Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-08 / 22-23. szám
68. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1924. atádi tisztviselőkből álló Petőfi-dalárda Bognár József állami tanító vezetésével gyönyörűen énekelte el a magyar Hiszekegyet. Németh József hedrahelyi lelkész bensőséges imája után Sárközy György főispán, az Egyesület világi elnöke mondott lelkeket megkapó, szép megnyitó beszédet. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a közeli napokban elhunyt Nagy Lajos esperesről, az egyházmegyének közszeretetben állott, kiváló fejéről. Meleg szavakkal üdvözli az Egyesületet és az ünnepélyen megjelenteket — éppen Nagyatádon, ahol ő a legboldogabb ifjúságát élte és ahonnét vágott neki az élet rögös útjának. Majd Czeglédy Sándor győri esperes mondott lelkeket rabul ejtő ünnepi beszédet, melynek nyomán mintha csak templommá varázsolta volna a szállodai nagytermet. — Amit ma itt hallottam e maroknyi protestánsok összetartásáról, hogy itt templom épül majd, aktuálissá telte Filadelfia nevét. Filadelfia magyarul ezt jelenti: testvérszeretet. A lutheránusok és kálvinisták együtt akarnak tomplomot építeni, oltárt emelni. Ezzel nemcsak a vallásnak, de a magyar hazának is szolgálatot tesznek. Isten áldása kisérje e munkát. A jövendő embere a vallásos meggyőződés embere. A világtörténelem lapjain csodás dolgokat látunk. Valahol, a világ egy zúgában, egy nép körében, mely távol áilott attól, hogy hatalmi tényező legyen, ott élt Valaki, Aki a világtörténelem legnagyobb tényét hozta létre : ez a názáreti Jézus. Ellenségei a leggyalázatosabb halál nemével végezik ki, de Ő diadalmasan feltámad, szelleme él. Az Általa elejtett zászlót 11 egészen képzetlen ember vette kezébe — és győztek. A Krisztus eszméit összetiporni akaró római birodalom Összeomlott, de diadalmas fenségében él a Krisztus. Az Ő ereje volt az, mely meggyőzte a világot. A XVI. századot a vallásos érdeklődés óriási ereje jellemzi. A világtörténelem a XVI. században egyenlő az egyház történetével. Hogyan érti meg a XX. század fia, hogy abban a korban az emberek az életük 90%-át vallásos kérdések megfejtésére, vallásos eszmékkel való foglalkozásra használták fel 1 ? Érthetetlen ma az a világ, amelyben az emberi élet irányítója a vallás volt. Pedig ez a világ majd bekövetkezik s ezen fordul meg a jövendő. Rendkívüli jelentőségű volt a vallásos életnek egy-egy hullámcsapása. Amikor mi Ázsiából idejöttünk, ha nem iett volna egy uralkodónk, aki a pogány magyart a keresztyénségbe bekapcsolja, sorsunk biztosan a 25 nomád nép sorsa lett volna. Hol vannak az avarok, a besenyők!? Ezek nem találták fel a nemzeti lét alapeszméjét a Krisztusban. Amikor itt a török martalócok dúltak s már-már azt lehetett hinni, hogy vége van a magyarnak, a vallásos élet fellendülése megment bennünket s a magyarságnak új jövendőt biztosít. Látom a régi nagy magyarokat s azokat, akik az országunk elrabolt részeit birtokukba vették, látom egész Európa alkatát. Ez az egész algebrai képlet másként meg nem fejthető, mint a vallásos élet hatalmas fellendülésével. Ha a jelen minden iszonyatát ki akarjuk heverni s élni akarunk még évszázadokat, ha azt akarjuk, hogy a magyar jövendő dicsőséges legyen, egy áldott névvel van összekötve: Jézus. Az előrehaladás tulajdonképeni lényege a nemzet szivében» lelki struktúrájában rejlik. A magyar jövendő embertípusa a vallásos ember típusa. Ez nem valami utópia. Különböző egyházakban boldog tanúja voltam a Krisztus szerelmének. A vallásos érzések hatalmas erővel lépnek fel. Istennek van ereje, hogy bennünket is felemeljen tiszta, szép, mennyei magaslatra. — Meggyőző erővel beszél a szónok az isteni kiválasztottságról. Vannak idők, melyeket a vallási apály jellemez. Voltaire megjósolta a keresztyénség pusztulását s ellene dörög a keresztyénségnek: „Pusztítsátok el a gyalázatost!“ Ma pedig ugyanabban a házban, ahol Voltaire lakott, a Brit és külfbldi bibliaterjesztő társaság látja el bibliával a francia protestánsokat. Isten képes megeleveníteni a szétszórt csontokat és a vallási apály korszaka után a vallási fellendülés boldog korszakát elhozni. — Majd szól az előadó a vallásos ember imádságos életéről s annak áldásairól. Az az ember egész ember, aki vallásos ember. Szükség van, hogy a vallásos érzés diadalmas ereje hassa át az embereket ne csak a szószéken, hanem a miniszteri székekben, a bírói asztalnál, a kereskedelem világában s mindenütt. Éppen elég volt a hitetlenségből ! — Horvátországi lelkészkedése idejéből egy képet jelenít meg. A papi földek mellett tanyázott egy cigánycsoport, amelyik a megszületett fiúgyermek jobbkezének hüvelykújját azért vágta le, hogy ne kelljen majd katonáskodnia. Sok ember ma is levágta hite újját, hogy ne kelljen Krisztus ügye katonájának lennie. Pedig vallásos emberekre van szükség ! Vegyük Istennel való viszonyunkat revízió alá. Meg kell éreznünk, hogy a vallásos kérdésekkel állunk, vagy esünk. Ennek a beteg, szeretetlen, gyűlölködő társadalomnak meg kell hallani a Krisztus toborzóját. S mikor jónak látja Isten, a megváltottság, az elválasztottság mennyei köntösébe fogja felöltöztetni ezt a szegény, vérező, bús, de mégis reménykedő magyar társadalmat. Dr. Szetsey István záróbeszédben vázolta a fiókegyház állapotát. Felváltva voltak ev. és ref. istentiszteletek. A többi felekezet nemcsak megértéssel, de anyagi támogatással is segítségére sietett e kis gyülekezetnek, melynek szervezése egy kiérdemült ref. tanítónak: Szaíóky Dánielnek az érdeme. Meleg szavakkal köszönte meg úgy a szereplők, mint a megjelentek részvételét. Győrék József, az Egyesület titkárjának búzgó imája után a Petőfi-dalárda Himnuszával az ünnepély véget ért. Este 50 terítékes bankett volt, amelyen szebbnélszebb pohárköszöntők hangzottak el az illusztris vendégek és helybeliek ajkairól. Farkas István szennai ref. s.-lelkész.
