Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-13 / 2. szám
Harmincötödik évfolyam. 2. szám Pápa, 1924 január 13. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ...................................................— MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ..................................................... ............................................- FŐSZERKESZTŐ: NÉMETH ISTVÁN PÜSPÖK, BALATONKENESE. ........-............................... . FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÄCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Jk FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL . ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. <3*® □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. cd Tévelygések. Néhány héttel ezelőtt a lapok hasábos tudósításokat hoztak a László-féle csodálatos médiumitásokról, Torday Vilmos, a magyar metapszichikusok vezetője pedig elragadtatással írt ezekről a fénytüneményekről. Azóta az egész csalás lelepleződött. Kiderült, hogy László László úr zsíros vattával foszforeszkált és emberek ezreit, tízezreit vezette félre furfangos5 produktumaival. Ennyi a történet. De aki mélyebben beletekint a dolog hátterébe, nem állhat meg a történet végénél. Ez a leleplezés nem az első a spiritizmus történetében és mégis, hogy emberek tönfegei lázas izgalomban lesik a szeánszokon történő túlvilági kinyilatkoztatásokat, arra a feltevésre ad okot, hogy valami mély leíkiszükséglet rejlik a dolog mögött. Mert micsoda lelki szomjúság űzheti oda az emberek ezreit, hogy vesztett illúziók, bukott eszmények után misztikus képzelgésekkel táplálják a lelkűket olyan anyagi áldozatok mellett, mint ebben az esetben is, mikor egyetlen előadás húsz millió koronát jövedelmezett a Torday—László szövetségnek. Az emberiség életében nagyon sokszor megismétlődő jelenség a tévelygés. Van tudományos, politikai, művészeti stb. tévelygés. De egynek sincs olyan óriási jelentősége, mint a lelki élet terén előforduló hittévelygésnek. Már pedig a spiritizmus ilyen valami. Azok kerülnek a hálójába, akiknek a lelkűkben nagyon mélyen él az Isten-vágy. Mivel az egyház elmulasztja erős, határozott evangélizálással megragadni az ilyen szerető lelkeket, áldozatául esnek a tévelygéseknek. Az idegölő szeánszok tetejébe jön még egy ilyen csalási leleplezés, mely éppen elég ahhoz, hogy a vergődő, nyugtalan lélek teljesen elveszítse önmagát és az őrültek házában fejezze be pályáját. A statisztika bizonyságául szolgál ennek, amennyiben az őrültek 60 százaléka olyanokból kerül ki, akik spiritizmussal is foglalkoztak. Minthogy hit nélkül senki sem élhet, mert ez épp olyan szükséglete a léleknek, mint a testnek a' táplálék, az egyháznak sohasem volt olyan égetően fontos feladata, mint ma, hogy a háború, a forradalmak s az ezeket követő gazdasági leromlás által nagyon megviselt idegzetű híveit oda vezesse Istennek a Jézus Krisztusban történt kijelentéséhez s hogy határozottan rámutasson az emberi lét titkának egyetlen forrására, a Bibliára. Ezzel a munkával nemcsak lelkeket ment meg a tévelygések kárhozatától, hanem útját vágja a még mindig lappangó sötét babonának is, melyet, sajnos, a huszadik század embere még ma sem restel akceptálni. 8z. e. Amerikai levelek. A „Ref. Church in the U. S.w Beimisszió. — Magyar munka. Az amerikai testvéregyház nemcsak külföldi missziókat tart fenn, melyeknek szervük a Board of Foreign Missions, dr. Good elnöklete alatt, hanem hatalmas belső missziós tevékenységet fejt ki benn, e hatalmas birodalomban is. A belmissziói munkák bizottságát Board of Home Missions-nák hívják. A nálunk is ismert dr. Ch. E. Shaeffer a főtitkára, egy végtelen energiájú munkás, ki lelkes hive és vezető alakja a magyar munkáknak, melyet egyháza végez. A belmissziói munka két főrészre oszlik: egyházépítés (Forward Movement) és a bevándorlók közt végzett misszió (Immigration Work). Előbbi a hívek önkéntes adományaiból rendelkezésére álló pénzből segélyezi, sokszor tartja fenn a szegény egyházakat s ápolja a kölcsönös segítés, összetartás és közös munkálkodás eszméjét a vagyonosabb gyülekezetekben. A mi magyar egyházaink és lelkészeink jó részét is a Forward Movement segíti és teszi élet-, illetve haladás- meg munkaképesekké. A másik részt a bevándorolt nemzetiségek között végzett munka képezi. Ebben mi magyarok vagyunk az elsők. (Igaz, hogy velünk is van a legtöbb baj, amelyeknek gyökerei, sajnos, majdnem mindig az otthoni múltba — néha jelenbe — nyúlnak vissza valahogy.) Két japán egyházat tart fenn a Ref. Church Kaliforniában, egy, illetve két cseh, olasz és zsidó missziót Chicagóban és New-Yorkban, azonkívül egy német kikötői misszió-állomást New-Yorkban. A magyar gyülekezetek száma, melyek a Ref. Church támogatása és segítő, védő szárnya alatt vannak, jelenleg — egy 1923 szeptemberi kimutatás (Outlook of Missions) alapján — 49. E magyar egyházakkal még később részletesebben foglalkozunk, most azon-
