Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-27 / 4. szám
1924. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 15. oldal. fordítottuk, hanem mindig magyar hazánk és nemzetünk érdekeit szolgáltuk. Ez a tudat adja meg nekünk azt az erőt, amelyen a poklok kapui sem diadalmaskodhatnak, az a tudat adja meg nekünk a megnyugvást a jövendő minden elgondolható esélyeivel szemben s ez adja ajkunkra a buzgó éneket: az Isten a mi reménységünk. Dr. Héjjas Imre. VEGYESEK. — Személyi hír. Püspök úr f. hó 19-én Pápára érkezett, részívett a theol. akadémiai hallgatók kollokviumain, elnökölt a lelkészképesítő bizottság ülésén és a tanííónőképző képesítővizsgálatán. 23-án Budapesten járt és onnét tért vissza Balatonkenesére. — Adomány. Dr. Molnár Imre sógornője, Molnár Gyuláné, garamszentgyörgyi lelkésztestvérünk felesége temetése alkalmával az etei gyülekezet hívei részéről a megboldogult iránt megmutatott nagy szereteten hálát érezve, theol. akadémiánknak 50 000 K-t adományozott abból a célból, hogy az a szeretet és hála lélektana c. pályakérdés jutalmazására fordíttassék. — Palást-alap. A napilapoknak arra a hírére, hogy a kultuszkormány palást-segélyt ad a lelkészeknek, sok segédlelkész örvendve sóhajtott fel, mert az idők mostani járásában bizony sokan nem tudtak palástot szerezni. Tegyük fel, hogy ezt a híradást tettek fogják követni s lesz valami kis mag, amelyből kinőhet egy palást. Azonban gondoljunk arra, hogy theológiánkból évről-évre mennek ki jóravaló szegény ifjak segédlelkészi szolgálatra, akik reménytelenül gondolnak arra, hogy nekik valaha palástjuk legyen. A negyedévesek száma most is 10. A dunameliéki egyházkerületben már évek óta szép eredménnyel folyik e célra a gyűjtés. Nálunk eddig csak az egyházkerületi főhatóság tette meg azt, amit a körülmények tenni engedtek. A társadalom távol volt ez akciótól. Úgy gondolom pedig, hogy a szeretet és áldozatkészség tüze nálunk is lobog annyira, hogy ezeknek az ifjaknak aggodalmait el tudjuk oszlatni. Felkérem azért az igen tisztelt lelkésztestvéreimet s azok által tehetősebb híveinket, hogy nyissák meg szivüket ez előtt a szükség előtt és adományaikat, amelyeket e lapban nyugtázni fogunk, juttassák el hozzám. — Lelkészképzésünknek s ezzel egyházkerületünknek tenne szolgálatot az is, aki a szervezés alatt álló s a papnövendékek önképzéséhez elengedhetetlen szemináriumi könyvtár céljaira is adományokat juttatna el hozzám. Egyik egyházközségünkben egy magát megnevezni nem akaró egyszerű földmives egyháztag még a múlt év folyamán felajánlott erre a célra egy q búzát. Az e célra befolyó adományokat is nyugtázni fogjuk a lapban, Atyafiságos szeretettel: dr. Vass Vince főisk. igazgató. — A két Bólyairól írt hosszabb tárcát dr. Antal Géza a Nieuve Rotterdamsche Courant-ba, ezzel is bizonyítván a hollandus közönség előtt, hogy milyen nagyszabású elméket termelt a magyar nemzet. — A pápai ref. nőegylet január hó 20-án tartotta szokásos havi vallásos estéjét. Az este kiemelkedő száma dr. Szabadi Béla főgimn. tanárnak Gárdonyi Géza keresztyénségéről tartott meleghangú előadása volt. Jól sikerült számai voltak még ez estének Pongrácz Józsefné és Pap Zoltánné gyönyörű szólóénekléseik, úgyszintén Gaal Olga tanítónőképzó-intézeti növendék és Vikár Zoltán papnövendék művészi szavalataik is. Az estét Tóth Lajos theol. tanár bibliamagyarázata és imája zárta be. — A kisbéri reformátusok f. hó 13-án valóban a szeretet áldásos levegőjében lefolyt szeretetvendégséget rendeztek, amelyen Tapsonyi Sándor ászári lelkész megnyitó szavai után a termet, sőt még a terem melletti folyosót is zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Vass Vince tartott előadást a szeretet és hit megújító hatalmáról. Utána Marák Erzsi szavalt nagy technikai ügyességgel és mély átérzéssel két Lampérth-verset. A tea kiszolgálása után Pákozdy Mariska szavalta el finom művészettel Bihary: Gályarabok cimü versét s Tapsonyi Sándor tartott bibliamagyarázatot az új Jeruzsálem élénk színeivel festve meg a hitben és szeretetben megújult Kisbért, amit a jelennek munkálnia kell. A kisbéri reformátusoknak ezt az első megmozdulását a többi felekezetek tagjai is nagy érdeklődéssel kisérték s végtelenül megindító volt a boldogságtól sugárzó reformátusok között látni az összes többi feíekezetek képviselőit is. Az estély nagy lökést adott a további munkáknak s a kisbériek, akiknek ilyenben eddig még nem volt részük, lelkesen tettek fogadalmat, hogy ez csak kezdet, amit követni fog több hasonló összejövetel. Anyagiakban 900.000 koronát jövedelmezett az est annak a mázsás harangnak az árához, amit már meg is rendeltek s a közel jövőben felállítanak, hogy jelezze a híveknek, hogy mikor kell indulni a templomba — a szomszédos Ászárra. — Protestantizmus és misszió. Egyik külföldi katholikus lapban olvashatjuk a következő önvallomásokat : Nincs okunk illúziókban ringatni magunkat. Jelenleg, ha az elért eredmények tekintetében bizonyos előnyben vagyunk is, kétségtelen, hogy a protestánsoknak nagyobb az érdeklődésük és a külmisszió céljaira ők sokkal nagyobb összegeket áldoznak. Eddig egyetlen katholikus országban sem található ahhoz hasonló érdeklődés, amellyel a mi „különvált“ testvéreink viseltetnek a külmisszió iránt. Erre nézve számtalan bizonyítékot hozhatnánk fel, de elég lesz egy volt episcopalista papnak találó szavait idézni: „olyan környezetből jőve, ahol a levegő szinte át volt itatva a missziók és misszionáriusok iránt érzett érdeklődéssel, ahol csaknem minden egyházi beszéd bevezetése és befejezése a missziókról szólt, meglepetésem, megvallom, nagy volt. Ha van a jelen protestantizmusban életképes pont, úgy ez a bel- és külmisszió iránt tanúsított erős érdeklődés. Csaknem minden házban van missziópersely. Minden családtag