­vallomásokat : Nincs okunk illúziókban ringatni ma­gunkat. Jelenleg, ha az elért eredmények tekintetében bizonyos előnyben vagyunk is, kétségtelen, hogy a protestánsoknak nagyobb az érdeklődésük és a kül­­misszió céljaira ők sokkal nagyobb összegeket áldoz­nak. Eddig egyetlen katholikus országban sem talál­ható ahhoz hasonló érdeklődés, amellyel a mi „külön­vált“ testvéreink viseltetnek a külmisszió iránt. Erre nézve számtalan bizonyítékot hozhatnánk fel, de elég lesz egy volt episcopalista papnak találó szavait idézni: „olyan környezetből jőve, ahol a levegő szinte át volt itatva a missziók és misszionáriusok iránt érzett érdek­lődéssel, ahol csaknem minden egyházi beszéd be­vezetése és befejezése a missziókról szólt, meglepe­tésem, megvallom, nagy volt. Ha van a jelen protes­tantizmusban életképes pont, úgy ez a bel- és kül­misszió iránt tanúsított erős érdeklődés. Csaknem minden házban van missziópersely. Minden családtag

Next

/
Oldalképek
Tartalom