Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-11 / 18-19. szám
58. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1S24 Az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűlése. Husvét után szerdán és csütörtökön tartatott meg a konventi székházban a címben jelzett gyűlés dr. Baltazár Dezső püspök elnöklete alatt a bizottság tagjainak csaknem teljes számban megjelenésével. Nagy és komoly kérdéseket vetett fel ismét a vajúdó kor, amelyek méltán tarthatnak igényt a közérdeklődésre. Szinte létfeltételünket érintő szédületes mélységek felett állunk, amikor visszatekintünk egyik-másik pontjára a tárgysorozatnak. Mindjárt a tárgyalások elején került elő dr. Dóczi Imre alelnök referálása alapján a gimnáziumok államsegély-ügye, amely a kormány eddigi előkészítő eljárásából következtetve, méltán kelt aggályt a kormány szándékával szemben. Hogy márólholnapra meglepő módon ne találjon bennünket középiskoláink életét fenyegető kormányintézkedés, felirat készül, melyben szerződéses jogaink alapjára állva és kulturális fontosságunkat hangsúlyozva óvást emelünk minden veszélyt rejtő kormány-szándék ellen. Kulturális súlyunk eddig is sokat veszített jogakadémiáink halódásával. Fájdalmasan kellett értesülni arról, hogy Sárospatakon „ideiglenesen“ szünetel a jogakadémia élete, minthogy az államkormány a tanárok fizetési segélyét beszüntette ; ugyanezen ok miatt jutott már a lejtő aljára a Hódmezővásárhelyen ideiglenesen megvonúlt, oda menekült mármarosszigeti jogakadémia is. Szinte fénysugár az éjjeli sötétben, hogy Kecskemét városa fejedelmi gesztussal siet jogakadémiájának megmentésére öt tanszék fenntartásának megajánlásával oly feltétel alatt, ha a reformátusok egyetemes jogakadémiája lesz ott elhelyezve. így valószínű, hogy már belátható időben nyugvópontra kerül ez a régóta izgató ügy s meg tudunk menteni legalább egyet, amelyben magunk nevelhetjük a magunk jogászait. Ki láthatna be a jövő titkaiba s ki mérlegelhetné, hogy milyen megnyugvás ez a jövő eshetőségeivel szemben! Lelkészképzésünk tervezete is előbbre jutott egy lépéssel. Az új Magyarország új felszereléssel bíró lelkészeket igényel, azt akarja nyújtani a tantervreform, amelyet a Pápán tartott tanári konferencia revideált s részben készített. Az egyetemes tanügyi bizottság megértő szeretettel honorálja a javítási törekvést (bizonyára majd a konvent is), csak a kerületek teherbíró képessége se hiányozzék, akkor semmi akadálya nem lesz egy modern lelkésznemzedék előállásának. Tanterv-reform készül a középiskolák vallástanításában is, mert az élet követeli a maga jogait, iskolázott nemzedékünket jobban fel kell szerelni a vallás áldásaival. A vallásos megújulás hatása elől nemcsak el nem zárhatjuk középiskoláinkat, sőt éppen innen kell kiindulni a társadalom meghódítását célzó törekvéseknek. Az új vallástanítási tanterv gimnáziumokra, tanítóképzőkre, polgári iskolákra a lehetőség határain belől egységesen alkottatott meg már a múlt évi konventi gyűlésen, most már annak fokozatos életbelépése van soron, ami szükségessé teszi tankönyvek Íratását és kiadását. Erre vonatkozó részletes terv megy fel a konventre azzal a számítással, hogy 3 év múlva a teljes átalakulást üdvözölhetjük. A tárgysorozat 60 pontot ölelt fel, közüiök még sok tarthat számot érdeklődésre, de helyszűke miatt nem térhetünk ki a többi pontra. Csak még azt említjük meg, hogy az egyetemes vonatkozású tárgyak előadója dr. Dóczi Imre volt, a theologiai akadémiák ügyét Marton János, a jogakadémiákét dr. Kun Béla, a középiskolákét Ravasz Árpád, a tanítóképzőkét és polgári iskolákét dr. Veress István, a vallásokíatási ügyeket lie. Rácz Kálmán és a népiskolaiakat Mocsáry László referálták. Másfél napon át igen fontos, komoly és fárasztó munkát végzett a bizottság. Á HollamMlagyar Ref. Bizottság kiadványai. A Kálvinizmus politikai jelentősége. Irta Kuyper Ábrahám, ford. Miklós Ödön. Budapest, 1923. 76 oldal. — Az egyház és a hitvallások. Irta dr. H. Bouwman, ford. Sebestyén Jenő. 15 oldal. — Az egyházfegyelem, írója ugyanaz, ford. Galambos Zoltán. 16 oldal. Budapest, 1923. — A Heidelbergi Káté magyarázatai. 1—2. füzet (füzetes vállalat). írják többen. E két füzej tét teljesen dr. B. Wielenga. Fordították többen. ! Budapest, 1923. 107 oldal. Kuyper füzetében a kálvinizmus politikai jelentéseinek összefoglalását kapja az olvasó, világosad4, a történelem tanúbizonysága mellett. A kálvinizmus külön politikai rendszer megalapítója, amely különbözik mind a katholicizmus-, mind a lutheránizmusétól, de különbözik a francia forradalom szellemétől is. Ebben a bölcseleti elvből fakad a szabadság, mig abban a hitből. Sőt igaz vívmányai a kálvinizmustól lopott ékességek s e könyvecske erőteljes felszólítás arra, hogy ne vesztegessük erőinket idegen eszmények zsoldjában, de szolgáljuk azokat, amelyeket nékünk adott az Úr, alcímül ezt a címet viseli a kálvinizmus, mint az alkotmányos szabadságok alapja és biztosítéka és kimutatja, hogy a kálvinista országok szabadsága (a despotizmus lerázása, a hatalmi törekvések megfékezése, az önkényuralom korlátozása, a mai kor gyermekei részére a polgári jogok biztosítása), mind a kálvinizmus eredményei. Kimutatja ezt a történelem fényénél az Egyesült-Államokra, Angliára vonatkozólag, majd a francia hugenották politikai eszményein és Hollandia szabadságharcain át, Béza politikai meggyőződésén és a korabeli református egyház és népek politikai berendezkedésén keresztül egész Kálvinig hatol és megmutatja az ő szelleme által létrehívott intézményekben szelleme sajátos jellegét, politikai tekintetben is. Kálvinnál már megtalálható a lelkiismereti szabadság gondolatának csirája, az Isten kegyelméből való uralkodás sajátos értelmezése (Isten törvénye a zsinórmérték), az államforma
