Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-07-06 / 26-27. szám

1924. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 79. oldal. Naggynlés Knnszentmiklóson a főgimnázium fenntartása ügyében. Az Országos Közoktatási Tanácsnak junius 14-én isméi tetett javaslata aligha keltett erőteljesebb vissz­hangot valahol, mint Kunszentmiklós közönsége köré­ben. Ez a javaslat ugyanis a 17 megszüntetendő is­kola közé sorozza a kunszentmiklósi ősi református főgimnáziumot is, amely közel kétszáz esztendeig szolgálta becsülettel a magyar kultúrát. Nem volt a nagy alföldi községben egy értelmes lélek, amely ne fájdult volna meg e hiób hírnek hallatára és azon az impozáns gyűlésen, amit Vargha Tamás lelkész össze­hívott, megjelent és szót kért és segíteni akart a tár­sadalom minden számottevő tagja felekezeti különb­ség nélkül. A felszólalók megértik és méltányolják a kormány intencióját, hogy takarékoskodni akar, de lehetetlennek tartják, hogy a Tanács, mikor a kun­szentmiklósi főgimnázium megszüntetését javasolta, minden fontos körülményt meglatolt. Hiszen csak rá kell nézni a térképre: Budapesttől Halasig 135 km. távolságban nincs több középiskola, csak a szent­­miklósi. A község vasúti csomópont s az iskola von­zási területe kiterjed három járásnak százezer lelkére. Vájjon melyik vidéki gimnázium dicsekedhetik nagyobb körrel ? Csonka-Magyarország 7 és félmillió lakosából az eddig fennálló 115 középiskola egyik-egyikére csak hatvanötezer lélek esik átlagosan, — harmincötezerrel kevesebb, mint a szentmiklósira. Ennek az intézetnek a demográfiai helyzete tehát minden kétséget kizáróan olyan, hogy ha nem is volna itt gimnázium, létesíteni kellene. De nézzük vagyoni helyzetét is ! Még béké­ben a leggazdagabb magyar gimnáziumok egyike volt, s a háború idején a leghazafiasabbak egyike : negyed­­millió arany koronát fektetett hadiköicsőnbe, ami ma négy és fél milliárd koronát ér. Morális cselekedet lenne-e az államtól, ha most a segítőjének, mikor koldussá lett, a nyakára lép? A naggyülés felszólalói, akik közt ott volt dr. Kelemen Kornél ügyvéd, dr. Zakariás János v. országgyűlési képviselő, lehetetlen­nek tartják, hogy a Közoktatási Tanács mindezt mér­legelte légyen, éppen azért a gyűlés elhatározta, hogy az egész érdekelt vidéket képviselő küldöttséggel memorandumot terjeszt fel a közoktatásügyi miniszter úrhoz abban a reményben, hogy Őkegyelmessége az ő magasabb szempontjából méltányosabban Ítél és Petőfi földjének szinmagyar népét nem fosztja meg humanista büszkeségétől. Végül elhatározta a gyűlés, hogy a gimnáziumnak középiskolaként való fenntar­tása érdekében állandó bizottságot választ és felkéri a sajtót s az ország minden kiváló fiát, hogy igaz ügyét pártfogásába vegye. — Felvétel a nőnevelőbe. A dunántúli refor­mátus egyházkerület pápai nőnevelő-intézetének (tanító­nőképző és polgári leányiskola) internátusába leendő felvételért julius hó 31-ig lehet folyamodni. Érdeklő­dőknek Tájékoztatót készséggel küld az igazgatóság. I VEGYESEK 1 — Új esperes. A belsősomogyi ref. egyház­megyében Nagy Lajos halálával megüresedett esperesi tisztségre beérkezett szavazatokat junius hó 30-án bontotta fel a bizottság Kaposváron. A beérkezett 63 érvényes szavazat közül 34 szavazatot kapott: Halka Sándor erdőcsokonyai lelkész ehm. e. főjegyző. 8 szavazatot kapott: Izsák Aladár s.-jádi, 8 szavazatot Varga Dezső darányi, 10 szavazatot Peti Lőrinc tb. esperes bürüsváradi és 3 szavazatot Szabó Bálint hetesi lelkészek. így szótöbbséggel Halka Sándor a belsősomogyi egyházmegye esperese. Örömmel üdvö­zöljük az egyházmegye új esperesét. Jó reménységünk van felőle, hogy a nagy egyházmegye ügyeit elődjéhez méltóan vezeti ismert apostoli szelídségével és nagy tudásával. Sokat várunk tőle s Isten áldását kérjük rá és egyházmegyéjére. — Kitüntetés. Az Utrechti Művészeti és Tudo­mányos Társaság főiskolánk kiváló tanárát, dr. Antal Gézát tagjai sorába választotta. Ez az újabb kitün­tetés is bizonyítja, mily eredményes dr. Antal Géza Hollandiában folytatott buzgó tevékenysége. — Adomány. Dr. Jókai Ihász Miklós, a pápai ref. egyházmegye tanácsbirája és lelkészgyámoídai világi elnök a pápai egyházmegyebeli lelkészözvegyek segélyezésére első fiúgyermeke születése alkalmából négy millió koronát, évi járulékkép fejében pedig ez évre tizmétermázsa búzát adományozott. A nagy történelmi név képviselője e nemes cselekedetével mély hálára kötelezte az egyházmegye lelkészözvegyeit és példát adott más tehetőseknek is, hogy miként kell élni Istentől kapott javaikkal. Áldja meg a jó Isten a jókedvű adakozót és találjon mélyentisztelt családjával együtt sok örömet és boldogságot újszülött fiában. — Vitézzé avatás. Junius hó 15-én, a Margit­szigeten, szabad ég alatt megragadó ünnepség kere­tében lefolyt vitézavatáson a 2236 vitéz között két volt pápai diák, ref. lelkészt is vitézzé avattak: Tihanyi Kis Sándor köveskálai lelkészt és Komáromi János s. lelkészt. — G. Szabó Jolán, adorjánházai ref. tanítónőt kedves meglepetés érte 1924 junius 15-én. E napon tartotta meg kis tanítványaival a huszadik évzáró vizsgát az adorjánházai iskolában, mely alkalommal volt tanítványainak hálás serege udvarára vonult s megható ünneplésben részesitette. Egyik volt tanít­ványa, — Csomasz Irma — szives szavakkal üdvö­zölte; kifejezte mély háláját mindazoknak, kiket a 20 év alatt oly nagy buzgalommal türelemmel nevelt és oktatott s Isten megjutalmazó áldását kérte további működésére. — Egyúttal díszes emléklapot is nyúj­tottak át az ünnepeítnek, ki megindultan mondott köszönetét a megemlékezésért. — Az igaz érdem találta meg itt a legszebb erkölcsi jutalmat a tanít­ványok hálájában. A két évtizedes hűséges kötelesség­­teljesítést koronázza meg az Úr is a maga áldásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom