Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-24 / 32-34. szám
96. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924. kiadott 76000/1907. sz. kultuszminiszteri utasítás 51. §-a értelmében a közigazgatási bizottsághoz panaszszal élhet s a panasz a behajtás iránt tett intézkedésre felfüggesztő hatássa! van s involválja a közigazgatási rendes eljárást. Tanítóink nehéz helyzetben vannak. Államsegélyükből az egyház rovására irt öszszegeket azonnal levonják. Biztatást kapnak mindenfelől : a fenti közigazgatási úton ekzekválíassák az iskolafenntartó egyházat. Még olyan felfogást is hallanak, hogy ez most hazafiúi kötelesség, mért nem fizet az egyház. Lássuk csak. Az 1907 : XXVII. 1. §-ban és a teríti 76000/1907. sz. kultuszminiszteri utasítás 1. és 51. §-ában meghatározott közigazgatási biztosítást és behajtást a 107105/1910. sz. kultuszminiszteri rendelet így szabályozza: „Az autonóm egyházhoz tartozó iskolánál működő tanítók illetményeinek kiszolgáltatására irányuló közigazgatási biztosításnak csakis akkor lehet helye, ha az illető felekezeti tanító saját egyházi bíróságának eljárási rendjét már kimerítette“. Mindez nem érvényes? Magyarországi Református Egyházaink királyi szentesítéssel ellátott alkotmányos Egyházi Törvényei V. t.-c. 33. §. 5. pontja értelmében egyház és tanító közi a díjlevelek kiszolgáltatása körében felmerülő vitás ügyek az egyházi közig, bíróság hatáskörébe tartoznak. Az is bizonyos, hogy a tanító az egyházalkotmányra fölesküdött. (E. T. VI: 26. §.) Az is bizonyos, hogy ha ezek ellenére egy református tanító az egyházi hatóságok kikerülésével a világi közigazgatási hatósághoz fordul: az E. T. V : 34. §. A/3., 4. pontjaiba ütköző fegyelmi vétséget követ ei. A budapesti országos ref. zsinat XIV. ülése jegyzőkönyvének 175. sz. határozata 1. pontja ezt mondja: „Az egyházközség és a belhivaíalnokok közötti jogviszony alapja az egyházi felsőbb hatóságok által jóváhagyott díjlevél“. De Ítélhet meg az egyházi közig, bíróság fizetést a díjlevé! keretén túl is a fenti zsinati jkv. 4. pontja értelmében, mely így szól: „Ha a díjlevélszerü javadalom a belhivaialnok állásszerü tisztes megélhetését nem biztosítja, joga van a belhivatalnoknak az egyházi közigazgatási bíróságtól díjlevélszerü javadalmának az állásszerü tisztes megélhetés mértékéig leendő fölemelését kérni“. Viszont ugyanezen zsinati határozat 3. pontja értelmében az egyházközség teljesítőképességével is számot kell vetni, mert ha csupán a díjlevélszerü javadalom kiszolgáltatása is az egyházközségnek bebizonyítliatóan anyagi romlását okozná, kérheti az egyházközség az egyházi közigazgatási bíróságtól kötelezettségének mérséklését. Mi lesz a megoldás? Mindenek eiőtt egyházkerületeinknek és a konventnek az E. T. 1:67. §. h) és 75. §. a), b), d) pontjaiban gyökerező joguknál fogva hathatósan közbe kell lépni az illetékes kormányhatóságoknál, nekik felvilágosítással kell szolgálni egyházi törvényeink, alkotmányunk, autonómiánk létezéséről, valamint arról, hogy ezek figyelmen kivül hagyása és az eddigi eljárások folytatása népiskoláinknak egyszerűen nyakát tekeri ki, ez pedig sem nemzeti, sem kulturszempont nem lehet. A sérelmeket föl kell tárni mindaddig, míg csak nem orvosollatnak. A kérdés máris égető. Vannak egyházaink, ahol a hivek csekély létszáma és teljesítőképessége miatt nem hogy díjlevélen felüli követeléseket, de még a visszaállítani parancsolt 1893-iki díjlevelet sem lehet behajtani az egyház végromlása nélkül. Mi lesz, ha az ilven egyház azt mondja: én a vállalt föltételek és fizetségek mellett, amire a tanító is megválasztva lett, fenntarthatom iskolámat, ha így nem lehet, beszüntetem. Mi lesz a tanítóval ? Csak nem gondolja tán senki, hogy akad ref. tanító, aki „hazafiságból“, az egyházi hatóságok kikerülésével, közigazgatási úton végrehajtatja az egyházat mindaddig, inig a templom is ei nem lesz árverezve? De hát azután is mi lesz? Jam proximus ardet Ucalegon. Ma nekem, holnap neked! Ezen segíteni kell! Késni tovább nem lehet !* Egyházkerületünk közgyűlése. Egyházkerületünk f. hó 19-én Pápán tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelyen dr. Balogh Jenő főgondnok és Kis József legidősebb esperes elnököltek. Ott láttuk a megjelentek közt dr. Antal Géza egyházkerületi e. főjegyzőt, Czeglédy Sándor főisk. gondnokot, Halka Sándor, Nagy István, Medgvasszay Vince, Szűcs László, Lőke Károly, Szűcs József espereseket, Fülöp József Csomasz Gyula, Győry János, Kozma Andor, Kenessey Gyula kér. tanácsbirákat, Darányi Kálmán főisk. vil. gondnokot, Chernél Antai, Kulin Sándor egyházmegyei gondnokokat, Vargha Kálmán, Jakab Áron egyházi, Konkoly Thege Béla, Lipcsey Lajos világi aljegyzőket. A theol. akadémiát dr. Vass Vince, a főgimnáziumot Faragó János, a nőnevelőintézetet dr. Kőrös Endre igazgató képviselte. A gyűlést Kis József e. elnök buzgó imája után dr. Balogh Jenő főgondnok meleg szavakkal méltatta bold, emlékű Németh István püspök érdemeit. A kerület mély megilletődéssel vette hivatalosan is tudomásul a gyász-esetet, a rokonoknak levélben fejezi ki részvétét, az elhunyt életének és munkásságának méltatását ehker. közgyűlés keretében későbbi időpontra halasztja. Az intézőbizottság jui. 31-iki gyűlése jegyzőkönyvének tárgyalása kapcsán közgyűlés köszönetét mond a főgondnok urnák, Miklós Géza és Simon Sándor uraknak, dr. Ravasz László dunamelléki püspök urnák, Medgyasszay Vince és Czeglédy Sándor uraknak a temetés rendezéséért, illetve temetési funkciókért, Nagy János hitsorsosunknak pedig a családi sírbolt átengedéséért. A megboldogult püspököt közgyűlés a maga halottjának tekinti és a temetési költségek utalványozására Kristóffy Gyula tanácselnököt felhatalmazza. Közgyűlés tudomásul vette a püspöki iroda át* Ez utolsó kikezdés felolvasva nem volt.
