Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-16 / 47. szám
138. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924. Francia ref. vendégeink a Balaton mellett. A magyar református egyetemes konventnek sikerült megnyerni a montpellieri ref. theologia két kiváló professzorát, hogy a magyarországi református egyházat meglátogassák. Ez a két kiváló férfiú: Bruston Eduárd az ószövetség és Perrier Lajos a valláslélektan tanára: mindkettő a magyaroknak régtől fogva őszinte jóbarátja. Pápára okt. 18-án érkeztek és a nőnevelő-intézetben nyertek elhelyezést. Bruston úr vasárnap prédikált a templomban, délután pedig mindketten részt vettek és beszéltek a bibliakörben, este 6 órakor a nőegylet rendezett ünnepélyt a templomban, amikor Kis József esperes-lelkész üdvözölte a vendégeket, akik válaszukban bizonyságot tettek a francia reformátusok szimpátiájáról és meleg érdeklődéséről a mi ügyeink iránt, Majd Perrier Lajos hatalmas és nagy figyelmet keltő előadást tartott a francia reformátusok történetéről. Másnap hétfőn a theologiát látogatták meg, ahol dr. Vass Vince igazgató üdvözölte őket, francia nyelven ismertetvén a pápai főiskola történetét. Ezután mindketten előadást tartottak a papnövendékeknek, az egyik az evangelizációról, a másik a moníauban-montpelliéri theol. fakultás történetéről. Este a theologusok szeretetvendégségén vettek részt. 21-én a legfelejthetetlenebb magyarországi napot élték át, mint ők mondották, amikor Komáromban szemtanúi lehettek a trianoni béke szomorú következményeinek. A gyülekezet nevében Győry Elemér lelkész üdvözölte őket franciául s ugyancsak ő tolmácsolta az egyik előadást a vallásos estén. 22-én d. u. Győrben Bruston úr prédikált, este pedig a Kálvin kultúrházban mindketten előadást tartottak. Az estén Czeglédy Sándor francianyelvü beszédet intézett hozzájuk, a városban pedig dr. Török Pál főreáliskolai tanár kalauzolta őket nagy szakértelemmel. A dunántúli református egyházkerületben töltött idejüket felhasználták arra, hogy a Balaton vidékét is meglátogassák. Október hó 23-án este érkeztek Győrből Alsóörs állomásra, ahol az alsóörsi egyház elöljárósága várta őket. Szűcs József alsóörsi lelkész, a veszprémi egyházmegye esperese szives szavakkal üdvözölte francia nyelven a vendégeket, kiknek válaszát dr. Vass Vince, a pápai theologia igazgatója tolmácsolta. Az állomásról a rendelkezésre álló fogatokon az alsóörsi parókhiára érkeztek, hol az esperes neje fogadta őket szives vendéglátással. A vacsoránál az esperesné unokahuga Kovács Ilonka mondta az imádságot szintén francia nyelven. Éjjeli szállásra és másnap reggelire Varjas Géza lovasi földbirtokos és neje Szűcs Lidia szívesen látott vendégei voltak. 24.-én az alsóörsi templomban a köznapi istenitisztelet keretében volt alkalmuk a vendégeknek a két igazi felsőbalatonmelléki kis gyülekezetei megismerni. Az alsóörsi templomba gyülekeztek úgy az alsóörsi, mint a lovasi hívek. Az ősrégi, ódon alsóörsi templom ragyogott a tisztaságtól. A belmissziói bizottság két lelkes női tagja: Medgyesy Lajosné Horváth Lidia és Hetesy Gyuláné Tóthy Margit sajátkezüieg varázsolták ragyogó tisztává a templom minden zúgát. Nemes, áldozatos munkájokban segítségükre volt Farkas Kálmán presbiter neje: Fábián Róza, szintén a belmiszsziói bizottság buzgó tagja. Márkus Lajos egyházgondnok, Guath Gyula, Guath Imre dékánok a templom környékét és útjait hozták rendbe. Hétköznap volt, vetésidő, veszprémi hetivásár napja, de a két gyülekezet hívei megtöltötték az alsóörsi templomot. Voltak más vallásuak is. A, jelenlevők sorában ott láttuk Iklódi Szabó János orsz. képviselő, alsóörsi földbirtokost is. Paksy Imre alsóörsi kántortanító vezetésével fölzendült az „Ez új reggel arra serkent.. .* majd a XC. zsoltár: mindeniknek dallama ismert a francia reformátusok előtt, hiszen ő tőlük vette ezeket a magyar református egyház. Szűcs József esperes imádkozott, bibliát olvasott. Bibliaolvasás előtt az alsóörsi iskolás gyermekek énekelték az „Erős várunk nekünk az Isten . .kezdetű éneket, majd könyörgés után a gályarabok énekét a lovasi iskolás gyermekek Pázmándi János tanító vezetése mellett. Az esperes az egyházmegye és a két egyház nevében pár szóval üdvözli francia nyelven a vendégeket, s a gyülekezetnek magyar nyelven bemutatja őket, két kis iskolás leány két nemzeti szalaggal átkötött virágcsokrot ad át nekik a CXXX. zsoltár 3. versével köszöntve őket. Következett a francia vendégek előadása, melyet dr. Vass Vince theológiai igazgató tolmácsolt. Bruston Edvárd szép, lelkes előadásában azokról a magyar ősökről szólt, akik semminémü veszedelem és csapás között sem hagyták el a bibliát, amelyből mindig erőt merítettek a kitartó küzdelemre. Felhozta példának a sárospataki Rákóczi bibliát, melyet személyesen is megtekintettek és látták belőle, hogy egykori fejedelmi gazdája, I. Rákóczi György, a végén mindannyiszor bejegyezte dátum szerint, amikor „Isten kegyelméből“ befejezte a végigolvasását. Harminckét ilyen bejegyzés van: harminckétszer olvasta végig bibliáját, mert Istennek erejét és hatalmát érezte abból és Istennek vigasztalását minden körülmények között. Perrier Lajos, a másik vendég erőteljes, élénk szónoki készséggel vette föl tovább a beszéd fonalát: ő meg azokról az egyszerű, de nagyhitü francia hugenotta nőkről beszélt, akik hitükért annyi üldöztetést: börtönt szenvedtek, de ha lehetett, még a börtönbe is magukkal vitték bibliájukat, vagy annak egyes igazságait tűvel vésték a börtön kövére, hogy mindig szemük előtt legyenek azok a nyomorúság idején. A két derék férfiú kitünően tolmácsolt pompás előadása rendkívül jó hatással volt a jelen levő lelkes gyülekezetre, amint az esperes bezáró és köszönő beszédében rámutatott: a közös evangéliom, közös hit, közös zsoltár kiéreztette a közös testvériség lelkét: ez pedig az Istennek lelke, az Istennek beszéde sze-
